Amikor kezelést vagy orvosi beavatkozást veszünk igénybe mindig számolnunk kell azzal, hogy az egyéni egészsági állapotunk függvényben akár mellékhatásokkal is számolnunk kell. A nőgyógyász szakorvos ismeri azokat a mellékhatásokat és esetleges kockázatokat, amelyekkel a hormonpótló terápia (HRT) járhat. Ezek gondos mérlegelése után dolgoz ki és javasol számunkra menopauza tüneteit enyhítő kezelést.

A hormonpótló terápia leggyakoribb mellékhatásai

Hogyan csökkenthetem a hormonpótló terápia (HRT) mellékhatásait?

A hormonpótló terápia leggyakoribb mellékhatásai

A hormonpótló terápia nőgyógyászati kezelésként azt célozza, hogy a természetes módon a menopauza idején csökkenő mértékben termelődő női hormonokat az adott életkornak megfelelő mértékben visszapótolva a szervezetbe, a hiánytüneteket enyhítse.

A kezeléssel a szervezetünkbe bevitt hormonok, azonban okozhatnak mellékhatásokat. Ezek lehetnek a következők:

• Szabálytalan hüvelyi vérzés.
• Mellérzékenység.
• Hangulatingadozások.

A hormonpótló terápiának vannak a fentieknél jóval kevésbé gyakori mellékhatásai is, ezek közé tartozik:

• Puffadás.
• Fejfájás.
• Bőrelszíneződés.
• A mell sűrűségének növekedése, ami nehezebbé teszi a mammográfia értelmezését.
• Bőrirritáció az ösztrogén tapasz alatt.

Hogyan csökkenthetem a hormonpótló terápia (HRT) mellékhatásait?

Amennyiben fordulnak is elő mellékhatások, azok néhány hónap alatt maguktól is megszűnnek. A legtöbb esetben ezek a mellékhatások enyhék és nem teszik szükségessé a hormonpótló kezelés abbahagyását.

Fontos, hogy minden kellemetlenséget, vagy nem várt változást egyeztetnünk kell a nőgyógyászunkkal. Saját elhatározásból nem változtathatjuk meg a hormonkészítmény típusát, formáját vagy adagolásának módját, illetve az orvosunk tájékoztatása nélkül nem is szakíthatjuk meg a kezelést, a szövődmények és egyéb kellemetlenségek elkerülése érdekében.

A szakorvos a panaszaink alapján újraértékeli az eredményeket és akár a kezelést is módosíthatja annak érdekében, hogy biztonságos mederben tartsa a hormonpótló terápiánkat.

A perimenopauza és a menopauza tüneteinek jelentkezésekor érdemes konzultálni a nőgyógyásszal, mert így időben elkezdhetjük akár a hormonpótlást, akár egyéb olyan kezeléseket, amelyeket a nőgyógyászunk számunkra a legmegfelelőbbnek tart. Az időben elkezdett kezelések mindig jóval kevesebb mellékhatással, kockázattal és szövődménnyel járnak.

Milyen tünetek utalhatnak a hüvelyi gombás fertőzésre?

Mi fokozza a hüvelyi gombás fertőzés kockázatát?

Átadhatjuk-e a partneremmel egymásnak a fertőzést?

Milyen tünetek utalhatnak a hüvelyi gombás fertőzésre?

A nemi szervi fertőzések közül a leggyakrabban a hüvelyi gombás fertőzés fordul elő. Ennek a gombás fertőzésnek a tüneteit viszonylag könnnyen és hamar enyhíteni lehet, akár a hüvelyflóra egyensúlyának a helyreállításával is. Nem szabad elhanyagolni ezt az állapotot, emiatt fontos, hogy azonnal fel tudjuk ismerni magunkon a gombás fertőzésre utaló jeleket.

Tünete lehet a hüvely gombás fertőzésének a

• hüvelyi viszketés,
• duzzanat a hüvely bejáratánál,
• égő érzés vizeléskor,
• fájdalom behatolásos hüvelyi közösülés során (diszpareunia),
• érzékenység,
• vörös, irritált nyálkahártya,
• kellemetlen illatú, fehéres-sárgás bő- vagy darabos, túrószerű hüvelyi folyás.

Mi fokozza a hüvelyi gombás fertőzés kockázatát?

Candidiasis-nak is nevezik ezt a hüvelyi gombás fertőzést. A betegség a nevét a Candida gombáról kapta, amely a hüvelyünkben normális körülmények között is megtalálható mikroorganizmus a hüvely területén. A hüvelyi Candida állományt a Lactobacillus baktériumok szabályozzák.

Ezeknek a tejsavat termelő baktériumoknak az egyensúlyában is keletkezhet zavar, amikor az immunrendszerünk nem működik megfelelően. A baktériumok hatékonyságának a csökkenése miatt  túlszaporodhatnak az egyéb mikroorganizmusok, és így a hüvelyben gombás fertőzés alakulhat ki.

Különféle tényezők zavarhatják meg a mikrobiom egyensúlyát:

• amikor egyéb betegség kezelésének részeként antibiotikumot szedünk, az a hüvelyben élő Lactobacillusokat is elpusztítja, így az itt élő baktriumflóra is sérül.
• terhesség
• kezeletlen cukorbetegség 
• legyengült immunrendszer
• hormonális egyensúlyhiány
• stressz.

A legtöbb, általában könnyen kezelhető gombás fertőzést a hüvelyben egy bizonyos típusú gomba, a Candida albicans okozza. Az ismételten kialakuló, és a szokásos kezelési módokkal nehezen megszüntethető hüvelyi gombás fertőzéseket okozhatja a Candida gomba másik fajtája is. Annak megállapításához, hogy mi áll a gombás fertőzés hátterében, a hüvelyi nyálkahártya váladékának a vizsgálata szükséges.

A nőgyógyász szakorvos a hüvelyfalat, a méhnyakat és a környező területeket megvizsgálva tudja azonosítani a fertőzés külső jeleit, és a felállított diagnózis, valamint a fertőzés súlyossági foka alapján fogja elrendelni a kezelési módot. 

A gombás fertőzések kezelhetők a nőgyógyász által javasolt kenőcsökkel, hüvelytablettákkal vagy hüvelykúppal. Érdemes kikérni a nőgyógyász szakorvos véleményét azt illetően, milyen módot javasol a hüvelyflóra regenerálására.

Ha felismered a tünetek alapján, hogy fertőzésed van, otthon is kezelheted vény nélkül kapható termékekkel.

Fordulj Nőgyógyászhoz!

Súlyosabb esetekkel azonban fordulj mindenképpen a nőgyógyászhoz.  Ne hanyagold el a hüvelyi gombás fertőzést, ha már az alábbi hevesebb tüneteket tapasztalod:

• a kivörösödés a hüvelybemenetnél nagyon intenzív
• duzzadt a hüvelybemeneted területe
• kellemetlenül intenzív a viszketés
• a viszkető terület dörzsölése miatt kisebesedik, és berepedezik a hüvelyi nyálkahártya
• egy év leforgása alatt a fertőzés négynél több alkalommal kiújúl
• terhes vagy
• kezeletlen cukorbetegséged van
• le van gyengülve az immunrendszered valamilyen gyógyszeres kezelés miatt
• HIV-fertőzött vagy

A súlyosabb esetekben nagyobb a valószínűsége annak, hogy a nőgyógyász gyógyszeres kezelést rendel el, hogy a gyógyulás teljeskörű legyen. A hüvelyflóra egyensúlyának helyreállítására is javasolni fog a nőgyógyászod módszereket, hiszen akár szájon át, vagy probiotikumokkal, de akár egyéb készítményekkel, helyileg is segíthetjük a hüvelyi mikrobiom regenerálódását. 

Fordulj a nőgyógyászodhoz bizalommal a helyzet mielőbbi megoldása érdekében!

Átadhatjuk-e a partneremmel egymásnak a fertőzést?

Ha szexuálisan aktív vagy és ismétlődő jelleggel kiújul a gombás hüvelyi fertőzésed, érdemes lehet megnézni, hogy a partnerednél lehet-e diagnosztizálni fertőzést. Előfordulhat, hogy a makacsul kiújuló hüvelyi fertőzés hátterében ugyanis az áll, hogy oda-vissza fertőzitek egymást. Mindenképpen forduljatok mindketten orvoshoz.

Érdemes barrier módszert, például óvszert, használni a szexuális együttlétek idején, amíg a kezelés nem hoz teljes gyógyulást.

Bármilyen aggályod van, fordulj a nőgyógyászodhoz a panaszaiddal!

Krónikussá válhat a hüvelygomba a menopauzához közeledve

A menopauza előtti években (perimenopauza időszaka) a hormonjaid radikális változáson mennek keresztül. Az ilyen jellegű hormonális ingadozások a hüvelyben élő baktériumok és gombák mikrobiomjának az egyensúlyát megbolygatják, ami elősegítheti a Candida gombák elszaporodását.

Amint beáll a menopauza a krónikus hüvelygomba fertőzésnek is el kell múlnia, mivel a női hormontermelés nagymértékben lecsökken ekkorra.

Hosszabb kezelési időszakra lenne szükséged

Előfordulhat az is, hogy azt hiszed már megint elkaptad a gombafertőzést, holott még igazából az előző fertőzésedből sem gyógyultál ki teljesen, azaz a régi fertőzésed kezelése nem tartott kellő ideig ahhoz, hogy teljesen megszűnjön a fertőzésed.

A kezeléshez a nőgyógyászod írja elő a megfelelő kenőcsöt vagy a tablettát. Sok esetben a tabletta később kezdi kifejteni hatását, mint a kenőcs.

Ritka gombatörzs okozza a fertőzést

Legáltalánosabb esetekben a hüvelygomba fertőzésért a Candida albicans a felelős. A második leggyakoribb gomba, amely hüvelyi fertőzést is okoz a Candida glabrata. Ez utóbbi azonban kevésbé intenzív hüvelyváladék termelést okoz, mint a Candida albicans.

A ritkább gombafaj intenzívebb kivörösödést pirosság és viszketést vált ki a hüvely környékén.

Még ritkább esetekben okoz hüvelygomba fertőzést a Candida tropicalis, Candida krusei, Candida parapsilosis és a Candida guilliermondii. Egyszerre több is jelen lehet ritka esetben a nő szervezetében ezek közül.

Amiatt okoz gondot ez a sokféleség, mert nem ugyanúgy reagálnak a különböző gomba fajok a gyógyszeres kezelésre. A nőgyógyász szakorvosok a gomba törzs azonosítását követően meg tudják határozni, hogy a gyógyszerek közül, melyik lesz hatékony a ritkább törzsekkel szemben is.

 Lehet, hogy egyáltalán nincs hüvelygomba fertőzésed

Nagyon sokszor anélkül alkalmazunk vény nélkül kapható készítményekkel kezelést magunkon, hogy orvoshoz fordulnánk.

A hüvelygomba diagnosztizálása azonban nem egyszerű.

Sok esetben a hüvelyfolyás, viszketés és a csípő vizelet hátterében bakteriális vaginózis, vaginitisz vagy trichomonas fertőzés áll.

A hüvely nyílásánál okozhat égő, erős fájdalmat a vulvodinia nevű betegség is. Ezt nem gomba okozza, hanem sokkal inkább sérülés vagy trauma, a hormonokra való fokozott érzékenység, és a vulva idegrostjainak növekedett sűrűsége.

A leggyakoribb esetekben elegendő a szakorvos által elvégzett vizsgálat, teszt vagy a levett kenet mikroszkópos szemrevételezése, vagy a kenetminta kitenyésztése a pontos diagnózishoz.

Krónikus hüvelygombás állapotok kialakulása esetén azonban hatékony gyógymódot mindenképpen csak a nőgyógyász szakorvos fog tudni előírni, körültekintő és alapos vizsgálat elvégzését követően.

Honnan tudhatom, hogy a tüneteimet PMDD okozza?

Nem minden PMS PMDD, de minden PMDD PMS

A PMDD sajátságos tünetei

Miből tudhatjuk, hogy ami rendszeresen nyomaszt, az a PMDD?

Hogyan lehet a  PMDD tüneteit enyhíteni?

Honnan tudhatom, hogy a tüneteimet PMDD okozza?

A PMDD azért alakul ki, mert rendellenes választ ad a szervezetünk a ciklusunk során teljesen természetes módon bekövetkező hormonváltozásokra. A PMDD azonban jelentős mértékben befolyásolhatja az életminőséget.

A PMDD egyébként fizikális és viselkedésbeli tünetcsoport. Fő jellemzője, hogy havi rendszerességgel visszatérő mintázatnak megfelelően jelentkeznek az állapottal járó kellemetlenségek.

A premenstruációs diszfóriás zavarral járó nehézségek a menstruációs ciklus második felében törnek rá az érintett nőkre. A tünetegyüttes jelentkezése összefüggésbe hozható a hormonokkal és az agy kémiai hírvivőanyagaival, a neurotranszmitterekkel.

A menstruációs ciklus során a nők az ösztrogén és a progeszteron szintjének emelkedését és csökkenését tapasztalják. Vannak, akiknek a szervezete érzékenyebben reagál ezekre a hormonális változásokra. A menstruációs ciklus befolyásolhatja az agyban lévő neurotranszmittereket, például a szerotonint is. A neurotranszmitterekre gyakorolt hatás a viselkedésben megmutatkozó tünetekhez vezethet, ilyen például a szorongás, a depresszió vagy az érzelmek kontrollálásának nehézsége.

A PMDD kialakulását valószínűségét növelhetik bizonyos kockázati tényezők is:

• Dohányzás
• Elhízás
• Korábbi traumás események
• Már meglévő szorongásos zavarok

Nem minden PMS PMDD, de minden PMDD PMS

Mivel alapjában véve a PMDD a PMS nagyon súlyos változata, az alap tünetcsoportban sok az egyezés. Több olyan fizikális tünete van a két állapotnak, amelyek megegyeznek. A PMDD tünetegyüttesében azonban a nőre bénítóan ható érzelmi és hangulati tüneteket is azonosítani lehet. A PMDD és a PMS között a legfőbb különbség az, hogy milyen mértékben befolyásolhatja a nő  életminőségét.

A PMDD annyira kedvezőtlenül hat a mindennapi életre a ciklus adott szakaszában, hogy az érintett kimarad a munkahelyéről, az iskolából vagy egyszerűen képtelen arra, hogy társaságban töltse a napját.

A PMDD sajátságos tünetei

Azok esetében, akik PMDD-ben szenvednek, körülbelül hat és fél napig tartanak a súlyos tünetek mindegyik menstruációs ciklusban, vagyis rendszeresen, minden hónapban kimutatható a tünet mintázat.

Az alábbi tünetek kifejezetten a PMDD jellemzői:

• PMS gyakori fizikális tünetei, mint például görcsök, puffadás, mellfeszülés és fejfájás
• Depresszió, szomorúság és kétségbeesés érzése (beleértve akár az öngyilkos gondolatokat is)
• Feszültség és szorongás érzése, lehetséges pánikrohamokkal
• Ízületi vagy izomfájdalom
• Enerváltság
• Kimerültség
• Érdektelenség a mindennapi tevékenységek vagy kapcsolatok iránt
• Hangulatingadozások, amelyek másokat is érintenek
• Mindenkit irritálónak tart
• Dühroham
• Sírógörcs
• Kontrollálhatatlan idegesség
• Alvászavar

Természetesen egyéb, a fentiekhez hasonló tünetek is kialakulhatnak a PMDD kapcsán.

Az érintettek mindig a tünetek széles spektrumáról számolnak be. Fontos, hogy minden hónapban a ciklus adott szakaszában, ugyanazok a tünetek jelentkeznek.

Miből tudhatjuk, hogy ami rendszeresen nyomaszt, az a PMDD?

Nincs teszt, amely alkalmas lenne a PMDD diagnosztizálására.

A diagnózis a tünetek felmérése alapján történik. Kritériumai közé tartozik öt vagy annál is több érzelmi és fizikális tünet megléte. Nagyon fontos, hogy legalább az egyik tünet a kontrolállhatatlan hangulatingadozás.

Azok, akik PMDD-ben szenvednek, legalább két egymást követő menstruációs ciklusban ugyanazokat a tüneteket tapasztalják.

Laborvizsgálat alapján kizárhatók azok az egyéb betegségek, mint a pajzsmirigy-túlműködés  (hyperthyreosis) és a pajzsmirigy-alulműködés (hypothyreosis), amelyek hasonló tünetekkel járhatnak, mint a PMDD.

Fontos lehet a diagnózis felállításához a páciens által a tünetekről, a tünetek súlyosságáról és időpontjáról, illetve az adott ciklusban a menstruációhoz kapcsolódó megfigyelésekről vezetett napló.

Lényeges kritérium az az aspektusa is a PMDD állapotnak, hogy a tünetei teljesen megszűnnek a menstruáció kezdetén vagy röviddel utána.

Hogyan lehet a  PMDD tüneteit enyhíteni?

A PMDD tünetei számos módon enyhíthetők:

• Mozgás, amely csökkentheti a stressz, szorongás és depresszió tüneteit
• Vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók (például ibuprofen), amelyek enyhíthetik a fizikális tüneteket
• Relaxációs terápia, mint a meditáció és hipnózis
• Vitamin- és ásványianyag-kiegészítők, például B6-vitamin — amely segít a szerotonin és más neurotranszmitterek előállításában

Receptre kapható gyógyszerek általában hatékonyabbak a PMDD kezelésében, és ide tartoznak:

• Antidepresszánsok, úgynevezett SSRI-k (szelektív szerotonin-visszavétel gátlók), amelyek megváltoztatják a szerotoninszintet
• Fogamzásgátló tabletták, amelyek enyhítik a tipikus PMS tüneteket és segíthetnek kihagyni a menstruációt, így nem kell átesnie az érintettnek a hormonszint folyamatos váltakozásán
• Petefészek működésére ható gyógyszerek, amelyek megakadályozzák, hogy a petefészkek ösztrogént és progeszteront termeljenek, így ideiglenes menopauzát idéznek elő.

A PMDD tüneti  kezelésének első lépése mindenképpen az, hogy fel kell keresni a panaszainkkal a nőgyógyász szakorvost. A diagnózis felállítását követően a nőgyógyász dönt arról, hogy melyik kezelést tartja a legmegfelelőbbnek az esetünkben és segíthet nyomon követni tüneteink alakulását is.

Mit tapasztalhatunk, amikor előreesnek a kismedencei szervek?

Mit jelent a kismedencei szervek süllyedése vagy prolapsusa?

A medencei szervi süllyedés kezelése

Hogyan előzhető meg a medencei szervi süllyedés?

Mit tapasztalhatunk, amikor előreesnek a kismedencei szervek?

Amikor a medencefenék izmai a kor előrehaladtával meggyengülnek, ernyedtebbé válnak, nem biztosítanak megfelelő tartást a kismedencei szervek számára, amelyek emiatt előreeshetnek és kidudorodhatnak a hüvelyből.

A hüvelyben érzett kellemetlen kitüremkedésen kívül egyéb tüneteket is tapasztalhatunk:

• kismedencei fájdalom
• nyomás érzet a kismedencében
• alsó hát fájdalma
• vizelet szivárgása
• állandó vizelési inger
• székrekedés
• fájdalmas közösülés.

Mit jelent a kismedencei szervek süllyedése vagy prolapsusa?

A kismedencei szervek süllyedésének az oka az, hogy  a medencefenék izmai meggyengülnek.

Emiatt egy vagy több kismedencei szerv előreesik és a hüvelybe vagy annak kijáratába lesüllyed.

A süllyedés típusa attól függ, hogy melyik szerv érintett:

• Cisztocele akkor fordul elő, amikor a húgyhólyag a hüvelybe nyomulva dudort képez. Ez a leggyakoribb süllyedési forma.
• Rectocele akkor alakul ki, amikor a végbél a hüvely hátsó falába dudorodik ki.
• Méhsüllyedés akkor történik, amikor a méh a hüvelybe süllyed.

A kismedencei szervi süllyedés legtöbbször a vaginális szülés következménye, ami gyengíti a medencefeneket.

Az idősebb kor, a túlsúly, valamint a gyakori köhögéssel járó állapotok (amelyek növelik a hasüregi és a medencei nyomást) szintén hajlamosítják a nőket a kismedencei szervek süllyedésére.

Amikor a süllyedés a hólyagot lefelé húzza, meghajlítja a húgycsövet. Ennek eredményeként nehézségei lehetnek a hólyagból a vizelet kiürítésével.

Hasonlóképpen, ha a süllyedés a végbelet húzza lefelé, az székrekedést okozhat.

Bármennyire is kínos lehet a medencei szervi süllyedésről beszélni, mindenképpen meg kell mutatnunk a nőgyógyásznak, aki a kivizsgálást követően segíthet javítani az állapotunkat.

Veszélyes lehet ugyanis, ha nem javítunk a szervek elhelyezkedésén, hiszen ha a vizelet a húgyhólyagban marad, az húgyúti fertőzést okozhat.

A medencei szervi süllyedés kezelése

A nőgyógyász szakorvos elsődlegesen a medencefenék fizikoterápiáját javasolhatja, amely magában foglalhatja a Kegel-gyakorlatokat.

Ezek az intim terület izmait megmozgató Kegel-gyakorlatok segítenek megerősíteni azokat az izmokat, amelyek a kismedencei szerveket támasztják.

Fontos, hogy a Kegel-gyakorlatokat helyesen végezzük.

A fizioterápia a Kegel-gyakorlatokkal együtt elegendő lehet a süllyedés tüneteinek enyhítésére.

A nőgyógyász ezen felül javasolhatja pesszárium használatát. A pesszárium szilikonból készült gyógyászati eszköz, amely különféle alakban kapható.

A pesszáriumot a nőgyógyász helyezi fel a hüvelybe, hogy segítsen alátámasztani a lesüllyedt szerveket.

Általában személyre szabható a pesszárium és eltávolítható.

A műtét egy másik lehetőség a kismedencei szervek süllyedésére azon nők számára, akik nem tudnak pesszáriumot viselni kényelmi okok miatt, vagy akik esetében nem enyhíti a pesszárium a tüneteiket.

Számos különböző típusú műtét létezik a süllyedés helye és szerint.

A méhsüllyedésben szenvedő nők esetében gyakran javasolják a hysterectomia (a méh végleges eltávolítása) elvégzését is.

A megismétlődő süllyedés magas kockázatával élő nők esetében a sacrocolpopexia nevű eljárást alkalmazzák, amely során a sebész a has kis bemetszésein keresztül dolgozva helyezi vissza a kismedencei szerveket a normális pozíciójukba.

Hogyan előzhető meg a medencei szervi süllyedés?

A nőknek fogyniuk kell, ha túlsúlyosak. Abba kell hagyniuk a dohányzást, mert ez vezethet ismétlődő köhögéshez, amely a hasfal gyakori megfeszülése miatt erőlteti a medencefenék izmait.

A medencefenék izmait azzal is megvédhetjük a terheléstől, ha tornával megerősítjük az alsó hasfalunkat. Figyeljünk oda, hogy amikor nehéz tárgyat emelünk tartsuk behúzva a hasizmunkat és feszítsük meg emelés közben a farizmainkat.

Forrás: https://www.health.harvard.edu/womens-health/what-to-do-about-pelvic-organ-prolapse                                            

A hüvely természetes állapotában is textúrált, vagyis egyáltalán nem sima felületű szerv. Nem szabad azonban minden dudort vagy csomót figyelmen kívül hagyni.

Ha olyan tüneteid vannak, amelyek miatt aggódsz (állandósul a fájdalom, extrém hüvelyi viszketést tapasztalsz, és/vagy ha a dudor gyorsan növekszik), feltétlenül keresd fel a nőgyógyászodat.

Mi okozhat dudorokat az intim testtájon?

Az intim területen is lehetnek kiütéseink.

Ezek rendszerint úgy néznek ki, mint a pattanások: vörösek, irritáltak, és néha gennyel teli dudorok. Amikor gennyel teltek, fehér dudorként jelenhetnek meg a szeméremajkakon vagy a hüvely közelében.

Bármilyen kényelmetlenek is a pattanások, nem szabad nyomkodni. Az intim területen lévő pattanások általában maguktól elmúlnak.

Szőrtelenítés miatt irritált a bőröd.

A szőrtelenítés az intim terület érzékeny bőrét irritálhatja. Miután eltávolítottad a szőrszálakat, idővel benőhetnek a szőrszálak, be is gyulladhat a szőrtüsző és kis göböket okozhat a bőrfelületen. A szőrtelenítés könnyen okozhat dudorokat a nagyajkakon és azok közelében a combhajlatban.

Allergiás reakciód vagy fertőzésed van.

Az irritáció, akár egy hüvelyi fertőzés vagy allergiás reakció miatt is okozhat kisebb dudorokat a hüvelyi csatornában. Emellett kialakulhatnak vulváris gyulladásos fertőzések is, mint például a lichen sclerosus, amely az allergén vagy irritáló anyag hatására a bőr megvastagodását okozza, megváltoztatva ezzel a vulva bőrének textúráját.

Faggyúmirigy-ciszta

A napi nyolc órás ülő munka, a konditermi izzadás és az egész nap viselt szoros alsónemű miatt a az intim zóna szellőzése szinte lehetetlenné válik.

A combok közötti terület párás, nedves és a szoros ruházat kidörzsölheti a bőrt és faggyúmirigy-ciszták alakulhatnak ki. Ezek a fehér dudorok a vulva és a hüvely területén, amelyek pattanásokhoz hasonlíthatnak.  Ha irritálnak ezek a dudorok, keresd fel a nőgyógyászt.

Genitális szemölcsöd van.

A genitáliákon szemölcsök egyfajta szexuális úton terjedő fertőzés (STI) miatt alakulnak ki, amelyeket gyakran a humán papillomavírus (HPV) törzsek okoznak. Kicsi méretűek, a felületük lehet érdes vagy sima, és általában bőrszínű vagy kissé sötétebbek.

Bár maguk a szemölcsök nem veszélyesek, mindenképpen konzultálj nőgyógyásszal, hogy megtudhasd, HPV okozta-e őket. A HPV sajnos növelheti a méhnyakrák kockázatát.

Bartholin-cisztád van.

Ha a dudor vagy csomó a hüvelyed bejáratához közel van, akkor az lehet Bartholin-ciszta. Mindkét oldalon vannak mirigyek a hüvelybemenetnél. Ezeknek a funkciója a hüvelybemenet síkosítása. A mirigyek kimenete azonban ritka esetekben elzáródhat. Ha a ciszta kicsi és fájdalommentes, akkor csak várnod kell néhány napot, mert magától felszívódik a ciszta. De ha nagy és/vagy fájdalmassá válik, azonnal fordulj nőgyógyászhoz. A cisztát a szakorvos le tudja szívatni  és szükség esetén antibiotikumot írhat fel.

Skene-mirigy cisztád van.

A Skene-mirigyek a húgycső nyílásának két oldalán találhatók. Skene-mirigy ciszta akkor alakul ki, ha a mirigy elzáródik valamilyen fertőzés miatt. Ezek a ciszták általában kevesebb mint egy centiméter nagyságúak, és nem okoznak egyéb tüneteket. Az egy centiméternél nagyobb ciszták azonban fájdalmat okozhatnak vizeléskor és szexuális együttlétek közben.

Ha a ciszta fertőződik és gennyel töltődik, tályogot képezhet, emiatt a mirigy érzékeny, duzzadt és vörös lesz. A tályog antibiotikummal kezelhető vagy sebészeti beavatkozással lehet eltávolítani.

Genitális herpeszed van.

Herpesz szexuális úton is terjedő fertőzés, melyet az 1-es és 2-es típusú herpes simplex vírus (HSV) okoz. Az első expozíció után a vírus inaktív állapotba kerül, de bármikor újra aktiválódhat.

A tünetek között szerepel a fájdalom, viszketés, kis piros kiütések, apró fehér hólyagok. Az első kitöréskor előfordulhatnak influenzaszerű jelek és tünetek, mint például a lágyéki nyirokcsomók duzzanata, fejfájás, izomfájdalom és láz, valamint viszketés és égő érzés.

Antivirális gyógyszerekkel gyorsan kezelhetők a herpesz tünetei.

Hüvelyi kelésed, vagy furunkulusod van.

Könnyű összetéveszteni a pattanást az intim területen megjelenő keléssel.

A kelés általában duzzadtabb és fájdalmasabb. A kelésnek is lehet gennyes csúcsa.

A hüvelyfalon belül is kialakulhat furunkulus. A nyálkarártya apró repedésein keresztül fertőződhet a bőr a hüvelyfalban. Leggyakrabban a Staphylococcus aureus baktériumfertőzés miatt jön ilyen kelés létre.

A ritkán cserélt fehérnemű, az intim terület gyakori borotválása, vagy olykor a védekezés nélküli szex növelheti a hüvelyi furunkulus kialakulásának kockázatát.

A kelés fájdalmas és kellemetlen érzést okoz különösen szex és vizelés közben, de általában magától elmúlik.

A kelést nem szabad nyomkodni, mert a fertőzés átterjedhet a szomszédos bőrfelületre is.

Ha a furunkulus több mint két hétig nem múlik el, vagy idővel rosszabbodik az állapot, mindenképpen fordulj orvoshoz, mivel receptre kapható kezelésre lehet szükséged.

Viselj laza ruházatot, hogy ne irritáld tovább a furunkulust. Ne használj semmilyen erős vulvális vagy hüvelyi gélt vagy irrigálást.

A legjobb, ha gyengéd babaszappannal vagy speciális, pH-tesztelt intimszappannal mosakszol.

Az intim területen megjelenő dudorokkal akkor fordulj orvoshoz, ha szokatlanul erős és kellemetlen érzést, viszketést vagy fájdalmat okoznak, esetleg egyre inkább növekszik a méretük, vagy erősen be vannak gyulladva.

Miben tér el a két állapot?

A PMS-szel ellentétben a PMDD tünetei annyira súlyosak, hogy akadályozzák az érintett nőt a mindennapi tevékenységei végzésében és problémákat okoznak a társasági életében és kapcsolataiban is zavart okozhatnak.

A PMDD tünetei hasonlítanak az olyan mentális zavarhoz, mint a súlyos depressziós epizód vagy az általános szorongásos zavar.

Tekintettel erre a hasonlóságra, a diagnózis nagymértékben függ attól, hogy a páciens pontos leírást tud-e adni a tüneteiről. Különös hangsúlyt kell helyezni arra a megfigyelésre, hogy körülhatárolható-e időben a tünetek észlelése, megállapítható-e bármilyen mintázat az ismétlődést vizsgálva.

A diagnosztizálás és kezelés során a nőgyógyász szakorvos együttérzésére is alapozhatunk, hiszen felismerve az állapotot akár a tünetnapló segítségével felvázolt tapasztalatok alapján személyreszabott kezelési módot fog javasolni.

Alapvetően fontos megjegyezni, hogy mind a PMS, mind pedig a PMDD esetében a diagnosztizálás kritériuma, hogy a tünetek csak a luteális fázisban jelentkezzenek, és röviddel a menstruáció kezdete után megszűnjenek.

Az Egyesült Államokban irányelvet fogalmaztak meg a diagnosztizálás alapvető szempontjainak rögzítése érdekében.

Kritériumként a legfontosabb a meghatározott tünetek jelenléte, azok időzítése a menstruációs ciklus során és a betegek mindennapi tevékenységeire gyakorolt hatás, illetve e hatás súlyossága, amelynek mérésére küszöbértékeket határoztak meg.

A nőgyógyász szakorvost segíti a diagnosztizálásban ezeknek a kritériumoknak a megfigyelése, és rögzítése egy naptárban, vagy naplóban.

A kezelés módjának meghatározásához először diagnosztizálni kell a PMDD-t az érintett páciensnél. Egy nemrégiben végzett tanulmány szerint az Egyesült Államokban élő PMDD-s betegek kapcsán több akadályt is azonosítottak a PMDD diagnosztizálása és kezelése tekintetében. Sokan gondolják azt, hogy minden nő ugyanazokat a tüneteket tapasztalja a ciklusa során, ezért nem is keresik fel panaszaikkal a nőgyógyászt.

Akik orvoshoz fordulnak, előfordulhat, hogy kezdetben valamilyen mentális problémát diagnosztizálnak náluk, és csak később állítják fel helyesen a PMDD diagnózisát.

Sokan kételkednek abban, hogy a PMDD „valós” rendellenesség

A családi orvosok lehetnek azok, akik elsősorban tudnak támogató és együttérző ellátást nyújtani a pácienseknek, és szükség esetén javasolhatják a betegnek a nőgyógyász szakorvos felkeresését azoknak, akik a családorvos véleménye szerint is PMDD-re jellemző tüneteket tapasztalnak.

Fontos lenne, hogy meg tudjunk teremteni orvos és páciens között egy olyan közeget, amely alkalmas a menstruációt illető kérdésekkel kapcsolatos nem stigmatizáló konzultációra, valamint arra, hogy teljesen neutrális hozzáállással, a menstruációs rendellenességeket együttérző módon kezeljék.

Forrás: https://www.uclahealth.org/news/your-severe-pms-actually-premenstrual-dysphoric-disorder

Mi okozza a prolapsust?

Mit észlelhetünk, ha előreesnek a kismedencei szervek?

Hogyan hat az életminőségünkre a prolapsus?

Milyen esetekben nagyobb az esélye a prolapsus kialakulásának?

Célzott izomerősítés

Mi okozza a prolapsust?

Nők esetében a hüvely, a húgyhólyag, a méh, a húgycső és a végbél képezik a kismedencei szervcsoportot. E kismedencei szerveinket a medencefenék izmai és kötőszövetei rögzítik és tartják a helyükön.

A kismedencei szerveink süllyedését éppen ezeknek a medencefenék izmoknak és kötőszöveteknek a meggyengülése okozhatja. Terhesség, hüvelyi szülés vagy menopauza miatt gyengülhet ezeknek az izmoknak és kötőszöveteknek a tónusa.

A kismedencei szervek süllyedése akár műtét nélkül is kezelhető. Csak súlyosabb, vagy az életminőségre kedvezőtlenül kiható esetekben válik rendszerint szükségessé a műtéti beavatkozás a kismedencei szervek helyreállítása érdekében.

Mit észlelhetünk, ha előreesnek a kismedencei szervek?

A kismedencei szervek süllyedését általában nem érezzük. Amikor mégis jelentkeznek már tünetek, az alábbiakra számíthatunk:

• Látható vagy érezhető a kitüremkedés a hüvelybemenetnél.
• Kismedencei nyomásérzet vagy fájdalom.
• Hátfájás a hát alsó részén.
• A tamponhasználat lehetetlenné válik.

Hogyan hat az életminőségünkre a prolapsus?

A mindennapjainkat megzavarhatja a kismedencei szervek előreesése miatt kialakuló zavar az ürítési szokásainkban.

A húgyhólyagra a normálistól eltérően ható nyomás miatt gyakoribb vizelési ingert érzünk vagy azt érezzük, hogy azonnal pisilnünk kell. Nem tudjuk kiüríteni a húgyhólyagból a vizelet teljes mennyiségét, illetve csak erőtlen, gyenge vizeletsugarat tudunk produkálni pisiléskor.

A prolapsus megzavarja vagy megnehezítheti a székletürítés normális menetét is.

A kismedencei szervek előreesése miatt a hüvelyi közösülés is nehézkessé vagy kellemetlenné, fájdalmassá válhat.

A medencefenék izmainak a meggyengülése miatt nem csupán az egyik kismedencei szerv mozdulhat ki a helyéről, hanem nagy az esély arra is, hogy több szerv is megsüllyed.

Milyen esetekben nagyobb az esélye a prolapsus kialakulásának?

Nagyobb a kockázata annak, hogy a kismedencei szerveink előreeshetnek akkor, ha

• Egynél több hüvelyi szülésünk volt
• Nagy súlyú babákat szültünk
• Szülést segítő eszközökkel kellett támogatni a szülést
• Idősebb kor
• Elhízás
• Korábban kismedencei műtéten estünk át
• Tartós köhögés miatt gyakori az izmok erőlködése. Erős és tartós köhögéssel jár például a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
• Tartós székrekedés
• Nehéz súlyú tárgyak megerőltető, rendszeres emelése, manuális rakodása
• Családban már fordult elő a kismedencei szervek prolapsusa vagy kötőszöveti betegségek.

Célzott izomerősítés

A kismedence izmainak rendszeres erősítésével jelentősen javítható az állapotunk.

A speciálisan kidolgozott Kegel-gyakorlatokkal a hüvely és gátizomzat fejleszthető és erősíthető. Az alhas izomzata célzott jóga- vagy Pilates-gyakorlatokkal hatékonyan karbantartható.

Ezekkel a gyakorlatokkal a kismedence izmainak tónusát jelentős mértékben fent tudjuk tartani annak érdekében, hogy jó eséllyel megelőzzük a kismedencei szervek prolapsusát.

A kismedencei fájdalmak lehetséges okai

1. Ovulációs-, vagyis a középidős-fájdalom: a Mittelschmerz
2. PMS és menstruációs görcsök
3. Húgyúti fertőzés

Milyen egyéb állapot lehet oka a kismedencei fájdalomnak?

4. Méhen kívüli, ektopiás terhesség
5. Szexuális úton terjedő betegségek
6. Kismedencei gyulladásos betegség
7. Petefészekciszta
8. Méhmióma
9. Endometriózis
10. Vesekő
11. Interstitialis Cisztitis (IC) vagyis a hólyagfájdalom szindróma
12. Kismedencei szerv előreesése
13. Kismedencei vénás pangás vagy kismedencei torlódás szindróma
14. Hegesedés miatt kialakuló adhéziók, vagyis összenövések
15. Vulvodynia
16. Fájdalmas közösülés
17. Krónikus kismedencei fájdalom

A kismedencei fájdalmak lehetséges okai

Sokféle dolog okozhat különféle jellegű fájdalmat a kismedencében. Egyes fájdalmak csupán annak ártalmatlan jelei, hogy termékeny vagy, azonban számos esetben intő jelként arra figyelmeztetnek, hogy nőgyógyászhoz kell fordulnod.

1.     Ovulációs-, vagyis a középidős-fájdalom: a Mittelschmerz

Talán olykor tapasztaltál már szúró fájdalmat a menstruációk között, a ciklusod közepe táján. Ez jellemzően az ovulációnk időszaka, amit előfordul, hogy érzékelünk is. Az ovuláció folyamata azzal jár, hogy a petefészekből kiszabadul az érett petesejt, valamint némi folyadék és akár vérzés is kísérheti a petesejt kilökődését. Ez okozhat kellemetlen fájdalmat.

A havi ciklus közepe táján jelentkező görcsös, szúró fájdalmat nevezik mittelschmerznek – németül „középidős” és „fájdalom” szavakból tevődik össze a jelenség elnevezése. Ezt a jellegzetes alhasi, illetve kismedencei fájdalmat havonta érezhetjük, az alhasnak azon az oldalán, amelyik oldali petefészekből kilökődik az érett petesejt. Nem utal az állapot semmilyen nőgyógyászati problémára, és rövid időn belül meg is szűnik.

2.     PMS és menstruációs görcsök

Minden nő számára jól ismert fájdalommal járnak a menstruációs görcsök. Ez a görcsös fájdalom jellemzően szintén a kismedence területére korlátozódik, leginkább az alhas, illetve a derék alsó részére. A menstruációt megelőző, vagy azt kísérő görcsös fájdalom általában 1-től 3 napig tart.

Miért tapasztalja a nők többsége ezt a fájdalmat? Minden hónapban, a két menstruáció közötti időszakban felépít a méhünk hormonális szabályozás mellett a méhet kibélelő szövetréteget. Ennek a megvastagodott nyálkahártya rétegnek a feladata a megtermékenyített petesejt befogadása. Ebbe a rétegbe ágyazódik az embrió, és a terhesség alatt itt fejlődik és növekszik a magzat.

Életünk során nem minden érett petesejtünk termékenyül meg.  E ciklusok végén, vagyis amikor nem alakul ki terhesség, a méh belsejében megvastagodott szövet leválik és menstruáció formájában, vérzés kíséretében távozik a nő szervezetéből a méhnyakon, illetve a hüvelyen keresztül.

A méh ezt a folyamatot összehúzódásokkal segíti. Ezek a méhösszehúzódások járnak görcsös fájdalommal, a céljuk pedig a vér és a leváló nyálkahártya kipréselése. Ezeket a fájdalmakat görcsoldókkal tudjuk csökkenteni, amennyiben nagyon kellemetlenné válnak.

A nőgyógyász szakorvos javasolni tud olyan módszereket, amelyekkel enyhíthetők a menstruációt megelőzően jelentkező súlyosabb tünetek, a PMS fájdalmak.

3.     Húgyúti fertőzés

Gyakran kell pisilned, vagy pisilés közben erős nyilalló fájdalmat érzel? Ennek a kellemetlenségnek lehet húgyúti fertőzés az oka. Ez akkor történik, amikor baktériumok jutnak be a húgyutadba. Gyors kezeléssel megakadályozható, hogy komolyra forduljon a helyzet.

Kezelés hiányában a vesékre terjedhet a gyulladás, és ott már akár súlyos károsodást is okozhat a fertőzés. A vesemedence-gyulladásos fertőzését jelzi láz, hányinger, hányás és fájdalom a hát alsó részén jelentkezik azon az oldalon, ahol érinti a fertőzés a vesét.

Milyen egyéb állapot lehet oka a kismedencei fájdalomnak?

Vannak olyan nőgyógyászati komplikációk vagy betegségek, amelyek jele a kismedencei fájdalom. Ezekről mindenképpen érdemes tudni, tekintettel arra, hogy ezek mindenképpen nőgyógyászati kezelést vagy beavatkozást igényelnek. Az alábbiakban mutatjuk be a legáltalánosabban felmerülő, alhasi vagy kismedencei fájdalommal járó nőgyógyászati problémákat:

4.     Méhen kívüli, ektopiás terhesség

A terhességnek ez a rendellenes típusa akkor következik be, ha a petesejt megtermékenyítése után nem jut el a petevezetéken keresztül a méhüregbe. Általában a petevezetékben megreked, beágyazódik, és itt kezd növekedni.

A méhen kívüli terhesség nagyon éles kismedencei fájdalommal vagy görcsökkel jár (ezek kifejezetten az alhas egyik oldalára koncentrálódnak). Kísérheti az ektópiás terhességet hüvelyi vérzés, hányinger és szédülés. Ha e tüneteket tapasztalod, haladéktalanul keresd fel a nőgyógyászt. Ez az állapot életveszélyes következményekkel járhat, szakorvosi beavatkozás hiányában.

5.     Szexuális úton terjedő betegségek

A kismedencei fájdalom figyelmeztető jele lehet néhány szexuális úton terjedő betegségnek (STD). A leggyakoribbak közé tartozik a chlamydia és a gonorrhoea. Gyakran egyszerre kaphatók el ezek a fertőző nemibetegségek. Tünetük a fájdalmas vizelés, vérzés a menstruációk között és rendellenes hüvelyi folyás, azonban a tünetek nem minden esetben tapasztalhatók.

Mindenképpen orvoshoz kell fordulni a tünetekkel. Fontos, hogy a partnereidet is ellenőrizzék és kezeljék, így nem adjátok át egymásnak a fertőzést.

6.     Kismedencei gyulladásos betegség

Ez a szexuális úton terjedő betegségek egyik szövődménye, amely a nők esetében a meddőség egyik oka. Maradandó károsodást okozhat a méhben, petefészkekben és a petevezetékekben. Alhasi fájdalom, láz, rendellenes hüvelyi folyás, fájdalmas szexuális együttlét vagy fájdalmas vizelés lehetnek a tünetek.

A panaszokkal fordulj haladéktalanul nőgyógyászhoz, aki a károsodás megelőzése vagy enyhítése érdekében antibiotikummal fogja kezelni a betegséget. Súlyos esetekben kórházi kezelésre lehet szükség. Sok esetben szükség van a partner kezelésére is annak érdekében, hogy ne fertőzzétek meg egymást újra meg újra.

7.     Petefészekciszta

A petefészkekben érnek meg a petesejtek és ovulációkor hagyják el a petefészkeket. Előfordul, hogy a tüsző, amelynek belsejében megérik a petesejt, nem nyílik fel, így a petesejt nem tud kiszabadulni, de az is megesik, hogy egyszerűen visszazárul a tüsző, miután kiengedte a petesejtet, és folyadékkal telt „hólyaggá” duzzad. A petefészkeinkben így képződnek ciszták.

A petefészekciszták rendszerint maguktól felszívódnak, emiatt ártalmatlan képleteknek tekinthetők. De okozhatnak kismedencei fájdalmat, feszülő érzetet, puffadást is.

Vannak olyan esetek, amikor a ciszták szétpukkadnak vagy megcsavarodnak. Ez hirtelen, erős nyilalló fájdalmat okozhat.

8.     Méhmióma

A miómák az méh falának izom- és kötőszövetéből alakulnak ki a méhfalon, vagy a méhen belül. Olykor nem csupán egy jóindulatú daganat fejlődik a méhben, hanem kisebb csoportokban jelentkeznek miómák.

A miómák leggyakrabban a 30-as és 40-es éveikben járó nők körében jelentkező állapot. Általában nem okoznak semmilyen tünetet vagy egészségügyi problémát.

Ha már több mióma alakul ki, vagy nagyobb méretűre nőnek ezek a duzzanatok érezhetünk nyomást az alhasban, alsó hátrészen fájdalmat, illetve megzavarhatják a miómák a menstruációs ciklust is, vagy fájdalmassá válhat a szex, de a még babát tervező nők esetében a legnagyobb probléma az, hogy megnehezítheti a teherbe esést, illetve a terhesség fennmaradását.

A nőgyógyász szakorvos megfelelő kezeléseket tud javasolni a tüneteid enyhítésére vagy a miómák zsugorítására, illetve eltávolítására.

9.     Endometriózis

Az endometriózis az az állapot, amikor a méhből menstruációkor ürülő szövet egy darabkája a hasüregen belül megtapad és ott tovább hatnak rá a ciklusunkat iránytó hormonok. Megtapadhat a petefészkeken, petevezetékeken, hólyagon, beleken, vagy a hasfalon is. Amikor eljön a menstruációd ideje, ezek a szövetcsoportok lebomlanak. De a szövetnek nincs módja elhagyni a tested. Bár ez ritkán veszélyes, okozhat fájdalmat és heges szövetet képezhet, ami megnehezítheti a teherbe esést. Több kezelési lehetőség is létezik, amellyel a nőgyógyász segíteni tud megszűntetni a problémát.

10.  Vesekő

A vesekő miatt is érezhetünk kismedencei fájdalmat, bár a legjellemzőbb a vese tájékon érzett görcsös fájdalom az alsó hát részen. A vesék által kiválasztott, de a vizelettel még a szervezetből ki nem ürült sók és ásványi anyagok a vesében kisebb-nagyobb göbökké állnak össze. Ezek a göbök lehetnek annyira apró méretűek, mint egy homokszem, vagy akkorák, mint egy golf labda.

Minél nagyobb a vesekő, annál nagyobb fájdalmat okoz! A vizeleted rózsaszínűvé vagy vörössé válhat a vértől. A legtöbb vesehomok és vesekő magától kiürül a húgyutakon keresztül, de a nagyobbak orvosi beavatkozást igényelhetnek.

11.  Interstitialis Cisztitis (IC) vagyis a hólyagfájdalom szindróma

Ez az állapot a húgyhólyagban kialakuló gyulladás miatt folyamatos fájdalmat okoz. Leggyakrabban a 30-as és 40-es éveikben járó nőknél fordul elő. A súlyosabb esetekben óránként többször is pisilnie kell a betegnek.

A hólyagfájdalom szindróma tüneteként nyomást érezhetünk a kismedencében, pontosabban a szeméremcsont felett. A tünetek között meg kell említenünk a fájdalmas vizelést, de akár a közösülés is fájdalmas lehet. Mindenképpen szakorvoshoz kell fordulni a betegség kezelése érdekében.

12.  Kismedencei szerv előreesése

A kor előrehaladtával előfordulhat ez az állapot. Amikor bekövetkezik, a húgyhólyag vagy a méh alacsonyabb pozícióba süllyed. Általában nem komoly egészségügyi probléma, de kellemetlenségeket okozhat.

Tünete lehet a nyomásérzet a hüvelyfalon vagy a hasfal alsó részében is érezhetünk teltséget. Kellemetlen érzést is okozhat lágyéktájon vagy a hát alsó részében is okozhat fájdalmat. A szexuális együttlétek fájdalmassá válhatnak. A megelőzésben segíthet a medencefenék izmainak megerősítése a speciális Kegel-gyakorlatokkal. Súlyosabb esetekben szükségessé válhat a műtéti beavatkozás.

13.  Kismedencei vénás pangás vagy kismedencei torlódás szindróma

Visszér probléma előfordulhat a testünknek a kismedencei részén is. Amikor a véráramlás e testtájban nem megfelelő, visszaáramlás tapasztalható az erekben, amelyek fala kitágulhat, az ereink megduzzadhatnak, ami viszont okozhat fájdalmat a kismedence területén. Ezt nevezik kismedencei vénás pangásnak vagy kismedencei torlódás szindrómának.

Ezt az egészségi állapotot nem egyszerű diagnosztizálni és kezelni. Általában kellemetlenebb a fájdalom ülés vagy állás közben. Fekvő testhelyzetben a fájdalom enyhül, mert a véráramlás ilyenkor normalizálódik.

14.  Hegesedés miatt kialakuló adhéziók, vagyis összenövések

Korábbi műtétek vagy fertőzések miatt keletkezett hegek is okozhatnak fájdalmat a kismedence területén.

Számos esetben előfordul a hegesedés folyamatában adhéziók, vagyis lenövések vagy összenövések kialakulása a szövetek között. Ilyenkor a normális esetben nem összekapcsolódó szövetek és szervek között jön létre összenövés a hegképződés során. Az alhasi területen kialakuló adhéziók miatt a kismedencében érezhetünk fájdalmat. A probléma azonosítását követően dönt a szakorvos a kezelésről.

15.  Vulvodynia

Fáj, amikor biciklizel vagy fájdalmat okoz a szexuális együttlét?

Ha ég, csíp, vagy lüktet a hüvelyed bejáratánál, ez lehet a vulvodynia miatt is. Ez az állapot lehet állandó, de időszakosan is jelentkezhetnek a tünetek.

Szakorvosi vizsgálattal, egyéb okok kizárását követően diagnosztizálhatja ezt az állapotot az orvos. Ezt az egészségi állapotot nem fertőzés okozza. A kezelési módot a nőgyógyász szakorvos tudja meghatározni.

16.  Fájdalmas közösülés

Ennek a kellemetlen állapotnak, orvosi néven a dyspareuniának, több dolog állhat a hátterében, amelyek többnyire kezelhetők. Olykor egyszerűen a hüvelyállapot javítása szükséges. Mindenképpen szakorvossal szükséges megbeszélni a problémát, mert vannak esetek, amikor lelki eredetű gond vagy esetleg konfliktus okozza a kellemetlenséget.

17.  Krónikus kismedencei fájdalom

Ha legalább 6 hónapon keresztül rendszeresen visszatérő, tartós fájdalmat érzünk a kismedence területén, akkor beszélhetünk krónikus állapotról. A kismedence fájdalma lehet annyira erős és súlyos, hogy zavarja a pihentető alvást, emiatt a munkateljesítményünkre is kihathat.

Szakorvos segíthet megállapítani, hogy a fentebb felsorolt egészségi állapotok melyike lehet a kellemetlen kismedencei fájdalom hátterében, és ezek célzott kezelésével megszüntethető a kellemetlenség.

Bár a többségnél nem a hormonok felelősek közvetlenül a menstruációt megelőzően tapasztalható erőteljes hangulatingadozásért, a PMDD-vel diagnosztizált nők egy részénél kimutatható az egyébként potenciálisan akár nőgyógyászati problémákat is kiváltó hormonális egyensúlyhiány.

A hormonszint ingadozására azonban van, aki túlérzékeny, és emiatt szélsőséges érzelmi változásokkal reagál a szervezetében a ciklusa során szabályszerűen végbemenő hormonális folyamatokra.  A hormonok működésmechanizmusa bonyolult folyamat, és a hatásmechanizmusuk hasonlóképpen komplikált. Emiatt cikkünkben csupán a reprodukcióban szerepet játszó hormonokat ismerjük meg. Segítünk átlátni, hogy a ciklus különböző szakaszaiban melyik hormon szintje válik dominánssá annak érdekében, hogy szabályosan menjen végbe a peteérés és a fogamzás, ez utóbbi hiányában pedig maga a menstruációs ciklus.

Az alábbiakban végig kísérjük a ciklus során hogyan is következnek be a hormonszint változások, és mi a szerepe ennek a reprodukcióban.

A hangulatunkra is kiható ösztrogén hormon és a PMDD

Leegyszerűsítve a bonyolult folyamatot, azt mondhatjuk, hogy a női ciklus célja a petesejt érlelése, eközben pedig a megtermékenyülő petesejt befogadására a méhnyálkahártya előkészítése és az ebbe beágyazódott embrió biztonságos környezetben tartása a születésig és a majd megszülető baba táplálása érdekében a tejelválasztás beindítása.

Nézzük, mely hormonok szabályozzák az ösztrogéntermelést és az ösztrogén hormon szintjét a szervezetünkben.

A tüszőstimuláló hormon (follicullus stimuláló hormon, FSH) szabályozza a test fejlődését, növekedését, pubertás kori érését és a szervezetünkben lezajló reproduktív folyamatokat. Ez a hormon serkenti az ösztrogén termelését és kiválasztását. Az FSH működését a hipotalamikus gonadotropin-felszabadító hormon (GnRH) szabályozza.

A pubertás korban kezdenek a petefészkek már havi rendszerességgel, a menstruációs ciklus ritmusát követve jelentősebb mennyiségben ösztrogént felszabadítani az FSH hatására. Az ösztrogén fő szerepe a peteérés szabályozása.

A ciklus közepén hirtelen megemelkedik és kiváltja ezzel a peteérést, vagyis az ovulációt az ösztrogénszint. Amint beteljesíti a szerepét és bekövetkezik a tüszőrepedés, és a megtermékenyítésre alkalmas érett pete elhagyja a petefészket, az ösztrogénszint ugrásszerűen visszaesik. E két kiugráson kívül a ciklus többi szakaszában fokozatosan emelkedik és csökken ennek a hormonnak a szintje.

Az ösztrogén olyan hormon, amely kihathat a hangulatunkra is.

Az ösztrogén túl magas szintje a progeszteron túl alacsony szintjével szemben okozhat szélsőséges hangulatingadozásokat, így oka lehet a PMDD tünetek kialakulásának is. Ezt az állapotot Ösztrogén Dominanciának nevezik. A szakorvosi vizsgálatok alapján dönt a nőgyógyász arról, hogy szükség van-e hormonterápiára.

A luteinizáló hormon (LH) szintén egy olyan hormon, amit a hipotalamikus gonadotropin-felszabadító hormon (GnRH) szabályoz. A nőkben az LH éles emelkedése vagy löketszerűen megemelkedő hulláma váltja ki az ösztrogén termelést (és ezzel az ovulációt), valamint a sárgatest, vagyis corpus luteum fejlődését. Ugyanez a hormon a férfiak szervezetében a tesztoszteron termelődését szabályozza.

Progeszteronszint esése és a PMDD

A reprodukció szempontjából a progeszteron hormon szerepe kulcsfontosságú és ezzel együtt elengedhetetlen része a menstruációs ciklusnak is.

Az ovulációt követően emelkedik meg a progeszteron szintje annak érdekében, hogy fenntartsa a nő reproduktív szervrendszerében azt az állapotot, amely az egészséges terhesség megmaradásához nélkülözhetetlen.

Ha azonban az ovuláció során a petefészekből kilökődő petesejt nem termékenyül meg, a progeszteron szintje leesik, és vérzés kíséretében ürül ki a méhből a feleslegessé váló méhnyálkahártya.

A progeszteronszint megemelkedése, majd fogamzás hiányában a szintjének a hirtelen visszaesése az ovulációt követő szakaszban a ciklusunk luteális fázisa. Ciklusunknak kifejezetten ebben a szakaszában jelentkeznek a PMDD tünetei.

Azoknál a nőknél, akiknél nem alakul ki a PMDD, a progeszteron „nyugtató hatású”.

A PMDD-vel élő nők esetében fokozott érzékenység mutatható ki erre a különleges hormonra. Náluk kimutatható a ciklusuk e szakaszában a fokozott aktivitás az agyuk érzelmi központjában. Azonban ez az agyi aktivitás személyenként is eltérő érzelmi és hangulati megnyilvánulásokat vált ki. Az alkohol hatásához lehetne legszemléletesebben hasonlítani ezt a jelenséget, amikor szintén személyenként is eltérő érzelmi reakciót vált ki az agyban az alkohol. Egyesek boldoggá és vidámmá válnak az alkohol hatására, mások azonban agresszívvá vagy depresszióssá.

Miután már jobban átlátjuk a PMDD mögött munkálkodó hormonok működését és hatását, annak érdekében, hogy felismerjük az intő jeleket, amelyek a PMDD kialakulására utalhatnak, érdemes elolvasni a menstruációt megelőző szélsőséges hangulatingadozásról szóló cikkünket is.

Bemutatjuk mi is egyáltalán a PMDD és sokoldalú tünetegyütteseit.

Ennek az állapotnak a felismerése, diagnosztizálása rendkívül fontos nem csupán az életminőségünk javítása, hanem a nagyon súlyos mentális következmények és akár az öngyilkos hajlam felerősödésének megelőzése érdekében is.