Amikor a fogamzásgátló módszerek közül a hormonális fogamzásgátlók valamelyikét választjuk, és így a tablettát, tapaszt, injekciót vagy hüvelygyűrűt kezdjük használni a terheségmegelőzés érdekében, gondolunk-e arra, hogy a hormonok hogyan fognak hatni a szervezetünkre?  Milyen változásokra számíthatunk? Ezek a fogamzásgátlók kihatnak-e majd a hormontartamuk miatt a hangulatunkra? Ha egy nő depressziós tüneteket mutat és történetesen hormontartalmú fogamzásgátlást alkalmaz, akkor az állapota a hormonok rovására írható-e?

Hogyan hatnak a hormonális fogamzásgátlók a szervezetre?

Kiknél fordulhat elő nagyobb eséllyel hangulatingadozás?

Mire figyelj, ha változást tapasztalsz?

Hogyan hatnak a hormonális fogamzásgátlók a szervezetre?

A legtöbb hormonális módszer kétféle nemi hormont – ösztrogént és progesztint – juttat a nő szervezetébe. Ezek a női nemi hormonok módosítják a menstruáció természetes ciklusát. Hatásukra nem következik be a petesejt kilökődése a petefészekből. A fogamzásgátlók meggátolják a megtermékenyülést.

Mivel a női hormonháztartás érzékeny egyensúlyon alapszik, ezek a változások természetes módon hatással lehetnek az érzelmi állapotunkra is.

Nem szokatlan, ha valaki időnként hangulatingadozást, fokozott érzékenységet vagy átmeneti szomorúságot tapasztal magán, abban az időszakban, amikor hormonális fogamzásgátlót alkalmaz. A kedélyváltozásaink azonban, nem feltétlenül a depresszió tünetei.

A depresszió ugyanis nem egyszerű rosszkedv, hanem egy hosszan fennálló, gyakran súlyos lelki és mentális állapot, amely jelentősen kihat az érintett beteg életvitelére, kapcsolataira, de még az önmagához fűződő viszonyára is.

A fentiek miatt elmondható, hogy nem egyértelmű az összefüggés a hormonális fogamzásgátlók és az esetleges depresszió kialakulása között. Bár sikerült már kimutatni ilyen jellegű összefüggést, a legtöbb nő esetében a hormonális védekezés semmiféle negatív hatással nincs a mentális és kedélyállapotára.

Kiknél fordulhat elő nagyobb eséllyel hangulatingadozás?

Bár a hormonális fogamzásgátlás önmagában ritkán idéz elő depressziót, bizonyos esetekben fokozott kockázattal számolhatunk. Ha a múltban már volt depressziós epizódod, esetleg a családban is előfordult hasonló mentális állapot, érdemes fokozott figyelemmel lenned a hangulatod alakulására, különösen a fogamzásgátló alkalmazásának első hónapjaiban, amikor a szervezeted még alkalmazkodik a hormonokhoz.

Ugyanez igaz akkor is, ha már korábban küzdöttél hangulatzavarral, például szorongással vagy a havi vérzésedet megelőző időszakban a PMS-t kísérő érzelmi nehézségekkel találkoztál már.

Nem minden esetben jelentkeznek azonban negatív tünetek. Sőt, vannak, akiknél éppen hogy enyhülnek a premenstruációs időszakban tapasztalt hangulati kilengések a hormonális fogamzásgátló hatására.

A hormonális fogamzásgátlók ugyanis segíthetnek kiegyensúlyozni a ciklus során a hormonoknak a természetes rendszert követve változó szintjeit, és ezzel mérsékelhetik a hangulati hullámzások mértékét.

Különösen igaz ez a premenstruációs diszfóriás zavar (PMDD) esetében, ahol a hormonális egyensúly visszaállítása az életminőségre lesz egyértelműen jó hatással.

Mire figyelj, ha változást tapasztalsz?

Amennyiben azt veszed észre, hogy a fogamzásgátló szedése mellett indokolatlanul szomorúság, érdektelenség, fáradtság, alvás- vagy étvágyban megmutatkozó emésztési zavar alakul ki, és ezek a tünetek hosszabb ideig, több héten át fennállnak, nem érdemes figyelmen kívül hagyni őket.

Ilyenkor hasznos lehet egy menstruációs és hangulatkövető naptár vezetése, amely segíthet azonosítani az esetleges összefüggéseket a hormonhasználat és az érzelmi állapot között. Ez egyúttal abban is támogat, hogy felkészülten tudj beszélni ezekről egy szakemberrel.

Ne feledd, nem kell egyedül megoldanod a bizonytalanságaidat.

Ha úgy érzed, hogy a hangulatod megváltozott, és ez összefüggésben állhat a használt fogamzásgátlóval, fordulj bizalommal nőgyógyászhoz, háziorvoshoz vagy más mentálhigiénés szakemberhez.

Ők segíthetnek átgondolni, hogy valóban a használt készítmény okozza-e a tüneteidet, vagy más tényezők – például stressz, élethelyzet vagy alvászavar – is szerepet játszik a kedélyed romlásában és ingadozásában.

A megfelelő tájékoztatás, a bizalomteljes orvos-páciens kapcsolat, a személyre szabott fogamzásgátló mód kiválasztása lehetővé teszik, hogy megtaláld a terhességmegelőzésnek azt a módját, amely a testedet és a lelkedet is a legjobb módon szolgálja.

Honnan tudhatom, hogy a tüneteimet PMDD okozza?

Nem minden PMS PMDD, de minden PMDD PMS

A PMDD sajátságos tünetei

Miből tudhatjuk, hogy ami rendszeresen nyomaszt, az a PMDD?

Hogyan lehet a  PMDD tüneteit enyhíteni?

Honnan tudhatom, hogy a tüneteimet PMDD okozza?

A PMDD azért alakul ki, mert rendellenes választ ad a szervezetünk a ciklusunk során teljesen természetes módon bekövetkező hormonváltozásokra. A PMDD azonban jelentős mértékben befolyásolhatja az életminőséget.

A PMDD egyébként fizikális és viselkedésbeli tünetcsoport. Fő jellemzője, hogy havi rendszerességgel visszatérő mintázatnak megfelelően jelentkeznek az állapottal járó kellemetlenségek.

A premenstruációs diszfóriás zavarral járó nehézségek a menstruációs ciklus második felében törnek rá az érintett nőkre. A tünetegyüttes jelentkezése összefüggésbe hozható a hormonokkal és az agy kémiai hírvivőanyagaival, a neurotranszmitterekkel.

A menstruációs ciklus során a nők az ösztrogén és a progeszteron szintjének emelkedését és csökkenését tapasztalják. Vannak, akiknek a szervezete érzékenyebben reagál ezekre a hormonális változásokra. A menstruációs ciklus befolyásolhatja az agyban lévő neurotranszmittereket, például a szerotonint is. A neurotranszmitterekre gyakorolt hatás a viselkedésben megmutatkozó tünetekhez vezethet, ilyen például a szorongás, a depresszió vagy az érzelmek kontrollálásának nehézsége.

A PMDD kialakulását valószínűségét növelhetik bizonyos kockázati tényezők is:

• Dohányzás
• Elhízás
• Korábbi traumás események
• Már meglévő szorongásos zavarok

Nem minden PMS PMDD, de minden PMDD PMS

Mivel alapjában véve a PMDD a PMS nagyon súlyos változata, az alap tünetcsoportban sok az egyezés. Több olyan fizikális tünete van a két állapotnak, amelyek megegyeznek. A PMDD tünetegyüttesében azonban a nőre bénítóan ható érzelmi és hangulati tüneteket is azonosítani lehet. A PMDD és a PMS között a legfőbb különbség az, hogy milyen mértékben befolyásolhatja a nő  életminőségét.

A PMDD annyira kedvezőtlenül hat a mindennapi életre a ciklus adott szakaszában, hogy az érintett kimarad a munkahelyéről, az iskolából vagy egyszerűen képtelen arra, hogy társaságban töltse a napját.

A PMDD sajátságos tünetei

Azok esetében, akik PMDD-ben szenvednek, körülbelül hat és fél napig tartanak a súlyos tünetek mindegyik menstruációs ciklusban, vagyis rendszeresen, minden hónapban kimutatható a tünet mintázat.

Az alábbi tünetek kifejezetten a PMDD jellemzői:

• PMS gyakori fizikális tünetei, mint például görcsök, puffadás, mellfeszülés és fejfájás
• Depresszió, szomorúság és kétségbeesés érzése (beleértve akár az öngyilkos gondolatokat is)
• Feszültség és szorongás érzése, lehetséges pánikrohamokkal
• Ízületi vagy izomfájdalom
• Enerváltság
• Kimerültség
• Érdektelenség a mindennapi tevékenységek vagy kapcsolatok iránt
• Hangulatingadozások, amelyek másokat is érintenek
• Mindenkit irritálónak tart
• Dühroham
• Sírógörcs
• Kontrollálhatatlan idegesség
• Alvászavar

Természetesen egyéb, a fentiekhez hasonló tünetek is kialakulhatnak a PMDD kapcsán.

Az érintettek mindig a tünetek széles spektrumáról számolnak be. Fontos, hogy minden hónapban a ciklus adott szakaszában, ugyanazok a tünetek jelentkeznek.

Miből tudhatjuk, hogy ami rendszeresen nyomaszt, az a PMDD?

Nincs teszt, amely alkalmas lenne a PMDD diagnosztizálására.

A diagnózis a tünetek felmérése alapján történik. Kritériumai közé tartozik öt vagy annál is több érzelmi és fizikális tünet megléte. Nagyon fontos, hogy legalább az egyik tünet a kontrolállhatatlan hangulatingadozás.

Azok, akik PMDD-ben szenvednek, legalább két egymást követő menstruációs ciklusban ugyanazokat a tüneteket tapasztalják.

Laborvizsgálat alapján kizárhatók azok az egyéb betegségek, mint a pajzsmirigy-túlműködés  (hyperthyreosis) és a pajzsmirigy-alulműködés (hypothyreosis), amelyek hasonló tünetekkel járhatnak, mint a PMDD.

Fontos lehet a diagnózis felállításához a páciens által a tünetekről, a tünetek súlyosságáról és időpontjáról, illetve az adott ciklusban a menstruációhoz kapcsolódó megfigyelésekről vezetett napló.

Lényeges kritérium az az aspektusa is a PMDD állapotnak, hogy a tünetei teljesen megszűnnek a menstruáció kezdetén vagy röviddel utána.

Hogyan lehet a  PMDD tüneteit enyhíteni?

A PMDD tünetei számos módon enyhíthetők:

• Mozgás, amely csökkentheti a stressz, szorongás és depresszió tüneteit
• Vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók (például ibuprofen), amelyek enyhíthetik a fizikális tüneteket
• Relaxációs terápia, mint a meditáció és hipnózis
• Vitamin- és ásványianyag-kiegészítők, például B6-vitamin — amely segít a szerotonin és más neurotranszmitterek előállításában

Receptre kapható gyógyszerek általában hatékonyabbak a PMDD kezelésében, és ide tartoznak:

• Antidepresszánsok, úgynevezett SSRI-k (szelektív szerotonin-visszavétel gátlók), amelyek megváltoztatják a szerotoninszintet
• Fogamzásgátló tabletták, amelyek enyhítik a tipikus PMS tüneteket és segíthetnek kihagyni a menstruációt, így nem kell átesnie az érintettnek a hormonszint folyamatos váltakozásán
• Petefészek működésére ható gyógyszerek, amelyek megakadályozzák, hogy a petefészkek ösztrogént és progeszteront termeljenek, így ideiglenes menopauzát idéznek elő.

A PMDD tüneti  kezelésének első lépése mindenképpen az, hogy fel kell keresni a panaszainkkal a nőgyógyász szakorvost. A diagnózis felállítását követően a nőgyógyász dönt arról, hogy melyik kezelést tartja a legmegfelelőbbnek az esetünkben és segíthet nyomon követni tüneteink alakulását is.

Miben tér el a két állapot?

A PMS-szel ellentétben a PMDD tünetei annyira súlyosak, hogy akadályozzák az érintett nőt a mindennapi tevékenységei végzésében és problémákat okoznak a társasági életében és kapcsolataiban is zavart okozhatnak.

A PMDD tünetei hasonlítanak az olyan mentális zavarhoz, mint a súlyos depressziós epizód vagy az általános szorongásos zavar.

Tekintettel erre a hasonlóságra, a diagnózis nagymértékben függ attól, hogy a páciens pontos leírást tud-e adni a tüneteiről. Különös hangsúlyt kell helyezni arra a megfigyelésre, hogy körülhatárolható-e időben a tünetek észlelése, megállapítható-e bármilyen mintázat az ismétlődést vizsgálva.

A diagnosztizálás és kezelés során a nőgyógyász szakorvos együttérzésére is alapozhatunk, hiszen felismerve az állapotot akár a tünetnapló segítségével felvázolt tapasztalatok alapján személyreszabott kezelési módot fog javasolni.

Alapvetően fontos megjegyezni, hogy mind a PMS, mind pedig a PMDD esetében a diagnosztizálás kritériuma, hogy a tünetek csak a luteális fázisban jelentkezzenek, és röviddel a menstruáció kezdete után megszűnjenek.

Az Egyesült Államokban irányelvet fogalmaztak meg a diagnosztizálás alapvető szempontjainak rögzítése érdekében.

Kritériumként a legfontosabb a meghatározott tünetek jelenléte, azok időzítése a menstruációs ciklus során és a betegek mindennapi tevékenységeire gyakorolt hatás, illetve e hatás súlyossága, amelynek mérésére küszöbértékeket határoztak meg.

A nőgyógyász szakorvost segíti a diagnosztizálásban ezeknek a kritériumoknak a megfigyelése, és rögzítése egy naptárban, vagy naplóban.

A kezelés módjának meghatározásához először diagnosztizálni kell a PMDD-t az érintett páciensnél. Egy nemrégiben végzett tanulmány szerint az Egyesült Államokban élő PMDD-s betegek kapcsán több akadályt is azonosítottak a PMDD diagnosztizálása és kezelése tekintetében. Sokan gondolják azt, hogy minden nő ugyanazokat a tüneteket tapasztalja a ciklusa során, ezért nem is keresik fel panaszaikkal a nőgyógyászt.

Akik orvoshoz fordulnak, előfordulhat, hogy kezdetben valamilyen mentális problémát diagnosztizálnak náluk, és csak később állítják fel helyesen a PMDD diagnózisát.

Sokan kételkednek abban, hogy a PMDD „valós” rendellenesség

A családi orvosok lehetnek azok, akik elsősorban tudnak támogató és együttérző ellátást nyújtani a pácienseknek, és szükség esetén javasolhatják a betegnek a nőgyógyász szakorvos felkeresését azoknak, akik a családorvos véleménye szerint is PMDD-re jellemző tüneteket tapasztalnak.

Fontos lenne, hogy meg tudjunk teremteni orvos és páciens között egy olyan közeget, amely alkalmas a menstruációt illető kérdésekkel kapcsolatos nem stigmatizáló konzultációra, valamint arra, hogy teljesen neutrális hozzáállással, a menstruációs rendellenességeket együttérző módon kezeljék.

Forrás: https://www.uclahealth.org/news/your-severe-pms-actually-premenstrual-dysphoric-disorder

Mivel jár a fogamzásgátló használata?

A fogamzásgátló elhagyásának mellékhatásai hosszú távú használat után

10-féleképpen hathat a testedre a fogamzásgátló elhagyása

Hogyan hagyjuk abba a fogamzásgátló szedését?

Mivel jár a fogamzásgátló használata?

Amikor elhatározzuk, hogy nem óvszerrel fogunk védekezni a nem kívánt terhességgel szemben, hanem a hormonális fogamzásgátló használata mellett döntünk, általában számba vesszük, hogy a testünkre ennek milyen hatása lesz.

Mindegyik típusú hormonális fogamzásgátló befolyásolhatja, hogy mit érzünk, legyen az tabletta, tapasz, hüvelygyűrű, méhen belüli hormonális fogamzásgátló eszköz, injekció vagy beültetett fogamzásgátló rúd.

A fogamzásgátlók szedésének megkezdésekor a leggyakrabban tapasztalt változás a mellek érzékenyebbé válása, valamint a rendszeressé váló hányinger és fejfájás. Ezek a fogamzásgátlók mellékhatásai.

Ezek azonban mindenképpen megszűnnek érthető módon, amikor abbahagyjuk a fogamzásgátló alkalmazását. Milyen egyéb változásokra számíthatunk a testünkben, amikor elhagyjuk a fogamzásgátlók használatát?

A fogamzásgátló elhagyásának mellékhatásai hosszú távú használat után

Nem meglepő, ha mindenki mást fog tapasztalni, amikor elhagyja a hormonális fogamzásgátló alkalmazását.

Általánosságban azonban elmondható az, hogy milyen hatást észlelsz majd a fogamzásgátló elhagyása után, nagymértékben függ azoktól a tünetektől, amelyeket a tabletta szedésének megkezdése előtt tapasztaltál.

10-féleképpen hathat a testedre a fogamzásgátló elhagyása

Amikor abbahagyjuk a hormonális fogamzásgátló alkalmazását, rendszerint a változást a menstruációs ciklusunkban, a nemi vágyunkban vagy a testsúlyunkban tapasztalhatjuk. Mindezek az alábbi formában jelentkezhetnek a fogamzásgátló elhagyása után.

1. Teherbe eshetünk

Ez gyorsabban megtörténhet, mint gondolnánk. Sokan azt hiszik, ha huzamosabb ideig alkalmaztak hormonális fogamzásgátlót, biztosan sokáig tart majd teherbe esni az elhagyásuk után. Ez nem így van. Sőt, nagyjából ugyanolyan aránnyal esnek teherbe a nők, miután elhagyják a fogamzásgátlót, mint azok, akik általában óvszerrel védekeznek, és gyermekvállalás érdekében nem használnak kondomot. Hormonális fogamzásgátló tabletta elhagyása után szinte mindenki teherbe esik akár fél éven, de legfeljebb egy éven belül, amennyiben nincs olyan nőgyógyászati betegsége, ami ezt megakadályozhatja.

2. A ciklus rendszeressége felborulhat

A fogamzásgátlók alkalmazására jellemző, hogy a ciklusunkat úgy beszabályozza, hogy szinte óramű pontossággal fog megjönni a menzink. Miután elhagyjuk a fogamzásgátló használatát, nagyjából ugyanolyan ciklusra számíthatunk, mint annak előtte volt. Néhány hónapba telhet, mire ismét az általunk megszokott ciklusunk visszaáll. Ha azonban a menstruációnk rendszertelen volt a fogamzásgátló alkalmazása előtt, akkor ugyanerre számíthatunk az elhagyását követően is. Akkor sem kell meglepődni, ha pár hónapra elmarad a mensi. Idővel teljesen helyreáll a természetes hormonszint, és a szokásos ciklusunkra számíthatunk.

3. A menstruációnk nehezebbé és fájdalmasabbá válhat

Ha erős volt a vérzésünk és fájdalmas volt a menses, mielőtt elkezdtük szedni a fogamzásgátlót, valószínű, hogy ugyanolyan erős menstruációs vérzés fog majd visszatérni, amikor elhagyjuk a szedését.

4. A PMDD is visszatérhet

Néhány hormonális fogamzásgátló készítmény kifejezetten kedvezően hat testünkre, és segít kiegyensúlyozni a hormonális káoszt, ami depresszióssá, szorongóvá és ingerlékennyé tehet. Ezt tapasztalják azok, akik a fogamzásgátló szedése nélkül premenstruációs diszfóriás zavarban szenvednek (PMDD). A fogamzásgátló elhagyását követően, e kiegyensúlyozó hatás nélkül újra tapasztalni fogjuk a hangulatingadozásainkat is.

5. A ciklus közepén enyhe fájdalmakat érezhetünk újra

A legtöbb hormonális fogamzásgátló módszer működési elve az, hogy megakadályozza az ovulációt. Így, amikor a testünk újra ovulálni kezd, enyhe görcsöket érezhetünk a kismedencénk egyik oldalán, amikor a petefészkéből az érett petesejt kilökődik. Ugyanebben az időszakban intenzívebb hüvelyi folyást is tapasztalhatunk.

6. A testsúlyunk csökkenhet

Akik progesztin tartalmú fogamzásgátlót használnak (mint a fogamzásgátló injekciók, a hormonális IUD-k, vagy bizonyos fogamzásgátló tabletták) tapasztalhatnak testsúly gyarapodást. Ha elhagyják a fogamzásgátlót a mérleg mutatója lefelé mozdulhat. Ha azonban komolyabb és tartós fogyást szeretnénk elérni, az eredményt fokozhatjuk az étrendünk átalakításával és azzal, ha intenzívebb testmozgást vezetünk be a napirendünkbe a fogamzásgátló abbahagyása után.

7. Az akné és a nem kívánt szőrzet visszatérhet

A fogamzásgátló tabletta korrigálhatja a bőrhibákat és a nem kívánt szőrzet növekedését okozó hormonális egyensúlyhiányt. A fogamzásgátló szedése alatt a helyzet jelentősen javul, ám miután elhagyjuk a fogamzásgátló szedését, a hormonjaink ismét felborulhatnak, és ezzel együtt visszatérhetnek ezek a problémáink is.

8. Fokozódó szexuális vágy

Vannak, akiknél a fogamzásgátló tabletta csökkenti a libidót, különösen, ha nagyon alacsony dózisú tablettát szednek. Gyakrabban érezhetünk nemi vágyat miután elhagyjuk a hormonális fogamzásgátló alkalmazását.

9. Elmúlhat a rendszeres fejfájás

Ha a fogamzásgátló tabletta fejfájást okozott, valószínűleg megkönnyebbülünk majd, miután elhagyjuk a fogamzásgátlót, ez a jellegű fejfájásunk is meg fog szűnni.

10. Továbbra is védettséget élvez a testünk bizonyos rákbetegségekkel szemben

A huzamos ideig szedett fogamzásgátló tabletta egyik legkedvezőbb „mellékhatása” az, hogy a hosszú távú használat csökkenti a petefészek- és a méhtestrák kockázatát. Ha elég hosszú ideig szedtük a fogamzásgátló tablettát, annak az előnyét később is élvezhetjük, hiszen a rákbetegség kialakulásával szemben fennáll a későbbiekben is a hatása. Ugyanez igaz néhány nem daganatos emlőproblémára is, mint amilyen a fibrocisztás emlőbetegség, és a miómák.

Hogyan hagyjuk abba a fogamzásgátló szedését?

Ha elhatározzuk, hogy abba kívánjuk hagyni a fogamzásgátló alkalmazását, érdemes a nőgyógyásszal konzultálni, ennek a módjáról és mikéntjéről.

A nőgyógyász szakorvos tájékoztatni tud a lehetséges mellékhatásokról, részletesen elmondja, hogy várhatóan mennyi idő múlva és milyen valószínűséggel eshetünk teherbe.

Vedd komolyan!

Próbálj megértő lenni!

Legyél türelmes

Legyél megnyugtató

Tervezz az ő havi ciklusa köré mindent

Vigyázz magadra is!

Ez a rövid cikk kifejezetten azoknak ad jó tanácsokat, akiknek van olyan nő ismerőse , akik rendszeres időközönként látszólag indokolatlanul és érthetetlenül összeférhetetlenné válnak.

Lehet, hogy éppen PMDD-vel küzd ez a nő ismerős? Hogyan lehetünk mi magunk is támogató partnerek a tünetek enyhítésében és abban, hogy könnyebben átvészeljék e számukra igen nehezen kezelhető időszakot?

Vedd komolyan a helyzetet!

Nem könnyű a nők számára az, hogy beszéljenek arról, mit is élnek át a PMDD miatt a menstruációt megelőző egy hétben. Vannak olyan nők, akik komoly lelki mélységeket élnek át és az öngyilkosság gondolatáig is eljuthatnak, amennyiben kilátástalannak érzik a nehézségeiket.

Sokan általánosítanak, és csak legyintenek, hiszen minden nő bizonyára ugyanazokon a megpróbáltatásokon megy keresztül a menstruációt megelőző időszakban.  Ezt a tévhitet el kell oszlatnunk. Minden nő más! Másképpen éli meg a hormonális változásokat is.

Fontos megérteni, hogy a PMDD tünetei nagyon is valóságosak és nagyon nehéz velük megbirkózni.

Próbálj megértő lenni!

Tájékozódj Te magad is a PMDD-ről. Minél többet tudsz erről az állapotról, annál könnyebben fogsz tudni azonosulni az ehhez társuló problémákkal . Talán könnyebben megérted így, mit élnek át a menstruációt megelőző szélsőséges hangulatingadozástól és szorongástól szenvedő nők.

A megértő hozzáállás megnyitja számodra is az utat és képes leszel kommunikálni az ismerősöddel, aki PMDD-vel él együtt.

Hogyan segíthetsz?

• Kérdezd a személyes tapasztalatairól. Hogyan befolyásolja az életét a premenstruációs diszforikus zavar és van-e olyan dolog, amely esetleg jobbá teheti a közérzetét, illetve mi az, ami tovább rontja ilyenkor a lelki állapotát.

Az érintett nő személyes tapasztalatainak meghallgatása segíthet megértened, hogyan érzi magát, mivel kell ebben az időszakban megküzdenie.

Olykor egyszerűen érzelmi támogatásra van szükségük, vagy lehetnek konkrét gyakorlati dolgok, amiket megtehetünk értük annak érdekében, hogy sikeresen tudjanak megbirkózni az ilyenkor megélt nehézségekkel. Már az is javíthat a helyzeten, ha csupán besegítünk a napi feladatok elvégzésébe, akár a háztartásban, de levehetjük a vállukról a konfliktushelyzetekre okot adó bevásárlás terhét is.

Legyél türelmes

Bármikor megeshet, hogy hiába vagy megértő és segítőkész, cserébe a PMDD-vel élő személy időnként ingerlékenyen reagál, vagy másképp viselkedik, mint amit elvárnál.

Nehéz segíteni úgy valakin, ha ő nem fogadja megfelelő módon a támogató gesztusodat.

Nem könnyű, de talán még több türelemre lesz szükség ilyen esetekben.

Ezt tartsd szem előtt!

Csupán havonta pár nap az egész, ám ha ezt az időszakot megtanuljátok együtt jól kezelni, akkor az érintettnek is jóval könnyebb lesz feldolgoznia a benne tomboló érzelmi zűrzavart.

Legyél megnyugtató

Nyugtasd meg,  hogy a tünetek hamarosan elmúlnak, hogy ott vagy mellette, támogatod, és nincs egyedül. Gyakran már a tudat is segít, hogy a közelében van valaki, aki megérti. Ez rendkívül sokat jelent az érzelmi és mentális állapot javításában.

Tervezz az ő havi ciklusa köré mindent

A PMDD tünetei a menstruációs ciklus meghatározott szakaszára korlátozódnak.

Ha előre tudod, mikor számíthatsz a mélypontokra, tudni fogod, milyen dolgokat tervezhetsz erre az időszakra, amik segíthetnek. Ütemezd ezekre a napokra, hogy besegítesz a feladatai elvégzésébe. Tervezz számára olyan programot, amely az ellazulásban vagy a kikapcsolódásban segítheti.

Ilyenkor csak olyan emberek társaságát keressétek, akiről tudjátok, hogy megértők.

Semmiképp ne erre az időszakra tervezzetek olyan dolgokat, amelyeket a premenstruációs diszforikus zavarban (PMDD) szenvedő nő normális körülmények között is ki nem állhat.

Ha szükségesnek találod, keressétek fel együtt a szakorvost, aki az  állapot javításában szakértő támogatást fog tudni nyújtani.

Vigyázz magadra is!

Olykor kihívást jelenthet valaki támogatása. Emiatt időnként túlterheltnek érezzük magunkat. Fontos emlékezni arra, hogy vigyázzunk a saját mentális egészségünkre is segítő partnerként.

Így lesz energiánk, időnk a hathatós érzelmi támogatásra és tudnunk kell persze azt is, mikor kell tartani a kellő távolságot, amivel a barátunk vagy családtagunk közérzetén javíthatunk.

Forrás: https://www.mind.org.uk/information-support/types-of-mental-health-problems/premenstrual-dysphoric-disorder-pmdd/for-friends-and-family/

A ciklus melyik szakaszára jellemző az érzelmi labilitás?

Mik a PMDD tünetei?

Miért válhat veszélyessé a PMDD?

Mi miatt alakulhat ki menstruációt megelőző szorongás?

A ciklus melyik szakaszára jellemző az érzelmi labilitás?

A PMDD a menstruációs ciklus peteérést követően végbemenő sárgatest képződés (luteális) fázisában jelentkezik. Ez az időszak az ovulációtól a menstruáció kezdetéig tart.

Aki fogékony a menstruációt megelőző szorongásos hangulatzavarra  (PMDD) mindenképpen ezen időszakban fogja magán érzékelni a tüneteket.

A PMDD kifejezetten kellemetlen hatással lehet a ciklus e szakaszában az életünkre. A PMDD megnehezítheti a munkavégzést, a társasági életünket és akár még zavart okozhat az egyébként teljesen jól működő társas kapcsolatainkban is.

Mik a PMDD tünetei?

Súlyos esetekben a szorongás, a széles intervallumban ingadozó hangulati állapotok öngyilkos gondolatokhoz is vezethetnek a rosszabb napokon, amikor úgy minden összejön.

Havonta egyszer a PMDD-ben szenvedő nők úgy élnek meg néhány napot a mensi előtt, mintha megnyomnának magukban egy „önpusztító” gombot és tehetetlen szemlélőként néznék végig ahogyan az egyébként boldog és kiegyensúlyozott életük „összeomlik” körülöttük. Persze ezek a borús napok amilyen hirtelen jönnek el is múlnak, a sötét gondolatok eloszlanak mint a nyári viharok.

Mindenki másképpen éli meg ennek az instabil időszaknak a nyomasztó pillanatait. Nem is igazán tudjuk a széles amplitúdójú hangulatingadozások közepette megélt minden érzést itt felsorolni.

Jellemzők azonban az alábbi szindrómák a menstruációt megelőző szorongásos hangulatzavarra.

Az érzelmi hullámvasúton átélhetünk:

• hangulatingadozásokat
• akár pityergéshez vagy síráshoz is vezető szomorúságot
• enerválttá válhatunk
• egyszerűen semmi nem érdekel, amivel egyébként szívesen foglalkozunk
• a reménytelenség érzése uralkodik el rajtunk, ami miatt öngyilkos gondolataink támadhatnak
• ingerlékenyek vagyunk, ami miatt dühkitöréseink lehetnek
• szorongást érzünk
• feszültek és idegesek vagyunk
• túlterheltséget érzünk, elveszítjük a kontrollt és képtelenek vagyunk kézben tartani a mindennapi teendőinket
• képtelenek vagyunk koncentrálni
• konfliktushelyzetekbe keveredünk a körülöttünk élőkkel

Tapasztalhatunk a lelki tüneteken kívül testi jelzéseket is, amelyek szintén a közelgő menstruációra utalnak:

• mellfeszülés
• izom- és ízületi fájdalmak
• erős fejfájás
• puffadás
• étvágy változás, falánkság, vagy bizonyos ételek iránti sóvárgás
• alvásproblémák
• mélységes elkeseredést érzünk az elutasítás minden formája miatt.

A PMDD mélypontján teljesen kimerültek lehetünk a folyamatos hangulati stressz miatt. Depresszióssá válhatunk, a szorongásunk az egekbe szökhet. Az ólmos fáradtság miatt kihívást jelenthet akár ébren maradni is, ami persze tovább fokozza a belső feszültséget bennünk, ha nincs módunk szundikálni kicsit.

Terhesség idején természetesen megszűnnek a PMDD tünetei, de amint az ovuláció újra elkezdődik  a már ismert tünetek visszatérhetnek.

Miért válhat veszélyessé a PMDD?

A PMDD  súlyosabb depressziós eseteiben az érintett nő eljuthat öngyilkos gondolatokig. Ez nagyon megterhelő lehet lelkileg. Emiatt nagyon fontos, hogy a környezetünkkel, vagy akár szakorvossal tudjunk ilyenkor beszélgetni, mert lelki segítséggel  túljuthatunk e napokon.

Mi miatt alakulhat ki menstruációt megelőző szorongás?

PMDD azoknál alakul ki, akik a ciklus során végbemenő hormonális változásokra fokozottan érzékeny módon reagálnak.

A PMDD kialakulásához egyéb tényezők is nemcsak hozzájárulhatnak, hanem akár súlyosbíthatják is az állapotot. A genetikai háttér, de akár az életben elszenvedett stressz vagy trauma is hathat kedvezőtlenül a nehéz napokon fellépő szorongás kezelésére.

A PMDD-vel együtt járó mentális problémákat az endokrin rendszer nem megfelelő működése miatt kialakuló hormonzavar is kiválthatja.

A fenti tünetek ismerete segíthet eldönteni, hogy tapasztalunk-e olyan állapotokat magunkon, amelyek aggályokat okozhatnak a PMDD tekintetében. A legfontosabb, hogy kellő támogatást kapjunk a környezetünktől. Kommunikáljunk a családdal, barátokkal és munkatársakkal annak érdekében, hogy az esetleges konfliktusokat a helyén tudjuk kezelni és sikerüljön elsimítani minden dühkitöréssel okozott kellemetlenséget.

A PMDD nem csak egy kellemetlen PMS. Sokkal komolyabb annál, amely kihathat akár az életformánkra is és ronthatja az életminőségünket.

Forrás: https://www.mind.org.uk/information-support/types-of-mental-health-problems/premenstrual-dysphoric-disorder-pmdd/about-pmdd/

Nem meglepő az sem, hogy mindezt akár felülírhatják a hormonjaink, illetve a hormonszintünk, vagy a hormonjaink egyensúlyának a változása, ingadozása is. Hormonjaink közül, például az ösztrogén hormon szorosan összefügg a nők érzelmi jólétével.

A depresszió és szorongás gyakrabban érinti azokat a nőket, akik még aktív, ösztrogént termelő éveikben vannak, mint a férfiakat vagy azokat a nőket, akik már postmenopauzás életkorban vannak. Az ösztrogénhez köthetők ugyanis azok a hangulatzavarok amelyek csak nőknél fordulnak elő. Ilyen hangulatzavar a premenstruációs szindróma, amelynek súlyos állapota a premenstruációs diszfóriás zavar, valamint a kismamák felhőtlen örömét megmérgező szülés utáni depresszió is.

Miként hat a hangulatra az ösztrogén?

Pontosan hogyan befolyásolja az ösztrogén az érzelmeket, az sokkal kevésbé egyértelmű. Túl sok ösztrogén? Túl kevés? Az ösztrogén érzelmi hatásai majdnem olyan rejtélyesek, mint maguk a hangulatingadozások, amelyeket kivált.

Ösztrogénszint: Mit tekintünk normálisnak?

A serdülőkor kezdetétől a női petefészkek havonta ciklikusan termelik az ösztrogént. Ez a ciklus szinkronban van a nők menstruációs ciklusával. A ciklus közepe táján az ösztrogénszint hirtelen megugrik, ez váltja ki a tüszőrepedést, vagyis az érett petesejt ekkor szabadul ki a petefészekből (ovuláció). Az ösztrogénszint ezt követően hirtelen lecsökken. A ciklus többi részében az ösztrogén szintje fokozatosan nő és csökken.

A szabályos, vagy normálisnak tekinthető ösztrogénszint széles skálán változhat. Akár egy adott nő esetét vizsgálva is nagy különbségeket találhatunk különböző napokon, de akár két nőnél ugyanazon a ciklusnapon is teljesen eltérő lehet a szabályos ösztrogénszint.

Ugyanakkor nem tekinthetjük érzelmi zavarok, vagy hangulatingadozás tekintetében előrejelzésre alkalmas kiindulópontnak az ösztrogén hormon tényleges mért szintjét sem.

Fontos tudnunk, hogy az ösztrogén olyan hormon, amely az egész szervezetre hat, így az agynak az érzelmekért felelős részét is befolyásolja e hormonnak a szintje.

Az ösztrogénhormon hatására fokozódik a szerotonintermelés, valamint nő a szerotonin receptorok száma az agyban. Az agyban a boldogságérzetért és a lelki jólétért felelős endorfin vegyületek termelődésére is kihat az ösztrogén, valamint módosíthatja e vegyület hatását. Fontos szerepe van az ösztrogén hormonnak az idegek károsodásának megelőzésében és idegstimuláló hatása is lehet.

Azt lehetetlen megjósolni, hogy mindezeknek adott nőben milyen hatása lesz. Az ösztrogénhormon nagyon összetett és bonyolult hatásmechanizmussal működik. Annak ellenére, hogy az ösztrogén hatása az agyra és a közérzetünkre nézve elvileg pozitív, sok nő általános közérzete és hangulata pozitív irányban változik, kiegyensúlyozottabbak a menopauzát követően, amikor az ösztrogénszint a nő szervezetében már nagyon alacsony.

Nem minden nő ugyanannyira érzékeny a menstruációs ciklus normális ösztrogénszint-változásaira. A vizsgálatok általában arra utalnak, hogy a reproduktív éveink hormonális hullámvasútja okozza a hangulatzavarokat is.

Az ösztrogén és a premenstruációs szindróma (PMS)

A menstruációt megelőző egy hétben, a nők jelentős százaléka tapasztal kellemetlen közérzetet és egyéb tüneteket. Ha ezek a tünetek annyira súlyosak, hogy zavarják az életminőséget, akkor beszélünk premenstruációs szindrómáról (PMS).

Általában a menstruációt megelőző tünetek az alábbiak:

• Fizikális és érzelmi tünetek a menstruáció előtt pár nappal ciklikusan jelentkeznek.
• A tünetek megszűnnek a menstruáció elmúltával, és a menstruációtól független időpontban nem tapasztalhatók.
• A tünetek komoly személyes konfliktusokat is okoznak (pl. a munkahelyen, az iskolában vagy a kapcsolatokban).
• Nincs egyéb befolyásoltság: gyógyszer, drog, alkohol vagy olyan más egészségi állapot, amely indokolná a tüneteket.

A puffadás, a végtagok bedagadása, a mell érzékenysége teljesen általános fizikális tünetek a menstruációt közvetlenül megelőző időszakban.

Az érzelmek túlzott kifejezése, depresszió, harag és ingerlékenység, vagy szorongás és társadalmi visszahúzódás is megjelenhet.

Akár a nők 20-40%-a is tapasztalhat PMS-t az aktív reproduktív életkorában.

Ösztrogén és a premenstruációs diszfóriás zavar (PMDD)

A premenstruációs szindróma súlyos formáját tekintik premenstruációs diszfóriás zavarnak (PMDD). Azok a nők, akikre ez a tünetegyüttes jellemző, rendszeresen negatív hangulati mélységeket élnek át a menstruációjuk előtt.

A PMDD esetében a hangulatingadozások olyan mélyek, hogy akár a fizikális tüneteket is elnyomják.

Annyira erősek az érzelmi zavarok, hogy problémákat okoznak a mindennapi életben. A nők 3-9%-a tapasztal premenstruációs diszfóriás zavart.

Az ösztrogén összefüggésbe hozható ezekkel a hangulati zavarokkal a ciklus menstruációt megelőző szakaszában.

A PMS-sel vagy PMDD-sel küzdő nőket az ösztrogénszint normális ciklikus ingadozásai is jobban érinthetik.

Az ösztrogén és a szülés utáni depresszió

A rossz hangulat, vagy levertség a szülés utáni időszakban annyira gyakori, hogy normálisnak tekintik. Azonban a nők 10-25%-a súlyos depresszióban szenved a szülést követő első hat hónapban.

A szülést követően az ösztrogénszint hirtelen csökken, ami indokolhatja ezt a mély érzelmi labilitást

Az ösztrogén és a perimenopauzális depresszió

A menopauza előtti hónapokban vagy években (amit perimenopauzának nevezünk) az ösztrogénszint ingadozása kiszámíthatatlanná és megjósolhatatlanná válik.

A perimenopauza időszakában akár a nők 10%-a is tapasztalhat depressziót, amelyet éppen az instabil ösztrogénszint válthat ki.

Az ösztrogén és a postmenopauzális depresszió

A menopauzával az ösztrogénszint nagyon alacsonyra csökken. Érdekes módon az ösztrogénpótló készítmények szedése nem javítja a depressziót a menopauza utáni nőknél.

A menopauzát követően a nők esetében a depresszió aránya pedig hasonlóvá válik az azonos életkorú férfiaknál tapasztalt arányhoz.

A hormonális egyensúly és hangulatzavarok közötti összefüggések mélyebb megértése kulcsfontosságú lehet a női egészség, valamint a PMS és PMDD tünetekkel érintett nők életminőségének javításában.

Forrás: https://www.webmd.com/women/estrogen-and-womens-emotions

Mi az a PMS?

A premenstruációs szindróma rövidítve PMS olyan testi vagy pszichikai tünetek kombinációja, amely befolyásolják a nők érzelmeit, fizikai állapotát és viselkedését a menstruációs ciklus bizonyos napjaiban. Általában az ovuláció (tűszőrepedés) utáni napokban következik be és összefüggésben lehet az ösztrogén, a progeszteron és a szerotonin hormonszintek változásával

A PMS tünetei általában  5 – 11 nappal a menstruáció előtt jelentkeznek és a menstruáció kezdetével el is múlnak.

A menstruáló nők több mint 80%-a tapasztal valamilyen menstruációs tünetet, de a közepes vagy súlyos intenzitású PMS, csak az érintettek 20 – 25%-nál jelentkezik.

A premenstruációs szindróma súlyosabb formája, a premenstruációs diszfóriás zavar vagy rendellenesség (PMDD). Szélsőséges hangulatingadozások, szorongás, depresszió, és haragos, ingerlékeny állapotok jellemzik, de csak a hölgyek egy kis része (kb. 3,8 – 4,0 %-a ) érintett a betegségben.

Tünetei

A nők menstruációs ciklusonként eltérő időtartamú és súlyosságú PMS tünetekkel rendelkeznek.

A leggyakoribb tünetek:

• Testi vagy fizikai tünetek
  • fáradtság,
  • haspuffadás (folyadékretenció miatt),
  • hasi fájdalom
  • emlőérzékenység,
  • bőrproblémák (akne, pattanás)
  • székrekedés vagy hasmenés
  • fejfájás, szédülés
  • izomfájdalom
  • hányinger
• Érzelmi, mentális, lelki tünetek
  • depresszió, szomorúságérzet, sírógörcsök
  • hangulatváltozások, ingerlékenység
  • döntésképtelenség
  • koncentráció képesség csökkenése
  • túlérzékenység
  • alvási problémák (túl sok vagy túl kevés alvás)
  • étel utáni vágy, főleg édességeknél
  • libidó csökkenés

Premenstruációs szindróma oka

A PMS kialakulásának oka vagy okai jelenleg nem ismertek, de az mindenképpen kijelenthető, hogy a menstruációs ciklus alatti hormonszint változások szerepet játszanak. A menstruációs ciklus szabályozásáért felelős ösztrogén és a progeszteron hormonszintjének változása biztosan szerepet játszik a premenstruációs szindróma kialakulásában, és a két hormon aktuális szintjétől függ, hogy a a PMS milyen tünetekkel jelentkezik.

Az említett két hormon mellet a szervezetben megtalálható szerotonin mennyiségének változása is befolyásolhatja a tüneteket. A szerotonin más néven 5-hidroxi-triptamin (5-HT) a szervezet által termelt ingerületátvivő anyagnak (neurotranszmitter) fontos szerepe van a hangulat szabályozásában. A szerotonin mennyiségének a normális szint alá csökkenése hozzájárulhat a menstruáció előtti depresszióhoz, fáradsághoz, étvágytalansághoz és az alvási problémákhoz.