Nagyon sokat hallhatunk arról, hogy napjainkban a nagyvárosi emberek többsége nem tartózkodik eleget a szabadban, ami miatt D-vitamin hiányuk van. Miért baj ez? A gondot elsődlegesen az okozhatja, hogy a D-vitamin rendkívül fontos szerepet játszik a szervezetünk egészséges működésében. Jelentős mértékben hozzájárul az immunrendszer védelmi funkciójához, a kalcium felszívódásához, sőt még a kedélyállapotunkra is hat. Van-e hatása a hormonjaink működésére is?

Vitamin vagy hormon?

Mi a szerepe hormonként a D-vitaminnak a nők szervezetében?

Hogyan hat a D-vitamin a női nemi hormonokra?

Vitamin vagy hormon?

Szervezetünk számára a D-vitamin tápanyag és prohormon is,  ami azt jelenti, hogy a szervezetünk hormonná tudja ezt a vegyületet alakítani.

A szervezetünk nem önállóan termeli a D-vitamint, hanem a napfény szükséges ahhoz, hogy a bőrünkben elinduljon az a kémiai folyamat, amelynek eredményeként kolekalciferol vagy D-vitamin termelődik. Ezt alakítja a májunk egy másik vegyületté, majd a vesék ebből állítanak elő egy szteroid hormont, a kalcitriolt.

Ezek szerint a D-vitamin valójában egy hormonként működő vegyület.

Vitaminoknak azokat az élettanilag nélkülözhetetlen vagy fontos szerepet játszó vegyületeket nevezzük, amelyekre a szervezetünknek a működéséhez szüksége van, de önállóan nem tudja előállítani.

Mi a szerepe hormonként a D-vitaminnak a nők szervezetében?

A D-vitamin a vér kalciumszintjének szabályozásában játszik kulcsfontosságú szerepet azzal, hogy a bélrendszerben a kalcium felszívódását támogatja, vagyis tulajdonképpen a csontjaink egészségéért felelős.

A szervezetünkben a kalciumszint szabályozásáért felelős szerv a mellékpajzsmirigy. Ennek megvalósításához ez a mirigy mellékpajzsmirigy-hormont (PTH) szabadít fel, amikor a szervezetünkben a kalciumszint alacsony. Egyrészt e hormon a csontokból elvonja a kalciumot, másrészt szabályozza a veséknek azt a funkcióját, amely a vérből a kalcium kiszűréséért, vagyis visszaszívódásáért felelős.

Itt jön képbe a D-vitamin. Amikor a szervezetben kalciumhiányos állapot alakul ki, a PTH fogja stimulálni a D-vitamin aktiválását. Vagyis azt, hogy a D-vitamin hatására fokozódjon a kalcium felszívódása a tápcsatornából.

A D-vitamin deficit emiatt okozhat gondot, mert e hormonként működő vitamin hiányában a szervezetünk nem reagál a mellékpajzsmirigy hormonra, így abból egyre több szabadul fel és kerül a véráramba.

Ez vezet a hiperparatireózis állapotához, amely a csontjaink állapotára kedvezőtlenül hat azzal, hogy egyre több kalciumot juttat a véráramba, miután elvonja azt a csontokból. A vérben lévő magas kalciumszint okozhat egyebek mellett vesekövet.

Hogyan hat a D-vitamin a női nemi hormonokra?

A D-vitamin a női nemi hormonok, vagyis az ösztrogén és a progeszteron esetében úgy hat, hogy  a magas dózisú D-vitamin csökkentheti ezeknek a hormonoknak a szintjét.

A menopauza időszakában a női nemi hormonok egyre alacsonyabb mennyiségben termelődnek, vagyis a magas D-vitamin szint tovább csökkentheti arányukat. Az egészségünk fenntartásához a napi ajánlott D-vitamin bevitel általában 400-600 NE között van, ezt nem érdemes túllépni, mert kedvezőtlen állapotokat okozhat a túladagolása.

Ugyanakkor a D-vitaminnak jótékony hatásai vannak a menopauza idején gyakran jelentkező ízületi fájdalmakra, és az immunfunkciókat is támogatja.

A D-vitamin hiánya súlyosbítja a menopauza egyéb tüneteit is, vagyis fokozott fáradékonyságot észlelhetünk.

A D-vitamin segít leküzdeni a menopauza idején kialakuló depressziót és levertséget, mert összefüggés van a dopamin és a szerotonin termelődése és a D-vitamin jelenléte között.

Ennek a vitaminnak hiánya levertséget és rossz kedélyállapotot okoz. A D-vitamin aktiválhatja a szerotonin szintézisét, amely egy neurotranszmittert és a dopaminhoz hasonlóan javíthatja a hangulatot.

Ez a vitamin tehát valóban számos hormonális folyamatban közreműködőként játszik szerepet a szervezetünkben. Prohormonként is számos pozitív egészségügyi hatása lehet, ezért fontos, hogy az előírt mennyiségben a pótlásáról gondoskodjunk, ha nem tartózkodunk napi rendszerességgel a szabadban, főképpen a téli hónapokban.

Természetesen az étrendünket is alakíthatjuk úgy, hogy hozzájussunk kellő mennyiségű D-vitaminhoz, bár nem minden formában szívódik fel kellőképpen.

Célszerű olyan táplálékkiegészítőt választani, amelyben kis mennyiségben, de jól felszívódó formában van jelen a D-vitamin, így semmi sem vész kárba.

A D-vitamin pótlásán kívül érdemes odafigyelni a magnézium, kalcium, szelén és a cink vegyületek bevitelére is a szervezet egészségének támogatása érdekében.

Fordulj a nőgyógyászodhoz bizalommal, ha aggályaid merülnek fel azt illetően, hogy a változó korban milyen vitaminokkal tudod leginkább enyhíteni a menopauza kellemetlen tüneteit.

Ha a női ciklusban zavar lép fel, amely esetleg még kellemetlen tünetekkel is jár, vagy nem sikerül bizonyos időn belül a vágyott terhesség, akkor nem árt megvizsgáltatnunk szervezetünk női nemi hormonjait, illetve azok állapotát. Ez a finoman működő rendszer ugyanis rendkívül érzékeny, amelyben a legapróbb változás is zavart idézhet elő.

A női nemi hormonok működésének biztosítéka, a ciklus

Egy egészséges nő hónapról hónapra átesik a havi vérzésen, melyet alapvetően a hormonok befolyásolnak. Az első menstruáció valamikor kamaszkorban következik be és onnantól kezdve a ciklusok menetrendszerűen követik egymást egészen a menopauza bekövetkeztéig.

A peteérés nagyjából (plusz-mínusz néhány nap) 28 naponta megtörténik, amelynek egész folyamatáért a női nemi hormonok a felelősek.

A női nemi hormonok

A ciklusért és a teherbeesésért felelős női nemi hormonokat a belső elválasztású mirigyeink termelik, úgynevezett endokrin rendszert alkotva. Ebbe a rendszerbe tartozik a hasnyálmirigy, a pajzsmirigy, az agyalapi mirigy és hölgyeknél a petefészek is.

A tüszőért két, az agyalapi mirigyben termelődő hormon felel.

Az egyik a tüsző érlelésében fontos szerepet játszó FSH, a másik a tüsző megrepesztéséhez elengedhetetlen LH. Amint az FSH hormon megérleli a tüszőt, úgy a petefészek dolgozni kezd, és elkezdi megtermelni a nőiesség egyik fontos hormonját, az ösztrogént. Az ösztrogén felelős azért, hogy a pete megfelelően érni tudjon, sikerüljön a teherbeesés és fontos szerepet játszik a csontok egészséges állapotának megőrzésében is. Ezen kívül a koleszterinszint szabályozásában és a másodlagos nemi jellegek kialakulásában, fenntartásában is részt vesz.

Az, hogy még mennyi megérlelni való petesejt van a petefészekben, arról az AMH, vagyis az anti müllerian hormon koncentrációjának vizsgálata adhat számot. Valószínűleg kevesen tudják ugyanis azt, hogy minden nő adott számú petesejttel születik, amelyek a kor előre haladtával előbb vagy utóbb elfogynak a petefészekből.

Amikor a hormonok játéka a csúcson jár, az agyalapi mirigy kibocsátja az LH hormont, ami megrepeszti a domináns tüszőt. Ez a peteérés, vagy ovuláció. Ovuláció során egy másik hormon, a progeszteron koncentrációja emelkedik meg a női testben, amely hormonnak a terhesség létrejöttében és fenntartásában van szerepe.

A fentebb felsoroltak mellett még más női nemi hormonok is fontos szerepet töltenek be a női nemi ciklusban. A prolaktin hormon szintén az agyalapi mirigyben termelődik és a szoptatásért felelős a hölgyek szervezetében. Szülés után serkenti a tejelválasztást és ebben az állapotban gátolja a tüszőérést is. A HCG női nemi hormon szintje a megtermékenyüléssel megemelkedik a szervezetben és segítségével tudják a terhességi tesztek kimutatni a várandóságot.

Mikor lehet szükség hormonvizsgálatra?

Ha a női nemi hormonok közül valamelyik nem működik megfelelően, vagy nem termelődik belőle elég, akkor a teherbeesés nehézkes lehet, vagy a ciklus elmaradhat. A ciklus eltűnését olyan kellemetlen tünetek is kísérhetik, mint például a megváltozott libidó, a hőhullámok, vagy az éjszakai izzadás. Ilyenkor érdemes ezekkel a tünetekkel szakorvoshoz fordulni és hormonvizsgálatot kérni.

A női nemi hormonok vizsgálata egyszerű vérvételből történik, amelyre nem szükséges éhgyomorra érkezni. Ha van menstruáció, akkor a különböző szakaszokban érő hormonokat különböző időpontokban szokták vizsgálni, hogy a szintjükről a megfelelő képet kaphassa a szakorvos.

Így lehet az, hogy a ciklus 3. és a 21. napján is vért vesznek a vizsgálatot kérő személytől. A kapott értékeket látva pedig a szakorvos megfelelő és hatékony terápiát írhat elő a problémák kezelésére.