A cöliákia és az endometriózis két önálló, különálló betegség, mégis gyakran fordulnak elő együtt. Mindkét állapot komoly, hosszú távú panaszokat okozhat. Krónikus medencetáji fájdalommal és erős gyulladással járnak. Megnehezítheti a diagnózist az, hogy a tünetek lehetnek hasonlók, emiatt jó tudni, mi lehet a kettő között az összefüggés.

Mi pontosan a cöliákia?

Mi az endometriózis?

Van-e bizonyított kapcsolat a két betegség között?

Milyen átfedő tünetekre kell figyelni?

Befolyásolja-e a cöliákia a termékenységet?

A két betegség közös kezelési lehetőségei

Mit érdemes szem előtt tartani?

Mi pontosan a cöliákia?

A cöliákia (közismert nevén lisztérzékenység vagy gluténérzékenység) egy autoimmun betegség, amely során a glutén – bizonyos gabonákban, például a búzában, árpában és rozsban található fehérje – fogyasztása immunreakciót vált ki. Ez a reakció károsítja a vékonybél belső nyálkahártyáját, így romlik az emésztés és a tápanyagok felszívódása, minősége és intenzitása, hosszabb távon pedig akár komoly hiányállapotokat is okozhat.

Mi az endometriózis?

Az endometriózis egy nőgyógyászati rendellenesség, amely során a méhnyálkahártyához (endometriumhoz) hasonló szövetek a méhen kívül tapadnak le, gyakran a medencében, petefészkeken vagy akár a bélrendszer felszínén. Ez az állapot azon felül, hogy krónikus gyulladást és kellemetlen, menstruációs görcsöket és fájdalmat okoz, akár meddőséghez is vezethet.

Van-e bizonyított kapcsolat a két betegség között?

A kutatások szerint nincs még teljesen tisztázva közvetlen ok-okozati kapcsolat, azonban megfigyelték, hogy a cöliákiával élő nők körében gyakrabban diagnosztizálnak valamilyen nőgyógyászati megbetegedést, köztük endometriózist is.

Egy 2023-ban publikált tanulmány szerint a cöliákiában szenvedőknél hatszor magasabb volt a reproduktív rendellenességek előfordulásának a valószínűsége, mint az átlagnál. Konkrétan az endometriózis kockázata kétszeresére nőtt a cöliákiával élők esetében.

A szakértők több elméletet is felállítottak azt illetően, hogy mi lehet a kapcsolat e két betegség között. A cöliákia több olyan extraintesztinális (nem bélrendszeri) tünettel járhat, amelyek a reproduktív rendszert érintik. Ilyen tünet például a meddőség vagy a menstruációs ciklus zavarai, amelyek a tápanyagok felszívódási zavaraiból fakadó hormonális egyensúlyhiánnyal állhatnak összefüggésben. Ezek a hormonális változások pedig szerepet játszhatnak az endometriózis kialakulásában is.

Emellett genetikai tényezők és a krónikus gyulladásos folyamatok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a két állapot egyszerre jelentkezik.

Milyen átfedő tünetekre kell figyelni?

A cöliákia és az endometriózis a krónikus gyulladás révén hasonló tüneteket okozhat:

• krónikus medencei fájdalom,
• puffadás,
• fáradtság,
• kellemetlenség vagy fájdalom székelés közben,
• hasmenés vagy székrekedés,
• hányinger,
• meddőségi problémák,
• deréktáji fájdalom,
• vérszegénység (anémia),
• hangulatingadozások.

Befolyásolja-e a cöliákia a termékenységet?

Igen, a cöliákia negatívan hathat a termékenységre. Az állapot okozta hormonális egyensúlyzavarok, valamint a cöliákia miatt termelődő autoantitestek (olyan antitestek, amelyek saját szöveteink ellen termelődnek) akadályozhatják az embrió megfelelő beágyazódását és fejlődését.

A két betegség közös kezelési lehetőségei

Noha a cöliákia és az endometriózis betegségeket külön-külön szükséges kezelni, a két betegség együttes jelenléte speciális, átfogó megközelítést igényelhet:

• Gluténmentes diéta: A cöliákia egyetlen hatékony kezelése a glutén teljes kiiktatása az étrendünkből. Bár nincs teljesen bizonyított hatása annak, hogy a gluténmentes étrend javítaná az endometriózis tüneteit is, a gyulladás csökkentése közvetetten enyhítheti a fájdalmat és más kellemetlenségeket is.
• Gyógyszeres kezelés: Fájdalomcsillapításra alkalmasak lehetnek nem szteroid gyulladáscsökkentők, azonban a cöliákiában szenvedőknek figyelniük kell arra, hogy ezek a gyógyszerek gluténmentesek legyenek.
• Életmódváltás: A stresszkezelés, rendszeres testmozgás, elegendő alvás, megfelelő folyadékfogyasztás, valamint a dohányzás kerülése mindkét betegség esetén javítják az általános közérzetet és csökkentik a gyulladást.
• Speciális endometriózis-kezelések: Az endometriózis súlyosságától függően a nőgyógyász szakorvos hormonkezelést vagy akár sebészeti beavatkozást is javasolhat.

Mit érdemes szem előtt tartani?

A cöliákia és az endometriózis gyakran együtt fordulnak elő, ami nehezítheti a tünetek pontos elkülönítését és a megfelelő kezelést. Bár további kutatásokra van szükség a két betegség pontos kapcsolatának feltárásához, a hormonális egyensúlyhiány és a krónikus gyulladás valószínűleg jelentős szerepet játszanak abban, hogy az érintett személy egészségi állapotát e kétféle megbetegedés rontja.

Amennyiben cöliákiát és endometriózist is diagnosztizáltak nálunk, a gasztroenterológiai és a nőgyógyászati kezelések összehangolása válhat szükségessé. A megfelelő étrend és életmód kialakítása kulcsfontosságú lehet abban, hogy javuljon az életminőségünk ezen állapotaink ellenére is, és mérséklődjenek azok a kellemetlen tüneteink, amelyeket ezek a betegségek nem csupán egyenként, hanem együttesen is kiválthatnak.

Az endometriózis nagyon rejtélyes nőgyógyászati állapot. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, tulajdonképpen menstruáció során a méhnyálkahártya nem teljesen ürül ki, hanem kisebb darabja leválva bent reked a hasüregben, és ott valahol megtapadva „folytatja a menstruációs ciklust”, azaz feltapadva a hasfalra, vagy valamelyik kismedencei szervre, tulajdonképpen tovább funkcionál, és ciklikus vérzést okoz. Menstruációs görcsöket okoz, de a betegséget nem egyszerű diagnosztizálni.

Milyen vizsgálatokkal lehet diagnosztizálni az endometriózist?

Látható az endometriózis ultrahanggal?

Az endometriózis ultrahang vizsgálata

Milyen vizsgálatokkal lehet diagnosztizálni az endometriózist?

A nőgyógyász szakorvos elsődlegesen képalkotó vizsgálatokon keresztül tudja diagnosztizálni az endometriózist és azonosítani a sérült szövet (léziók) helyét, vagyis azt, hogy hol van megtapadva a méhnyálkahártya (endometrium) darabka.

Jelenleg az ultrahangvizsgálat az elsődleges diagnosztikai eszköz az endometriózis szempontjából. Önmagában ultrahang vizsgálattal mégis nehéz megkülönböztetni az endometriózist más, hasonlóan megjelenő nőgyógyászati állapotoktól.

Az ultrahang lehetőséget kínál az endometriózis helyének és jelenlétének igazolására, de előfordulhat, hogy nem képes azonosítani a kisméretű léziókat vagy azokat, amelyek mélyebben tapadtak meg a hasüregben.

Nem mindig azonosítható az endometriózis ultrahang vizsgálattal. Ha az orvos gyanítja az endometriózisos állapotot, a laparoszkópos műtét az egyik módja a diagnózis megerősítésének. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az endometriózis csak műtéttel mutatható ki.

Bizonyos esetekben a képalkotó vizsgálatok, mint az ultrahang és az MRI, alkalmasak az endometriózis léziók azonosítására. Az ultrahang általában a diagnosztizálás, mint folyamat, kezdeti lépéseinek egyike. Azonban a laparoszkópos műtét mindenképpen szükséges a betegség végleges diagnózisának felállításához.

Látható az endometriózis ultrahanggal?

Nem mindig. Ha a növekvő endometriózis elég nagy, akkor látható ultrahanggal. Az ilyen módon történő azonosítás lehetővé teszi az orvosok számára, hogy előzetes diagnózist állítsanak fel.

Az endometriózis esetében a teljes diagnózis több mint egy képalkotó vizsgálat. A teljes diagnózis magában foglalja a léziók helyének, méretének és mélységének meghatározását, valamint a környező szervek érintettségének és a hegszövet jelenlétének felmérését.

Az endometriózis ultrahanggal történő diagnosztizálásában az egyik fő kihívás az, hogy nehéz megkülönböztetni az endometriózis léziókat más struktúráktól.

Az ultrahang, más néven szonográfia, hanghullámokat használ ahhoz, hogy képet alkosson a szervezetünk belső struktúráiról. Ezek a hanghullámok a testünkbe jutva, a szövetekről visszaverődnek, létrehozva ezzel egy valós idejű képet vagy videót, amely megjeleníti a szervek és struktúrák méretét, alakját, textúráját és sűrűségét.

A modern ultrahang részletes képeket készít ugyan, de korlátozottan képes áthatolni a mélyebb szöveteken és üregeken, vagy megkülönböztetni hasonló sűrűségű struktúrákat. Ez megnehezítheti az endometriózis más nőgyógyászati állapotoktól való megkülönböztetését. A mélyebb, kisebb léziókat nem biztos, hogy sikerül észlelni.

A diagnosztikai képalkotó módszerek nem pontosak eléggé ahhoz, hogy az összes kismedencei endometriózist biztosan feltárják. Az ultrahang azonban tökéletesen alkalmas célzott sebészeti beavatkozások előkészítésére.

Az endometriózis ultrahang vizsgálata

Az endometriózis ultrahang vizsgálata történhet transabdominálisan (a hasfalon keresztül) és transvaginálisan (a hüvelycsatornán keresztül).

A vizsgálat nem igényel különösebb előkészületet, utána pedig haza lehet menni.

Az ultrahang vizsgálat előtt a húgyhólyagot ki kell üríteni, és deréktól lefelé le kell vetkőzni.

Az ultrahanggal minden irányból és szögből igyekeznek elvégezni a kismedencei terület teljes feltérképezését.

A nőgyógyász megvizsgálja a méhet, a petevezetékeket, a petefészkeket, a veséket, a húgyhólyagot és a kapcsolódó struktúrákat.

Az eredmény alapján kerül sor az esetleges műtétre.

Amennyiben rendszeres menstruációs görcseink vannak a ciklus közben is, érdemes a nőgyógyász szakorvost felkeresni, hogy elvégezze a szükséges vizsgálatot, és kizárja, vagy megállapítsa, hogy esetünkben endometriózisról lehet-e szó.

Ezt a szövetdarabkát az immunrendszer valamiért nem löki ki a szervezetből. Esetleg összenövéseket is okozhat, de azzal, hogy követi a ciklikus hormonális változásokat, azon a területen, ahol megtapad az endometrium, ott a véres váladék esetenként felgyülemlik.

Ez a kicsi szövetdarabka panaszokat is okoz azzal, hogy méhnyálkahártyaként tovább működik a méhen kívül.

Leggyakoribb tünete a fájdalom. Tapasztalhatunk krónikus medencetáji fájdalmat, fájdalmas menstruációs görcsöket, vagy akár közösülés után is érezhetünk kellemetlen fájdalmat.

Gyakran okozhat az endometriózis emésztőszervrendszeri panaszokat is. Ezek egyike a hányinger. Akinél kialakul az endometriózis, gyakran érezhet hányingert, émelygést a menstruáció idején, tipikusan az étkezések után.

Hogyan függ össze az endometriózis és a hányinger?

Emésztőszervrendszeri tüneteket viszonylag gyakran tapasztalhatunk, ha kialakul nálunk az endometriózis. A jellemzően nőgyógyászati tünetek mellett az émelygés, vagy hányinger is panaszunk lehet.

Az endometriumból leszakadó szövetdarab különféle problémákat okozhat azzal, hogy nem ürül ki szabályosan a szervezetből, hanem letapad, és továbbra is a hormonváltozásokat követve ciklikusan funkcionál a testen belül olyan helyen, ahol nem kellene. Kiválthat ez a nőgyógyászati probléma gyulladást és hegképződést, különösen azokon a területeken, ahol összenövéseket okoz.

Nyilvánvalóan a hányinger és émelygés, mint tünet összefügghet azzal, ha a szervezeten belül az endometrium darabka az emésztőszervrendszer valamelyik részéhez vagy annak közvetlen közelében tapad meg, vagyis úgynevezett endometrium léziót képez.

Hányinger a menstruáció idején

Ha kialakult már nálunk az endometriózis, és ez a betegség okoz is az esetünkben hányingert, észrevehetjük magunkon azt, hogy menstruáció idején a hányinger intenzívebb. Ennek több oka is van.

Először is az endometrium lézió ugyanúgy viselkedik, mint az anyaméh belső nyálkahártyája, amelyből leszakadt. Ez azt jelenti, hogy a menstruáció idején ezek az endometrium léziók is megvastagodnak és véreznek a hormonális változás hatására.

De ellentétben az anyaméh belső rétegével, az endometrium lézióból nem válik le, és nem ürül a szervezetből vérrel ez a szövet a menstruáció idején. Ez fájdalmat és kényelmetlenséget okozhat. Így lehetséges, hogy az emésztőszervrendszer valamelyik traktusára tapadt, vagy annak közelében lévő endometrium lézió hányingert és émelygést vált ki.

Hogyan hatnak a hormonok az endometrium léziókra?

A menstruáció idején növekszik a prosztaglandin-szint. A prosztaglandin a méhre hatva váltja ki a méhösszehúzódásokat a női ciklus végén a megvastagodott méhnyálkahártya eltávolítása érdekében.

Ezek a méhizomösszehúzódások, kontrakciók fájdalmas menstruációs görcsöket okozhatnak. A fájdalmas menstruáció, másképpen dysmenorrhea, gyakran jóval több panaszt okoz azoknál a nőknél, akiknél endometriózis alakult ki.

Maga a dysmenorrhe is hozzájárulhat a hányingerhez. Ez egyike ugyanis azoknak a tüneteknek, amelyek a fájdalmas menstruációt jellemzik. Így az alhasi-, medencetáji fájdalom, a hátfájás és a fejfájás mellett, amelyeket tipikus tüneteknek tekintünk, menstruáció idején hányingerrel is számolhatunk.

Hányinger étkezés után

Ha endometriózisunk van, előfordulhat, hogy étkezés után fokozottan tapasztaljuk a hányingert. Ennek több oka lehet.

Tulajdonképpen a menstruációt közvetlenül megelőző időszakban premenstruációs tünetként (PMS) puffadást tapasztalhatunk. Ugyanez az endometriózissal is együtt járó tünet.

Emellett ritka esetben ugyan, de a beleken is megtapadhat és ott hegesedést képezhet az endometrium lézió, amely akadályozhatja a belek normális működését. Ennek hatására is tapasztalhatunk hányingert.

Házi gyógymódok a hányinger ellen

Általában az endometriózis miatt jelentkező hányingert is ugyanúgy kezelhetjük, mint minden egyéb esetben

• Fogyasszunk lehetőleg fűszermentes, vagy só és fűszerszegény ételeket. Ilyenkor az étrendünk összeállításában kapjon több szerepet a fehér rizs, banán és fűszerszegény és bőr nélküli csirkehús.
• Vegyünk be gyógyszert hányinger ellen. Ezeket a készítményeket vény nélkül be tudjuk szerezni a patikában.
• Lehetőleg kerüljünk minden olyan intenzív előre hajlással járó mozgást, amely közben begörnyedünk és a hasunkat összenyomjuk.
• A gyömbér jótékony hatással van a hányingerre és menstruációs görcsökre is. Próbáljuk ki a gyömbérteát kortyolgatva fogyasztani a hányingerünk enyhítése érdekében.
• A borsmenta is hasonlóképpen jól enyhíti például a terhesség első trimeszterében rendszeresen tapasztalható émelygést és hányingert. Érdemes lehet kipróbálni endometriózis miatt tapasztalt hányinger ellen is a borsmenta aromaterápiát vagy borsmentatea fogyasztását.
• Fogyasszunk sok folyadékot. Kiszáradáshoz vezethet a hányás. Ezért fontos, hogy hidratáljuk a szervezetünket. Ha a hányinger miatt nehezünkre esik az ivás, fogyasszunk kisebb kortyokban hűtött innivalót, lehetőleg a kortyok között rövidebb szüneteket hagyva, de próbáljunk meg rendszeresen folyadékot bevinni a szervezetünkbe.
• Tereljük el a figyelmünket a hányingerről olvasással, TV nézéssel vagy zene hallgatással.
• Szellőztessük rendszeres időközönként a helyiséget, ahol tartózkodunk vagy tartózkodjunk sokat a friss levegőn, amikor hányingerrel küzdünk.
• Az étrendünkbe építsük be a friss gyümölcsök és zöldségek, az omega-3 zsírsavban gazdag ételek és a teljes kiőrlésű gabonából készített ételek fogyasztását. Ugyanakkor próbáljuk meg visszaszorítani ilyenkor étrendünkben a magas-FODMAP ételeket, a telített- vagy transzzsírokat, a vörös húst, a glutén, egyes tejtermékeket, a koffeint és az alkoholt.
• Vezessük be a gyakoribb étkezést kisebb mennyiségű étel elfogyasztásával. Ügyeljünk arra, hogy ne együnk túl gyorsan
• Kerüljük azokat az ételeket, amelyekhez hányinger társulhat.

Ha nagyon zavarja életvitelünket, vagy életminőségünket rontja a hányinger, mindenképpen forduljunk a panaszainkkal orvoshoz.

Forrás: https://www.healthline.com/health/endometriosis/endometriosis-nausea

Peteérés

Petefészekciszta

Endometriózis

Gyulladásos kismedencei betegség

Petefészekrák

Peteérés

A peteérés a menstruációs ciklus fontos szakasza, amikor a petefészek egy érett petesejtet bocsát a petevezetékbe. Ez a folyamat általában a ciklus közepén történik, de egyéntől függően változhat az időpontja. A peteérés okozhat enyhe vagy közepes intenzitású fájdalmat az éppen ovuláló oldalon, amelyet ovulációs fájdalomnak vagy mittelschmerznek is neveznek. A fájdalom oka az lehet, hogy a petesejt kilökődésekor a petefészek falán apró repedés keletkezik, ami vérzést és gyulladást vált ki. A fájdalom általában néhány órától egy napig tart, és nem igényel különösebb kezelést. Ha azonban a fájdalom nagyon zavaró vagy rendkívül erős, akkor érdemes vény nélkül kapható fájdalomcsillapítót szedni. Ha a fájdalom rendszeresen jelentkezik a ciklus más időszakaiban is, akkor más okra kell gyanakodni.

Petefészekciszta

A folyadékkal telt petefészekciszta a petefészekben alakul ki. Többféle típusa létezik, amelyek különböző módon befolyásolhatják a termékenységet és a hormonháztartást. A leggyakoribb ciszták az úgynevezett funkcionális ciszták, amelyek a normális ovulációs ciklus részei. Ezek a ciszták általában tünetmentesek, és maguktól elmúlnak néhány hét vagy hónap alatt. Néha azonban előfordulhat, hogy a ciszták túl nagyra nőnek, megrepednek vagy elfordulnak, ami súlyos fájdalmat okozhat a has alsó részén. A cisztás fájdalom általában hirtelen kezdődik, és heves, szúró jellegű. Ha a ciszta megreped, akkor vérzés, hányinger, hányás, láz vagy sokk is kialakulhat. Ilyenkor sürgősen szükség van szakorvosi kezelésre!

Endometriózis

Az endometriózis egy krónikus betegség, amelynek során a méh belső nyálkahártyájának (endometrium) egy kisebb leszakadt darabkája a hasüregen belül megtapad valamelyik szerven, az egyik petefészken vagy petevezetéken, a méh falán kívül vagy a hasfal belső nyálkahártyáján. Ez a szövetdarabka ugyanúgy reagál a hormonokra, mint a méhben lévő, ezért minden hónapban megvastagszik és leválik. Ez gyulladást és hegesedést okozhat, ami krónikus kismedencei fájdalmat eredményezhet.

Az endometriózis egyik tünete a petefészekfájdalom mellett a rendellenes menstruáció, a meddőség, a szexuális fájdalom, az emésztési zavarok és az általános rossz közérzet. Az endometriózis kezelése általában hormonterápiából és fájdalomcsillapításból áll, de súlyos esetekben műtét is szükséges lehet.

Gyulladásos kismedencei betegség

A gyulladásos kismedencei betegséget fertőzés okozza, amely érintheti a méhet, a petevezetékeket és a petefészkeket. Leggyakoribb kiváltó oknak tekintjük a nemi úton terjedő betegségeket okozó baktériumokat (pl. Chlamydia vagy gonorrea), de más tényezők is rizikófaktorai a betegség kialakulásának (pl. spirál használata vagy abortusz). Egyik jellemző tünete az alhasi fájdalom és a hüvelyi folyás, de vérzés, láz és vizelési panaszok is kialakulhatnak. Kezelése antibiotikumokkal történik, és ha nem kezelik időben, akkor meddőséghez vagy kismedencei tályoghoz vezethet.

Petefészekrák

A petefészekrák a petefészek rosszindulatú daganata, amely általában idősebb nőket érint. Korai stádiumában gyakran nincsenek tünetek, vagy olyan általános tünetek jellemzik, mint a puffadás, teltségérzet, gyomorpanaszok vagy indokolatlan fogyás. A későbbi stádiumokban azonban a petefészekrák fájdalmat okozhat a kismedencében vagy a deréktájon, valamint vérzési rendellenesség, hányinger és vizelési problémák is jelentkezhetnek.

A petefészekrák kezelése műtétből és kemoterápiából áll, de a prognózis nagyban függ attól, hogy milyen korán fedezik fel a betegséget. A petefészekrák megelőzése érdekében ajánlott rendszeresen részt venni a nőgyógyászati szűréseken, figyelni az esetleges tünetekre és csökkenteni a rizikófaktorokat (pl. dohányzás, elhízás, hormonpótlás).

Láthatjuk, hogy a petefészekfájdalomnak több oka is lehet, amelyek közül néhány ártalmatlan, mások viszont komoly egészségügyi problémát jelezhetnek. Ha a fájdalom rendszeres, erős vagy egyéb tünetekkel jár, akkor mindenképpen forduljunk orvoshoz.

Méhnyakrák hatása a terhességre

Befolyásolja-e a terhességet az endometriózis?

Autoimmun betegség és a terhesség

Policisztás ovárium szindróma (PCOS) és más hormonális zavarok hatása a terhességre

 Méhnyakrák hatása a terhességre

A nőgyógyászati betegségek közül talán a legismertebb és legelterjedtebb a méhnyakrák, amely a méhnyak sejtjeinek rosszindulatú elfajulása. A méhnyakrák kialakulásának fő rizikófaktora a humán papillomavírus (HPV) fertőzés, amely szexuális úton terjed. A HPV fertőzés alattomossága abban rejlik, hogy az esetek többségében nem okoz könnyen azonosítható tüneteket. Bizonyos típusai azonban okozhatnak szemölcsöket vagy elváltozásokat a méhnyakon. A méhnyakrák megelőzésének leghatékonyabb módja a rendszeres rákszűrés (citológiai vizsgálat), amely még időben kimutathatja az esetleges elváltozásokat. A HPV elleni védőoltás is csökkentheti a fertőzés és a rák kockázatát.

A méhnyakrák hatása a terhességre függ attól, hogy milyen stádiumban van a betegség, és hogy milyen kezelést igényel. A korai stádiumú méhnyakrák esetén általában megvárják a terhesség végét, és csak utána kezdik meg a műtétet vagy a sugárkezelést. Előrehaladottabb stádiumban lévő méhnyakrák esetén viszont előfordulhat, hogy sürgős beavatkozásra van szükség, ami akár a terhesség megszakítását is jelentheti. Ezért fontos, hogy minden nő rendszeresen járjon rákszűrésre, és ha terhes akar lenni, előtte konzultáljon nőgyógyászával.

Befolyásolja-e a terhességet az endometriózis?

A másik gyakori nőgyógyászati betegség, amely befolyásolhatja a terhességet, az endometriózis. Ez egy olyan állapot, amikor a méh belső nyálkahártyája (endometrium) olyan helyeken is növekszik, ahová nem tartozik, például a petevezetékben, a petefészkekben vagy a hasüregben. Az endometriózis okozta sejtek ugyanúgy reagálnak a hormonokra, mint az endometrium, így vérzést és gyulladást okoznak ezeken a helyeken. Az endometriózis tünetei közé tartozik az erős menstruációs fájdalom, az alhasi fájdalom, a meddőség és a vetélés.

Az endometriózis hatása a terhességre függ attól, hogy milyen súlyos az állapot, és hogy hol helyezkednek el az endometriumok. Az endometriózis nehezítheti a teherbeesést, mert akadályozhatja a peteérést, a petevezeték átjárhatóságát vagy a beágyazódást, emellett növelheti a vetélés, a koraszülés, a méhen kívüli terhesség és a méhlepény leválásának kockázatát is. Az endometriózis kezelése általában hormonterápiával vagy műtéttel történik, de ezeket nem lehet alkalmazni terhesség alatt. Ezért fontos, hogy ha endometriózisban szenvedő nő terhes akar lenni, előtte konzultáljon nőgyógyászával, és vegyen részt a rendszeres terhesgondozáson.

Autoimmun betegség és a terhesség

Ez egy olyan állapot, amikor az immunrendszer tévesen saját szervezetének sejtjeit támadja meg. Az autoimmun betegségek közé tartozik például a pajzsmirigybetegség, a cukorbetegség, a lupus vagy a reumás ízületi gyulladás. Az autoimmun betegségek tünetei változatosak lehetnek, de általában magukban foglalják a fáradtságot, az ízületi fájdalmat, a bőrkiütést vagy a lázat.

Az autoimmun betegségek hatása a terhességre függ attól, hogy milyen típusú és mennyire súlyos az állapot. Számításba kell venni azt is, hogy milyen kezelést kap az autoimmun beteg. Az autoimmun betegségek növelhetik a vetélés, a koraszülés, a magzati növekedési retardáció és az anyai szövődmények kockázatát. Az autoimmun betegségek kezelése általában gyógyszeres terápia vagy immunmoduláló kezelés. Ezeket azonban nem mindig lehet biztonságosan alkalmazni terhesség alatt. Ezért fontos, hogy ha autoimmun betegségben szenvedő nő terhes akar lenni, előtte konzultáljon nőgyógyászával és immunológusával is. Az előírt terhesgondozást sem szabad kihagynia.

Policisztás ovárium szindróma (PCOS) és más hormonális zavarok hatása a terhességre

A PCOS, vagyis a policisztás ovárium szindróma egy olyan endokrin betegség, amely a petefészkek működését zavarja meg. A PCOS-ben szenvedő nők petefészkein sok apró ciszta alakul ki, amelyek gátolják a peteérést és a pete kilökődését. Emellett a PCOS-ben szenvedő nők hormonháztartása is felborul, és több férfi nemi hormont (androgént) termelnek, mint normálisan. A PCOS tünetei közé tartozik a rendszertelen vagy elmaradó menstruáció, a meddőség, a túlzott szőrnövekedés, az akné, az elhízás és az inzulinrezisztencia.

A PCOS hatással van a terhességre is, hiszen nehezíti a teherbeesést és növeli a terhességi szövődmények kockázatát. A PCOS-ben szenvedő nők általában nem tudnak spontán teherbe esni. A fogamzás eléréséhez hormonkezelésre vagy mesterséges megtermékenyítésre van rendszerint szükségük. A PCOS-ben szenvedő nők terhessége idején a cukorbetegség, magas vérnyomás, preeklampszia (EPH gesztózis, vagyis a terhesség idején kialakuló magas vérnyomással, fehérjevizeléssel és a végtagok ödémásságával járó állapot) nagyobb gyakorisággal alakul ki és esetükben a koraszülés vagy vetélés esélye is nagyobb.

A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy sajnos a nőgyógyászati betegségek jelentős hatást gyakorolhatnak a terhességre.

Nagyon fontos emiatt, hogy időben sikerüljön diagnosztizálni és kezelni ezeket a kellemetlen állapotokat. A terhesség alatt is fontos, hogy rendszeres nőgyógyászati ellenőrzésen, vizsgálatokon vegyünk részt, ahol nyomon követhetők az esetleges tünetek.

Az endometriózis egy olyan nőgyógyászati betegség, amelyben a méh belsejét bélelő nyálkahártya-szerű szövet (endometrium) a méhen kívül növekszik. Ez a szövet hormonérzékeny, és minden hónapban reagál a menstruációs ciklusra, azaz megvastagszik, lelökődik és vérzik. Mivel ezek a vérzések nem tudnak eltávozni a szervezetből, gyulladást, hegesedést és fájdalmat okozhatnak a kismedencei szervekben. Az endometriózis tünetei közé tartozik a fájdalmas menstruáció, a közösülési fájdalom, a meddőség és a túlzott vérzés.

Az endometriózis kezelésének célja a tünetek enyhítése, a szövetek növekedésének megakadályozása vagy csökkentése, és a teherbe esés esélyének növelése. A kezelés módja függ a betegség súlyosságától, az életkortól, az általános egészségi állapottól és a gyermekvállalási tervektől. A kezelés lehet gyógyszeres vagy műtéti.

A gyógyszeres kezelés gyakran hormonterápiát jelent, amelyet többféle módon alkalmazhatnak:

• Orális fogamzásgátlók: Ezek olyan tabletták, amelyek ösztrogén és progeszteron hormonokat tartalmaznak, és megakadályozzák az ovulációt. Az orális fogamzásgátlók csökkentik vagy elnyomják a menstruációt, és ezzel mérséklik az endometriózis által okozott fájdalmat és vérzést. Az orális fogamzásgátlók hosszú távon alkalmazhatók, de nem ajánlottak olyan nőknek, akik teherbe akarnak esni.
• Gonadotropinfelszabadító hormon (GnRH) agonisták és antagonisták: Ezek olyan injekciók vagy orrspray-k, amelyek gátolják az agyalapi mirigy által termelt gonadotropin hormonokat, amelyek serkentik a petefészkek működését. A GnRH-agonisták és -antagonisták mesterséges menopauzát idéznek elő, amely során lecsökken az ösztrogén szintje, és megáll a menstruáció. Ezáltal az endometrium-szerű szövet visszafejlődik vagy elpusztul. A GnRH agonisták és antagonisták hatékonyak lehetnek az endometriózis kezelésében, de csak rövid ideig alkalmazhatók (legfeljebb 6 hónapig), mert súlyos mellékhatásokat okozhatnak, mint például csontritkulás, hőhullámok, hüvelyszárazság vagy hangulatingadozás. Nem ajánlottak olyan nőknek, akik teherbe akarnak esni.
• Medroxyprogeszteron: Ez egy progeszteron-szerű hormon, amelyet injekcióként vagy tablettaként lehet alkalmazni. A medroxyprogeszteron elnyomja az ovulációt és a menstruációt, és ezzel gátolja az endometrium-szerű szövet növekedését és vérzését. A medroxyprogeszteron hatékony lehet az endometriózis kezelésében, de mellékhatásokat okozhat, mint például hízás, rossz közérzet, mellfeszülés vagy csontritkulás. Nem ajánlott olyan nőknek, akik teherbe akarnak esni.
• Aromatázgátlók: Ezek olyan gyógyszerek, amelyek gátolják az aromatáz enzim működését, amely felelős az ösztrogén termelődéséért a petefészkeken kívüli szövetekben. Az aromatázgátlók csökkentik az ösztrogén szintjét a szervezetben, és ezzel lassítják vagy megállítják az endometrium-szerű szövet növekedését. Az aromatázgátlók általában más hormonkezelésekkel kombinálva alkalmazhatók az endometriózis kezelésében. Mellékhatásaik közé tartozhatnak a csontritkulás, az ízületi fájdalom vagy a hőhullámok.

A hormonterápia előnyei és hátrányai

A hormonterápia előnyei közé tartozik, hogy gyorsan és hatékonyan enyhítheti az endometriózis tüneteit, javíthatja az életminőséget, és megelőzheti a betegség súlyosbodását vagy kiújulását. Hátrányai közt említik, hogy nem gyógyítja meg az endometriózist, nem segít a teherbe esésben, és súlyos mellékhatásokat okozhat. A hormonterápia nem alkalmas minden nő számára, ezért fontos konzultálni az orvossal a kezelés megkezdése előtt.

A hormonterápia mellett más lehetőségek is léteznek az endometriózis kezelésére, mint például a fájdalomcsillapítók, a gyulladáscsökkentők vagy a műtét. A műtét célja, hogy eltávolítsa az endometrium-szerű szövetet a méhen kívüli helyekről, és helyreállítsa a kismedencei szervek normális működését. A műtét kezelheti a fájdalmat és a meddőséget, de nem garantálja a teljes gyógyulást vagy a kiújulás megakadályozását.

Tekintettel arra, hogy az endometriózis az egyik legelterjedtebb kórkép a világon, mindenképpen érdemes megtudni róla néhány hasznos információt. Nagyjából minden tizedik nőt érint, tünetei pedig olyan sokrétűek, hogy diagnosztizálása gyakran több évet is igénybe vehet, ha egyáltalán sikerül.

Sokan azt sem tudják, hogy panaszaikat okozhatja endometriózis, ha mégis orvoshoz fordulnak miatta, előfordulhat, hogy tüneteiket szimplán alacsony fájdalomküszöbnek tulajdonítják. Fontos azonban, hogy nem szabad beletörődni a fájdalomba, a megfelelő vizsgálatok segítségével diagnosztizálható a betegség és ez segíthet a hatékony kezelési módok feltérképezésében is.

Nézzük! Mi az endometriózis?

Az endometriózis a méhnyálkahártya, vagyis az endometrium rendellenessége, aminek következtében sejtjei a méhen kívül máshol is megtelepszenek és növekednek. Többnyire a méh külső fala, a petefészkek, a belek és a medence belső részét borító szövetet érinti, de a tüdőben is találtak már endometriumot. Mivel ezek a sejtek a szervezet bármelyik részében hasonlóképpen növekednek, mint a méhben, azaz megvastagodnak, majd vérzés kíséretében leválnak, komoly egészségügyi problémákat tudnak okozni.

Sajnos épp emiatt a sokrétűség miatt nem egyszerű diagnosztizálni. Akik endometriózisban szenvednek, legtöbbször egy-egy tünettel fordulnak orvoshoz, ami az erős menstruációs görcsökön túl lehet például fájdalmas közösülés, véres vizelet vagy széklet, illetve hasmenés és egyéb emésztési problémák is. Ezen kívül gyakran teljesen tünetmentes is maradhat és csak a meddőségi kivizsgálás alkalmával derül rá fény, hogy endometriózis gátolja a sikeres teherbeesést.

Gyakori tények és tévhitek az endometriózisról

Tény: Máig nem találták meg az endometriózis pontos kiváltó okait

A betegség diagnosztizálása azért sem egyszerű, mert máig ismeretlenek a pontos kiváltó okai. Vannak bizonyos kórképek és tényezők, amelyek összefüggésbe hozhatók a kialakulásával, de még ezek teljes kiküszöbölése sem nyújt garanciát az endometriózis megelőzésére. Nagyrészüket illetően pedig még a legjobb szándékkal sem tudunk eredményes megoldást elérni.

Ilyen például:

• az immunrendszer nem megfelelő működése,
• az alhasi területet ért trauma, például baleset, sportolás, esetleg műtét következtében,
• az állandó, alacsony szintű gyulladások pedig egyaránt szerepelhetnek a kiváltó okok és tünetek között.

Tévhit: Az erős alhasi görcsök csak a menstruáció természetes velejárói

Ez a tévhit azért veszélyes, mert van némi igazságtartalma. A legtöbb nő ugyanis érzékel némi fájdalmat a menstruációja során, hiszen a méhnyálkahártya leválása és annak kilökődése a szervezetből alhasi görcsökkel jár. Az erős fájdalommal járó menstruációt azonban már érdemes kivizsgáltatni, azonkívül ugyanis, hogy jelentősen ronthatja az életminőségünket, az endometriózis egyik tünete is lehet.

Akik ebben szenvednek, gyakran tapasztalnak például szédülést, hányást vagy hányingert, akár ájulást is a menstruációjuk idején. Az erős görcsök következtében pedig akár munkaképtelenné is válhatnak néhány napra. Ennek oka, hogy a hashártya belső felén, a petefészkeken, vagy a méh külső falán, vagy a szervezet más részein keletkező endometrium leválását kísérő vér nem tud természetes úton távozni a szervezetből és gyulladást okozhat.

Tény: A genetikai hajlam növeli az endometriózis esélyét

Habár az sincs kőbe vésve, hogy ha a családunkban korábban fordult már elő endometriózis, akkor biztosan nálunk is kialakul majd. Genetikai tényezőkkel szorosan összefüggésbe hozható ez az elváltozás. Különösen az anyai ágat érdemes vizsgálni. Megfigyelték, hogy ha az anya vagy a leánytestvér is szenved a rendellenességben, nagyobb a betegség kialakulásának esélye.

Szintén figyelmeztető jel lehet a korai menstruáció is. Erről akkor beszélhetünk, ha tizenegy éves kor előtt kezdődik a peteérés és a menstruációs ciklus, illetve az is, ha a vérzés nagyon erős, vagy hét napnál hosszabb ideig tart. A vérzés erősségének megállapítása nem mindig egyszerű, de nagy segítséget nyújthat, ha megnézzük az egészségügyi betét, vagy tampon csomagolásán javasolt időtartamot. Ha nekünk ennél jóval gyakrabban, akár óránként cserélnünk kell azt, akkor biztosan erősebb a vérzésünk az átlagosnál.

Tévhit: A terhesség gyógyíthatja az endometriózist

A terhesség során teljesen megváltozik a szervezet hormonháztartása, így előfordulhat, hogy egyes esetekben teljesen megszűnnek, vagy legalábbis enyhülnek az endometriózis tünetei. Fontos megjegyezni azonban, hogy a szülést követően a betegség ugyanúgy visszatérhet és akár növekedést is mutathat a hormoningadozás következtében.

A terhesség tehát nem gyógymód, habár előfordul, hogy valóban a panaszok tartós csökkenését eredményezi.

Tény: Az endometriózis a meddőség egyik leggyakoribb oka

Sajnos az endometriózis még tünetmentes állapotában is sokszor okoz termékenységi problémákat. Ennek ellenére nem feltétlenül lehetetlen a teherbe esés, de előfordulhat, hogy természetes úton nem jön össze a baba. Azoknak az édesanyáknak, akik endometriózisban szenvednek ezért a terhesség kialakulását követően is gyakoribb és átfogóbb vizsgálatokra kell járniuk, hogy az orvosok folyamatosan monitorozhassák a saját és a babájuk egészségét.

Tévhit: A tünetek csak gyógyszeres úton, vagy műtéti kezeléssel enyhíthetők

Az endometriózis kezelésében általában nagy szerep jut a fájdalomcsillapítóknak és a hormonális készítményeknek, hiszen az endometrium növekedéséért elsődlegesen az ösztrogén tehető felelőssé. Súlyos esetben műtéti kezelésre is szükség lehet, de nem ezek az egyetlen kezelési módok.

Helyes táplálkozással, például FODMAP étrend követésével és bizonyos mozgásformák követésével is csökkenthetjük panaszainkat. Ilyenek bizonyos jógapózok, amik az alhasi görcsök enyhítésében segíthetnek és az Aviva torna is, ami többek között a PCOS és az endometriózis tüneteinek csökkentésében is segíthet.

Ne szégyelljük fájdalmainkat orvosunk előtt! Ha arra gyanakszunk, hogy endometriózisunk lehet, esetleg a családunkban korábban előfordult már a betegség, egy alapos kivizsgálás fényt deríthet a problémára. A rendszeres nőgyógyászati vizsgálatnak pedig különösen fontos szerepe van ebben!

Mi az az endometriózis?

Endometriózisról akkor beszélhetünk, amikor a méh nyálkahártyasejtjei, amelyek a menstruációs ciklus során megvastagodnak, majd vérzés kíséretében leválnak, a méhen kívül is megtalálhatóak. Legtöbbször az alhasi területen jelennek meg, például a hashártya felszínén, a húgyhólyagon, a beleken, vagy épp a petefészkeken. Mivel ugyanúgy vérzéssel jár a leválásuk, mint a méhben megtalálható társaiknak, a menstruáció gyakran jelentős görcsökkel, szédüléssel, hányással, esetleg az erős fájdalom és hirtelen vérnyomás ingadozás következtében ájulással is járhat.

A méhen kívüli endometrium ráadásul nem tud a szokásos módon kiürülni a szervezetből, az alhasi szövetek között így a vér felgyülemlik és gyulladást okozhat. Gyakran áll ez a gyulladás a teherbe esési nehézségek hátterében is, hiszen hatására a szövetek hegesedhetnek, a petevezetékek akár el is záródhatnak, illetve az embrió megtapadását is gátolhatja. Mivel azonban az endometriózis tünetei ritkán egyértelműek, a betegek sokszor csak későn veszik észre a problémát. Ha az alábbi tünetek közül többet is tapasztalunk, mindenképp érdemes orvoshoz fordulnunk, hogy kivizsgáltassuk, mi áll valójában a hátterükben!

• Fájdalmas menstruáció erős alhasi görcsökkel kísérve,
• nagy mennyiségű menstruációs vérzés,
• megmagyarázhatatlan fáradékonyság,
• ismeretlen eredetű kismedencei fájdalmak,
• fájdalmas együttlétek,
• kimaradó, vagy rendszertelen menstruáció,
• teherbe esési nehézségek.

Mi áll az endometriózis kialakulása mögött?

Az endometriózis hiába érint 10 fogamzóképes korú nőből 1-et, kialakulásának pontos oka nem ismert. Összefüggésbe hozható a genetikával, az immunrendszer nem megfelelő működésével, valamint a szervezetben korábban előforduló gyulladásos betegségekkel is. Mivel nem határozható meg, mi okozza az endometrium elváltozását, így nincs biztos módszer sem a megelőzésére, sem a gyógyítására, tünetei viszont hatékonyan enyhíthetőek megfelelő kezeléssel.

A terhesség alatt a menstruáció megszűnésével együtt például gyakran teljesen el is múlik. Egyes esetekben pedig nem is újul ki a várandósságot követően, habár erre nincs garancia. A betegség kezelése így nagyrészt a tünetek csökkentését és kontrollálását jelenti, amihez életmódunk változtatásával is jelentősen hozzájárulhatunk.

Az endometriózis kezelése

Attól függően, hogy tüneteink mennyire erősek, illetve okozhatnak-e és ha igen, milyen további szövődményeket, többféle kezelési mód létezik. Az endometriózis egyik legkellemetlenebb és leggyakrabban jelentkező panasza az erős menstruációs fájdalom például vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók segítségével is kordában tartható. Fontos azonban a kivizsgálás, így hiába múlik a fájdalom a megfelelő gyógyszerek hatására, mindenképp beszéljünk róla nőgyógyászunkkal is!

Hormonterápia

Az endometriózis kezelésének egyik kezdő lépését általában a hormonális fogamzásgátló gyógyszerek jelentik. Mivel ezek mesterségesen szabályozzák a szervezetben lévő ösztrogén és progeszteron szintjét, csökkentik az ösztrogén túltermelődésének esélyét, illetve a méh nyálkahártyájának vastagságát a ciklus során. Emiatt nemcsak az erős fájdalmaknak mondhatunk búcsút, hanem a vérzés mennyisége is kevesebb lesz, vagyis az endometriózis további tünetei is csökkennek.

Hátránya, hogy a fogamzásgátlók szedése alatt nem lehetséges a teherbe esés sem. Sajnos azonban az endometriózis mellékhatásaként gyakran alakul ki meddőség is, így érdemes tájékozódni a lehetséges kezelési módokról.

Műtét

Az kórosan elváltozott endometrium szövetek, a körülöttük található hegszövetek és összenövések eltávolításával a betegség tünetei csökkenthetőek, vagy akár teljesen meg is szüntethetőek. Ráadásul a fogamzókészség is megmarad, ezért, ha babát szeretnénk, érdemes ezt az opciót is körüljárni.

A műtétnek két változata is van. Az egyik a hagyományos nyílt hasi műtét, a másik a kevésbé invazív laparoszkópos eljárás. Utóbbi keretében a köldöknél ejtett kis bemetszésen keresztül egy kamerával ellátott eszközt juttatnak be a szervezetbe. A laparoszkópos eljárás során egy lézerszike segítségével elpusztítják a kóros endometrium szöveteket anélkül, hogy az ivarszervek sérülnének.

Ha az endometriózis tünetei nagyon súlyosak, végső esetben a hysterectomia is szóba jöhet. Ekkor az ivarszervek eltávolításával teljesen megszűnik a betegség. Erre ugyanakkor általában már csak a meddőség kialakulását követően kerül sor, mivel ez a fogamzókészség teljes elvesztését jelenti.

Hogyan járul hozzá az étrendünk és az életmódunk az endometriózis kezeléséhez?

A tünetek csökkentésének érdekében érdemes gyulladáscsökkentő étrendet követni, ami bizonyos élelmiszerek elhagyásával jár. Ilyenek a glutén, a tej, valamint a cukor tartalmú ételek. Helyettük pedig érdemes olyan zöldségeket, gyümölcsöket és fehérjeforrásokat fogyasztani, amelyek hozzájárulnak szervezetünk gyulladáscsökkentő készségéhez, illetve támogatják az immunrendszer és a természetes öngyógyító folyamatok működését.

Ezek közé tartoznak például:

• az olajos halak, melyek magas Omega-3 tartalmuknak köszönhetően támogatják a szív- és érrendszer egészségét,
• a zöld leveles zöldségek, amelyek magas A-, E-, és K-vitamin tartalmukkal járulnak hozzá a szervezet működéséhez, valamint gondoskodnak az egészséges bélflóra kialakulásáról és a vércukorszint szabályozásáról,
• a citrusfélék, amelyek magas C-vitamin tartalmukkal erősítik az immunrendszert,
• a bogyós gyümölcsök, amelyek antioxidáns tartalma segíti a szervezet természetes gyulladáscsökkentő folyamatait.

Ezen kívül rendszeres mozgással és a stresszes életmód kerülésével tovább támogathatjuk szervezetünket a gyógyulás útján. Ebben azonban sokat segíthet egy átfogó endokrinológiai kivizsgálás, valamint akár egy dietetikus szakszerű tanácsa is. Fontos, hogy legyünk türelmesek magunkkal a folyamat során, egy személyre szabott étrendet követve is legalább 3-6 hónapra van szüksége a szervezetnek ahhoz, hogy helyreállítsa egyensúlyát. A stressz pedig csak hátráltatja ezt a folyamatot.

Cikkünkben áttekintjük az endometriózis jelentését, leggyakoribb tüneteit, mellékhatásait és hogy mit tehetünk, ha arra gyanakszunk, minket is érint ez a probléma.

Mi az endometriózis?

Az endometrium szóból származik, ami a méh belső felét borító sejteket takarja. A menstruációs ciklus során ezek a méhnyálkahártya sejtek vastagodnak meg, majd lökődnek ki menstruációs vérzés formájában, amennyiben nem jött létre terhesség. Amikor a sejtek megfelelően működnek, a már jól ismert panaszokon kívül más tüneteket nem okoznak.

Endometriózisról akkor beszélhetünk, ha ezek a sejtek máshol is megtalálhatóak a szervezetben a méh belső falán kívül. Gyakran fordulnak elő például az alhasi területen, a hashártya felszínén, de a petefészkekben, a belekben, vagy akár a húgyhólyagban is fellelhetőek. A hormonális változások hatására a méhnyálkahártyával együtt megvastagodnak, majd a menstruáció alatt leválnak és vérzést okoznak. Csakhogy amíg a menstruációs vérzés a méhszájon és hüvelyen keresztül képes távozni a szervezetből, a hasüregben keletkező vérzés nem, ez pedig gyakran kellemetlen tüneteket és súlyos szövődményeket is okozhat.

Az endometriózis leggyakoribb tünetei

Az endometriózis tünetei könnyen összetéveszthetőek a menstruációs fájdalmakkal, ezért nem egyszerű felismerni, hogy ha baj van. Tünetmentes változatában pedig gyakran csak akkor derül fény rá, amikor egy pár már régóta próbálkozik a gyermekvállalással, de hosszú idő után sem jön a baba. A vizsgálatok alapján ugyanis a meddőség hátterében az esetek 20-40%-ában az endometriózis áll.

Ha az alábbi panaszokat tapasztaljuk, érdemes részt vennünk egy kivizsgáláson:

• rendkívül erős menstruációs görcsök,
• nagy mennyiségű menstruációs vérzés,
• rendszertelen ciklus, kimaradó, vagy épp túl gyakori menstruáció,
• tartós ideje fennálló alhasi, vagy hátfájdalom,
• alhasi görcsök és puffadás,
• gyakori émelygés a menstruáció alatt,
• fájdalmas együttlétek,
• állandó fáradtságérzet, kimerültség, lehangoltság.

Attól függően, hogy milyen szerveket érint az endometriózis, további tünetek is jelentkezhetnek. A petefészkekben található méhnyálkahártya például a peteérés időszakában, nagyjából a menstruációs ciklus közepén okozhat erős, görcsös fájdalmakat. Ezt akár már egy ultrahangvizsgálat is kimutathatja, az endometrium ugyanis gyakran okozza ciszták jelentkezését is.

Ijesztő és azonnali kivizsgálást igénylő tüneteket okoz a húgyhólyagban, vagy a belekben megtalálható méhnyálkahártya, amire görcsös fájdalom, illetve véres vizelet, vagy széklet hívhatja fel a figyelmet.

Az endometriózis okai

Az endometriózis pontos kiváltó okait még nem sikerült megtalálni, az viszont kijelenthető, hogy széles körben elterjedt problémáról van szó. A WHO adatai alapján a termékeny korú nők nagyjából 10%-át érinti, ami 190 millió embert jelent világszerte. Az orvosok jelenleg háromféle okot tudtak meghatározni, ami az endometriózis kialakulásának hátterében állhat.

Retrográd menstruáció

Ilyenkor a menstruációs vér visszafelé áramolva sodorja el a méhnyálkahártya sejtjeit a hasüregbe, amik ott megtapadva folytatják működésüket.

A sejtek átalakulása

Az elmélet szerint a szervezetben már kezdettől jelen vannak olyan sejtek, amik méhnyálkahártyához hasonló sejtekké tudnak alakulni. Ezt valószínűleg a genetika, vagy bizonyos környezeti hatások befolyásolhatják, habár pontos kiváltó okainak meghatározására még nem került sor.

Sejt áramlás

A harmadik elmélet a sejt áramláshoz kapcsolódik, ami szerint a vérkeringésnek köszönhetően jutnak el a méhnyálkahártya sejtjei akár a szervezet legtávolabbi pontjaira is. Ez magyarázatot adhat arra is, hogy miért fordulhatnak elő akár a tüdőben, vagy a bőrben is.

Mi köze az endometriózisnak a meddőséghez?

Az endometrium által okozott alhasi vérzés komoly gyulladást és a szövetek hegesedését okozhatja, ami jelentősen csökkenti a természetes teherbeesés esélyeit. A petefészek ciszták és a petevezetők elzáródása miatt az endometriózisban szenvedők számára a fogantatás gyakran csak műtéti beavatkozást követően, vagy mesterséges megtermékenyítéssel lehetséges.

Mielőtt azonban belevágnánk egy lombik programba, az első lépést egy teljes körű kivizsgálás jelenti.

Mikor forduljunk orvoshoz és milyen vizsgálatokra készüljünk?

Ha a fentebb felsorolt tüneteket észleljük, érdemes ellátogatnunk nőgyógyászunkhoz, nemcsak endometriózis okozhatja ugyanis őket. Itt egy átfogó szóbeli konzultációval kezdődik a kivizsgálás, ami alapján meghatározható, hogy milyen irányba menjen tovább a vizsgálat.

Amennyiben endometriózis gyanúja áll fenn, a következő vizsgálatokra számíthatunk:

Hasi ultrahang vizsgálat

A petefészket érintő endometriózis esetén akár már ez is elegendő lehet, önmagában azonban általában nem elég a diagnózis felállításához.

Laparoszkópia

A rutinműtétnek számító laparoszkópia során egy apró vágást ejtenek a hasfalon, amin keresztül egy kamerával ellátott speciális eszközt vezetnek a hasüregbe. Ennek segítségével úgynevezett gócpontokat keresnek és amennyiben szükséges, mintavételt is tudnak ejteni, hogy megbizonyosodjanak a diagnózisról.

MR vizsgálat

A képalkotó vizsgálatok közül az MR vizsgálat is alkalmas lehet az endometriózis megerősítésére. Az erős mágneses tér által készített felvételeken jól látszódnak a nagyobb gócok és ezek elhelyezkedése, hátránya azonban, hogy a kisebb endometrium szöveteket nem mindig lehet kivenni rajtuk. Emiatt az endometriózis kizárására sajnos nem alkalmas.

Fontos megjegyezni, hogy a tünetek erőssége és az endometriózis gócok nagysága nem mindig áll összefüggésben egymással. Ezért, ha arra gyanakszunk, hogy nincs valami rendben a ciklusunkkal, fájdalmas menstruációs görcsök, vagy rosszullétek kínoznak, forduljunk mielőbb orvoshoz a megfelelő kivizsgálás érdekében.

Amikor belevágunk egy mesterséges megtermékenyítési kezelésbe, legyen szó akár lombik programról, vagy inszeminációról, bizakodunk a gyors sikerben. Sajnos sok esetben még orvosi rásegítéssel sem jön azonnal a baba, aminek több oka is lehet. Az alábbiakban kitérünk a leggyakoribb meddőségi problémákra, hogy hogyan segíthet rajtuk a lombik program, illetve a kezelés sikerét befolyásoló tényezőkre, amikre érdemes odafigyelnünk.

Egyre gyakoribb probléma a meddőség

A magyar párok nagyjából 20%-át érintik különböző fogantatási nehézségek, amelyek egyenlő arányban fordulnak elő a férfiaknál és nőknél egyaránt. Mivel a meddőség témája ennek ellenére még mindig viszonylag tabunak számít, sokan vonakodnak a gyermektelenség hátterében húzódó okok kivizsgálásától is, pedig előfordulhat, hogy gyógyszeres kezelés, egy rutinműtét, vagy mesterséges megtermékenyítés segítségével nekik is születhet egészséges gyermekük.

Másokat a kudarc gondolata fog vissza, mivel még a legnagyobb sikerrátával rendelkező lombik program esetében is nagyjából 32% a terhesség kialakulásának esélye, ami az életkor előrehaladtával folyamatosan tovább csökken. Ebben szerepet játszik az is, hogy sokan úgy gondolják, hogy az egészséges, fiatal pároknak rendszeres védekezés nélküli együttlétek mellett minden hónapban akár 80% esélye is van a sikeres megtermékenyítésre. Persze előfordulhat, hogy valakinek már egy hónap próbálkozás után pozitívat mutat a terhességi teszt, ahogy már egyetlen együttlét is járhat sikeres megtermékenyítéssel, de nem ez az általános.

A termékenységet számos tényező befolyásolja, többek között a stressz, az aktuális hormonális egyensúly, fiziológiai, biológiai, illetve életmódbeli tényezők. Valójában tehát a természetes úton való fogantatás esélye havonta mindössze 15-20% körül mozog. Emiatt javasolt fél- egy éven át próbálkozni, mielőtt meddőségi problémákra gyanakodnánk. Termékenységi kivizsgáláson azonban akár már a családtervezés kezdetekor is részt vehetünk. Ez különösen ajánlott bizonyos kórelőzmények, illetve meddőséggel kapcsolatos családi kórtörténet vagy magasabb életkor esetén.

A női meddőség okai

A petesejt nem megfelelő minősége

A női reproduktív rendszer felépítéséből adódóan már a születésünk pillanatában előre meghatározott számú petesejt áll a rendelkezésünkre. Ezek tinédzser korban a hormonháztartás változásának hatására kezdenek megérni és kilökődni a tüszőrepedés során, megkezdődik a menstruációs ciklus, vagyis termékeny korba lépünk. Az évek előrehaladtával, azonban nemcsak a rendelkezésre álló petesejtek száma, hanem azok minősége is csökken.

Minél tovább várunk a gyermekvállalással, illetve fogantatási nehézségek esetén a meddőségi kivizsgálással, annál inkább csökkennek esélyeink is. Ez érinti a mesterséges megtermékenyítés sikerét is, hiszen petefészek stimulációval saját petesejtjeink kerülnek leszívásra a lombik program során.

Ovulációs problémák

Az ovuláció rendszertelensége, illetve elmaradása hátterében több probléma is húzódhat. Okozhatja a hormonháztartás zavara, pajzsmirigy gondok, korai ovárium kimerülés, illetve PCOS (policisztás ovárium szindróma) is. Ezek egy része kezelhető és akár a termékenység is visszaállítható, más részükre pedig megoldást jelentenek a mesterséges megtermékenyítési eljárások.

Fiziológiai problémák

A petevezetékek elzáródása, a méhfalon található jóindulatú kinövések és a korábbi fertőzések, illetve alhasi műtétek által okozott összenövések is gátolhatják a fogantatást. Ezek felderítése fontos lépése a meddőségi kezeléseknek.

Endometriózis

Endometriózisról akkor beszélhetünk, ha a méhnyálkahártya a méhen kívül is megtalálható a szervezetben. Erre ugyanúgy hatással vannak a hormonháztartás változásai, vagyis minden hónapban ugyanúgy megvastagodik és felkészül a lehetséges embrió befogadására, csakhogy a terhesség kialakulásának hiányában nem tud lelökődni és távozni, ahogy a méhből tenné, így ingerli a környezetében lévő szöveteket és fájdalmas menstruációt, erős alhasi görcsöket, valamint meddőséget is okozhat.

A lombik program a fiziológiai akadályok áthidalásával, illetve a hormonháztartás mesterséges szabályozásával segíti elő a fogantatást. A terhesség létrejöttét követően pedig rendszeres és részletes vérvizsgálatokkal, illetve a veszélyeztetett terhességre jellemző terhesgondozással gondoskodnak a problémamentes várandósságról.

A lombik program sikerét befolyásoló tényezők

Meddőségi problémák

Attól függően, hogy mi áll a fogantatási nehézségek hátterében, kihatással lehet a lombik program sikerére is. Ezért fontos az átfogó kivizsgálás és az ennek során feltárt betegségek kezelése, mielőtt belevágnánk a mesterséges megtermékenyítésbe.

Életkor

Ahogy fentebb említettük, a petesejtek minősége is jelentős hatással van a kezelések sikerére, mivel azok a tüszőérés stimulációjával kezdődnek. Az életkor előrehaladtával pedig nemcsak a genetikai betegségek kialakulásának valószínűsége nő, hanem az életképes petesejtek száma is csökken.

Korábbi terhességek, illetve vetélések

Sajnos a korábbi vetélések növelik a lombik program során a sikertelen embrió beültetések esélyét. A sikeres terhességek, amelyek korábban természetes, vagy mesterséges úton jöttek létre és belőlük egészséges gyermek született ugyanakkor jótékonyan hatnak a kezelés esélyeire.

Súlyproblémák

A túlsúly és a kóros soványság egyaránt lehet akadályozó tényező a fogantatásban. Törekedjünk egészséges életmód kialakítására és a megfelelő testsúlyunk fenntartására vitaminokban és tápanyagokban gazdag étrend kialakításával, illetve rendszeres, nem megerőltető mozgással. Jó választás lehet például a séta, vagy a jógázás, ami kellően átmozgatja a testünket és fokozza a vérkeringést az alhasi régióban is.

Stressz

A stressz köztudottan számos negatív hatással bír a szervezetünkre és akár a termékenységet is befolyásolhatja. A lombik program során különösen fontos gondoskodnunk a megfelelő stresszkezelésről. Sok leendő kismama veszi ezért igénybe pszichológus, vagy coach segítségét az eljárás alatt.

Káros szenvedélyek

A dohányzásról és alkoholfogyasztásról nemcsak a kezelés alatt, hanem ha lehet, már előtte legalább három hónappal érdemes lemondani. Amellett, hogy károsan hathatnak a fejlődő baba szervezetére ugyanis teljesen meg is akadályozhatják a fogantatást.

Mivel minden eset egészen egyedi, ha szeretnénk elősegíteni a lombik program sikerét, kérjük ki kezelőorvosunk tanácsát, aki személyre szabott tippekkel tud ellátni.