Miért fontosak a szűrővizsgálatok?

Mellrák észlelésére alkalmazott szűrés

A méhnyakrák megelőzhető szűrővizsgálatokkal

Csontritkulás, vagyis Osteoporosis szűrése

A bőrrák sokféle áttételt okozhat

Nőgyógyászati tüneteket is kiválthat a cukorbetegség

Az AIDS betegséget okozó HIV vírus szűréssel történő azonosítása

A vastagbélrák szűrővizsgálata

Miért fontosak a szűrővizsgálatok?

A szűrővizsgálatok segítenek időben azonosítani többféle betegséget is, így korán diagnosztizálhatók a nőgyógyászati betegségek, rákbetegség, de akár a cukorbetegség és a csontritkulás is, már a betegség kezdeti szakaszában, amikor még jóval könnyebben kezelhetők.

A szűrővizsgálatokkal akkor is azonosítani tudják a szakorvosok a betegségeket, amikor még nem okoznak tüneteket. A szűrővizsgálatok általában meghatározott életkorban válnak szükségessé, de indokolttá válhatnak a családi előzmények, az adott személy kórtörténete és a kockázati tényezők alapján is.

Mellrák észlelésére alkalmazott szűrés

Minél korábban fedezik fel a mellrákot, annál nagyobb a gyógyulás esélye. A kisebb daganatok kevésbé valószínű, hogy átterjednek a nyirokcsomókba és az olyan létfontosságú szervekbe, mint a tüdő és az agy.

A 20-30-as éveiben lévő nők esetében az emlővizsgálatot is érdemes elvégeztetni a nőgyógyász szakorvossal a rendszeres ellenőrzés részeként. Javasolt egy-három évente részt venni általános nőgyógyászati ellenőrzésen akkor is, ha nincsenek nőgyógyászati jellegű panaszaink.

Növelni kell az életkor előrehaladtával ezeknek az ellenőrző vizsgálatoknak a gyakoriságát.

A mellrák nagyobb pontossággal diagnosztizálható a mammográfiás szűrővizsgálattal.

A mammográfia alkalmas a kisebb csomók észlelésére is, még mielőtt érezni kezdenénk a mellünkben bármelyik csomót.

Nők esetében a 40-es életévtől egészen 70 éves korig már akár 1-2 évente érdemes lehet elvégeztetni a szűrővizsgálatot mammográfiával.

Természetesen, ha a páciens esetében nagyobb a mellrák kockázata, a nőgyógyász szakorvos ajánlhat gyakoribb szűréseket is.

A méhnyakrák megelőzhető szűrővizsgálatokkal

Méhnyakrákot elsődlegesen a humán papillomavírus (HPV) okoz. Ez a vírus szexuális úton terjedő betegséget (STD) okoz. A méhnyak szűrő vizsgálatához a nőgyógyász szakorvos rendszerint PAP- kenetet és/vagy HPV tesztet alkalmaz. A PAP-kenet alkalmas a méhnyakon esetlegesen kialakuló kóros sejtek azonosítására. Fontos a mielőbbi észlelés, mert a korai szakaszban még eltávolíthatók, mielőtt elrákosodnának ezek az elváltozások.

A nőgyógyász tájékoztat arról is, hogy milyen gyakorisággal érdemes megismételni a szűrővizsgálatot. Ha szexuálisan aktívak vagyunk és nagyobbnak ítéli a szakorvos a fertőződés kockázatát, évente érdemes elvégeztetni a hüvelyi tesztelést chlamydia és gonorrhoea szempontjából is.

Csontritkulás, vagyis Osteoporosis szűrése

Az osteoporosis olyan állapot, amikor a csontok elgyengülnek és törékennyé válnak. A nők jellemzően a menopauza után veszítenek a csonttömegükből. A nőgyógyász szakorvos emiatt javasolhatja a csontritkulásszűrő vizsgálatok elvégzését is, ebben a korban.

Az első tünet gyakran maga a fájdalmas csonttörés, akár egy ártalmatlannak tűnő, kisebb esés, vagy ütés következményeként.

Szerencsére az osteoporosis is megelőzhető és kezelhető.

A kettős röntgensugaras csontsűrűség vizsgálat (DEXA) alkalmas a csontritkulás szűrésére. Ez a különleges röntgenvizsgálat méri a csont erősségét és azonosítani képes az osteoporosist még mielőtt csonttöréseket szenvednénk. Segíthet a vizsgálat eredménye alapján a jövőbeli törések kockázatát is előre jelezni.

A bőrrák sokféle áttételt okozhat

Többféle bőrrák létezik, és mindegyik esetében hatékony lehet a korai kezelés. A legveszélyesebb a melanoma, amely a bőrünk színéért, tónusáért felelős sejteket érinti. Örökölhetjük a hajlamot erre a ráktípusra, amelyet fokozhat a túlzott mértékű szoláriumozás vagy napozás a természetben.

Bőrrákszűrésre mindenképpen érdemes elmennünk rendszeresen, de különösen akkor, ha bármilyen elváltozást figyelünk meg az anyajegyeinkben, szeplőink vagy májfoltjaink méretében, alakjában, színében.

Különösen figyelni kell az emlőkön található anyajegyekre és foltokra, ezek miatt kialakulhat emlőrák is.

Nőgyógyászati tüneteket is kiválthat a cukorbetegség

A cukorbetegek egy része nem is tudja magáról, hogy cukorbeteg. A cukorbetegség szív- vagy vesebetegséget, stroke-ot, a retina véredényeinek károsodását és más súlyos problémákat okozhat. Fontos a cukorbetegség azonosítása vérvizsgálaton alapuló szűrővizsgálatokkal.

Azonosítható a cukorbetegség A1c (HbA1c) teszttel, valamint  terheléses vércukorvizsgálattal, az orális glükóztolerancia teszttel (OGTT).

Nőgyógyászati panaszokat is okozhat a cukorbetegség. Sokszor derül fény a cukorbetegség gyanújára a  nőgyógyásznál hüvelyi viszketés miatt tett látogatás alkalmából. A cukorbetegség ugyanis az immunrendszer meggyengülését okozza, amely pedig könnyen kihat a női egészségre is. A cukorbetegség miatt meggyengült női immunrendszer a hüvelyt bakteriális és vírusos fertőzésekre is hajlamossá teszi. A nőgyógyászati vizsgálatkor azonosított vulvovaginalis candidiasis a már kialakult cukorbetegségre intő jel lehet.

Összefüggés van a cukorbetegség és a policisztás ovárium szindróma kialakulása között is. A petefészekben található nagyszámú inzulinreceptor által közvetített hormonhatás lehet felelős ennek a női betegségnek a kialakulásáért.

Tekintettel arra, hogy a cukorbetegség egyes női daganatos betegségek kialakulására is hajlamosít, így lehet kiváltó oka a szeméremtestráknak és akár a méhtest ráknak is, emiatt nagyon fontos lehet a cukorbetegség minél korábbi azonosítása.

A glaukóma, vagy zöldhályog kialakulása szempontjából is kockázati tényezőnek tekinthető a cukorbetegség. Idősebb korban a nők esetében nagyobb a zöldhályog kialakulásának a kockázata, amennyiben alapbetegségként cukorbetegségben is szenvednek.

A cukorbetegség szűrővizsgálattal történő azonosítása és mielőbbi kezelése a fenti betegségek megelőzésében is segíthet.

Az AIDS betegséget okozó HIV vírus szűréssel történő azonosítása

Az AIDS-et okozó HIV vírus vérrel vagy testnedvekkel terjed a fertőzött személyről, például óvszer nélküli szex vagy szennyezett tű útján. A HIV-fertőzött terhes nők átadhatják a fertőzést a magzatnak, emiatt nagyon fontos, hogy ebben az állapotban elvégezze a szakorvos a kismama HIV szűrését.

A HIV sokáig tünetmentes, így az egyetlen mód az azonosítására az e vírus kiszűrésére alkalmas vérvizsgálat.

Minden kockázatnak kitett és szexuálisan aktív nőnek személyes és társadalmi felelőssége, hogy rendszeresen elvégeztesse a HIV tesztet. A HIV-fertőzést azonosító szűrés javasolt 15 év feletti serdülők és felnőttek esetében 65 éves korig. A fokozottan kockázatos serdülőket és idősebb felnőtteket is szűrni kell.

A vastagbélrák szűrővizsgálata

Nők esetében a tüdő- és az emlődaganatot követően a harmadik leggyakoribb daganatos halálok a vastagbélrák.

A legtöbb esetben a vastagbélrák a vastagbél belső falán növekvő polipokból (rendellenes szövet tömegekből) alakul ki. Ha ezek a polipok elrákosodnak, a daganat átterjedhet a test más szerveire, így akár a női szervekre is. Elengedhetetlenül fontos a vastagbélrák szűrése, mivel a polipok korai azonosításával és eltávolításával teljesen megelőzhető a vastagbélrák betegség kialakulása.

Néhány szűrővizsgálat, mint a PAP-teszt vagy a rendszeres emlővizsgálat, minden nő egészségügyi ellátásának rutin részét kellene, hogy képezze.

Más tesztek a kockázati tényezőktől függően válhatnak szükségessé.

A megfelelő szűrés sem mindig akadályozza meg azonban a betegséget, de gyakran nagyobb eséllyel tudjuk leküzdeni a korai felismerésnek köszönhetően.

Mindenképpen fontos egyeztetnünk a nőgyógyászunkkal, hogy adott életkorban és az ismert kórtörténetünk alapján, mely szűrővizsgálatok elvégzése javasolható számunkra leginkább. Ezekről részletes tájékoztatást kaphatunk a nőgyógyásztól.

Mit tesz lehetővé a nőgyógyászatban a laparoszkóp?

Milyen műtétek és kezelések végezhetők el ezzel a miniatűr orvosi műszerrel?

Mely nőgyógyászati beavatkozásokat végzik laparoszkópiával?

Mikor szükséges a laparoszkópia?

Hogyan készüljünk elő a nőgyógyászati laparoszkópiára?

Hogyan történik a laparoszkópia?

Mit tesz lehetővé a nőgyógyászatban a laparoszkóp?

A laparoszkóp egy vékony orvosi műszer, amely fényforrással és egy apró kamerával ellátva segíti a diagnózist és kisebb beavatkozások elvégzésére is alkalmas, tulajdonképpen olyan, mint egy megvilágított teleszkóp. Az szakorvos számára megkönnyíti a kamera segítségével a medencei szervek állapotának felmérését és az esetleges elváltozások vagy egészségügyi problémák azonosítását a hasfal felnyitása nélkül.

A laparoszkópia kiválóan alkalmas olyan nőgyógyászati betegségek azonosítására, mint az endometriózis vagy a mióma.

Milyen műtétek és kezelések végezhetők el ezzel a miniatűr orvosi műszerrel?

Ez a kíméletes orvosi beavatkozás akár kezelési forma is lehet. Miniatűr gyógyászati műszerekkel és eszközökkel a nőgyógyász szakorvos számos műtétet és orvosi beavatkozást el tud végezni a metszéssel járó hagyományos műtétekhez viszonyítva jóval kevésbé invazív eljárással.

Mely nőgyógyászati beavatkozásokat végzik laparoszkópiával?

• petefészek-ciszta eltávolítás
• tubális ligáció, vagyis tartós születésszabályozás, illetve fogamzásgátlás sebészeti úton
• hiszterektómia (méheltávolítás)

A hasüreg felnyitásával járó műtétekkel szemben a laparoszkópiával végzett beavatkozást követően a felépülés kevesebb időt vesz igénybe, mivel csupán kisebb hegek maradnak a beavatkozás után.

Mikor szükséges a laparoszkópia?

A laparoszkópiát használják nem csupán nőgyógyászati betegségek diagnosztizálására, hanem kezelésekre egyaránt. Gyakran már a diagnosztizálás alkalmával megtörténik a kezelés is.

Indokolhatja a laparoszkópos vizsgálat vagy beavatkozás elvégzését:

• megmagyarázhatatlan fájdalom a medencében
• indokolatlannak tűnő meddőség
• kismedencei fertőzés vagy gyulladás anamnézise

Az állapotok, amelyeket laparoszkópiával diagnosztizálhatnak, a következők lehetnek:

• endometriózis
• méh mióma
• petefészek ciszta vagy daganat
• méhen kívüli (ektópiás) terhesség
• kismedencei tályog vagy genny
• kismedencei összenövés (adhézió), vagy fájdalmas hegszövet
• meddőség
• kismedencei gyulladásos betegség
• reproduktív rák

Laparoszkópos kezelés lehet:

• hiszterektómia, vagy a méh részleges vagy teljes eltávolítása
• a petefészkek eltávolítása
• petefészek-ciszták eltávolítása
• miómák eltávolítása
• a miómák vérellátásának blokkolása
• endometriális szövet abláció, ami az endometriózis kezelése
• összenövések kiküszöbölése
• a tubális ligáció nevű fogamzásgátló műtét visszafordítása
• Burch-eljárás inkontinencia esetén
• előreeső méh kezelése

Hogyan készüljünk elő a nőgyógyászati laparoszkópiára?

A műtét típusától függ, hogy hogyan kell felkészülnünk a laparoszkópiára. Előzetesen szükség lehet képalkotó vizsgálatokra. A műtét előtt az orvos elrendelheti a beöntést, vagy kérheti a koplalást a műtét előtt meghatározott órán keresztül.

Tájékoztassa a nőgyógyász szakorvost arról, hogy milyen gyógyszereket szed. Ide kell sorolni a vény nélkül kapható gyógyszereket és az étrend-kiegészítőket is. Ezeknek a szedését lehet, hogy abba kell hagynia a beavatkozás előtt.

Mivel a beavatkozást követően nem vezethet, gondoskodjon arról, hogy legyen, aki hazaviszi a kezelés elvégzését követően.

Hogyan történik a laparoszkópia?

Rendszerint általános érzéstelenítéssel, vagyis altatásban végzik a beavatkozást. Ez azt jelenti, hogy a kezelés közben a páciens eszméletlen. Azonban még így is lehet, hogy ugyanazon a napon haza mehet.

Miután elalszik, egy kis csövet, úgynevezett katétert helyeznek be a vizelet elvezetése érdekében. Egy kis tű segítségével a hasüreget szén-dioxid gázzal töltik fel, a gáz ugyanis távol tartja a hasfalat a szervektől, így csökkenthető a szükségtelen sérülések kockázata.

A sebész egy apró metszésen át köldökön keresztül vezeti be a hasüregbe a laparoszkópot, amely a mini kamera által mutatott képeket egy képernyőn jeleníti meg. Ezzel a módszerrel a nőgyógyász szakorvos egyértelmű képet lát a páciens szerveiről.

Ha csak diagnosztikai céllal végzik a laparoszkópiát, akkor amint az orvos megállapítja az egészségügyi állapotot, befejezi az eljárást.

Olyan esetekben, amikor műtétre is szükség van, további bemetszésekre lehet szükség a hasfalon. A műtétet segítő orvosi eszközöket vezetik be ezeken a lyukakon keresztül. Ezután a műtétet a laparoszkóp által mutatott kép alapján hajtja végre a nőgyógyász szakorvos.

Miután az eljárás befejeződött, minden eszközt eltávolítanak. A metszéseket öltésekkel lezárják, majd kötést helyeznek a hasra, és a beavatkozás ezzel végez is ér. A páciens lábadozása viszont kevesebb időt vesz igénybe, mint a hagyományos, a hasfal felnyitása mellett végzett műtéti beavatkozások esetében.

A nőgyógyász szakorvossal ezt követően egyezteti a páciens, hogy  műtétet követően mire számíthat, mi a teendője a felépülési időszakban, illetve  lehetnek-e az eljárásnak szövődményei vagy mellékhatásai.

Fordítson különös figyelmet a testére a felépülési időszakában. Jegyezze fel, ha bármilyen mellékhatást, szokatlan tünetet tapasztal, és mindenképpen beszéljen ezekről a kezelőorvosával.

Hogyan zajlik a nemi betegségek szűrése?

Hogyan kezelhetők a nemi betegségek terhesség alatt?

Hogyan előzhetők meg a nemi betegségek terhesség alatt?

Terhesség alatt többféle nemi betegség is átterjedhet az anyáról a magzatra, de a szüléskor is megfertőzheti a kismama az újszülöttet. Ide tartoznak például a HIV, a herpesz, a humán papilloma vírus (HPV), a hepatitis B vírus, a gonorrhoea (kankó), a szifilisz, a chlamydia és a trichomonas.

Ezek közül egyes betegségek tünetmentesek lehetnek a várandós anyánál, vagy csak enyhe panaszokat okozhatnak, így nem mindig könnyű észrevenni őket. Ugyanakkor a magzatnál vagy az újszülötteknél súlyos problémákat is okozhatnak a vetélésen és a halvaszülésen/koraszülésen kívül, például:

• Alacsony születési súly
• Fejlődési rendellenességek
• Látás- vagy halláskárosodás
• Agyhártyagyulladás
• Májgyulladás
• Vérszegénység
• Tüdőgyulladás
• Bőrkiütés
• Szemfertőzés

Hogyan zajlik a nemi betegségek szűrése?

A terhes nőknek már a terhesség kezdetén ajánlott elvégeztetniük egy nemi betegségekre (STD) való szűrést, hogy időben felismerjék és kezeljék a fertőzéseket. A szűrés általában vérvétellel és hüvelyváladék-mintavétellel történik, amelyeket laboratóriumban vizsgálnak meg.

A vérvétel során ellenőrzik a HIV, a hepatitis B vírus, a szifilisz és az egyes HPV típusok jelenlétét. A hüvelyváladék-mintából pedig kimutatható a herpesz, a gonorrhoea, a chlamydia és a trichomonas fertőzés. A szűrés eredménye általában néhány nap alatt elkészül, és ha pozitív, akkor az orvos megbeszéli veled a további teendőket.

Hogyan kezelhetők a nemi betegségek terhesség alatt?

A nemi betegségek kezelése terhesen attól függ, hogy milyen kórokozóról van szó, és hogy milyen stádiumban van a fertőzés. Általában antibiotikumokkal vagy antivirális gyógyszerekkel lehet gyógyítani ezeket, de fontos figyelni az esetleges mellékhatásokra és ellenjavallatokra a terhesség ideje alatt.

Mindig konzultálj nőgyógyász szakorvossal, hogy milyen gyógyszert szedhetsz biztonságosan. HIV, a herpesz vagy a HPV fertőzés esetén például nem lehet teljesen kiirtani a kórokozót, csak csökkenteni annak aktivitását vagy megelőzni a továbbterjedését. Ebben az esetben is fontos a rendszeres ellenőrzés és a megfelelő óvintézkedések betartása.

Hogyan előzhetők meg a nemi betegségek terhesség alatt?

A legjobb módja annak, hogy megelőzd a nemi betegségeket terhesség alatt, az, ha hűséges vagy a partneredhez, és ő is hozzád. Ha nem vagy bizonyos azt illetően, hogy mindketten egészségesek vagytok, akkor használjatok óvszert minden szexuális együttlét során.

Ha új partnerrel kezdesz szexuális kapcsolatot, mindenképpen végeztessetek nemi betegségekre szűrést, mielőtt lemondanátok az óvszer használatáról. Ha pedig bármilyen gyanús tünetet észlelsz magadon vagy a partnereden, akkor ne halogasd az orvosi vizsgálatot, és ne légy szexuálisan aktív, amíg nem kapsz negatív eredményt.

A nemi betegségek terhesség alatt nemcsak kellemetlenek, hanem veszélyesek is lehetnek a babára nézve. Ezért fontos, hogy törődj az egészségeddel, és ha bizonytalan vagy abban, hogy fertőződhettél-e a terhesség alatt, inkább végeztess el egy szűrést és kövesd pontosan a nőgyógyász szakorvos utasításait. Így csökkentheted a kockázatot, és biztonságosan várhatod meg a kis csodád érkezését.

A termékenységi problémák vizsgálata még a legerősebb kapcsolatokat is képes próbára tenni. Senki nem szeretné, ha kiderülne róla, hogy valamilyen oknál fogva nem, vagy csak nehezebben lehet gyermeke. Szerencsére napjainkban a legtöbb meddőségi probléma már hatékonyan kezelhető és a lombik program segítségével évente több ezer baba születik Magyarországon is. Mégis sokan tabuként tekintenek a témára és elzárkóznak a kivizsgálástól. Attól függetlenül azonban, hogy esetleg kiderült, hogy a párunknál van a probléma, még nekünk is érdemes részt venni egy átfogó kivizsgáláson, az esetek 20%-ában ugyanis a pár mindkét tagjánál nehezíti valami a teherbe esést!

Az alábbiakban kitérünk a meddőség fogalmára, amit manapság egyre többen csak nehezített teherbe esésként emlegetnek. Áttekintjük legfőbb okait, hogy milyen vizsgálatokra van szükség a férfiaknál és nőknél a nehézséget okozó problémák feltárására, illetve megnézzük, hogyan oszlik meg a meddőség a férfiak és nők körében és miért szükséges mindkét fél vizsgálata, ha nem jön a baba.

Mi a meddőség?

A meddőség egy olyan állapot, amikor a rendszeres szexuális életet élő párok kapcsolatából egy év alatt sem jön létre terhesség védekezés nélküli együttlétek ellenére. A statisztikák szerint, világszerte kb. 10-15% a meddő párok aránya, ami az utóbbi években folyamatosan növekedett, így széleskörben elterjedt problémáról van szó. Az asszisztált reprodukciós eljárásoknak köszönhetően azonban az esetek egy részében idővel bekövetkezik a gyermekáldás. Ez azonban mindkét fél részéről jelentős lemondásokkal járhat.

Vannak olyan esetek is, amikor a meddőség nem kezelhető. Ilyenkor még a lombik program segítségével sem mindig alakul ki terhesség, ahhoz ugyanis, hogy az embrió beágyazódhasson, először meg kell szüntetni a fogantatás útjában álló fizikai, vagy hormonális akadályokat.

Mi okoz meddőséget?

A meddőség okai között a nők körében olyan problémákat sorolhatunk, mint a petevezetékek részleges, vagy teljes elzáródása, a hormonális egyensúly felborulása, az endometriózis (a méhnyálkahártya növekedésének rendellenessége), a PCOS (policisztás ovárium szindróma), mióma vagy méh polip, vagy akár méhsövény. A nőgyógyászati panaszok mellett általános életmódbeli tényezők is hatással lehetnek a termékenységünkre.

A fokozott stressz, a túlsúly, vagy épp a soványság és az egyszerű vitaminhiány is késleltetheti a gyermekáldást. Ezeknek a problémáknak egy része jól kezelhető gyógyszerek segítségével, vagy kisebb-nagyobb műtéti beavatkozásokkal, amelyekre akkor is szükség lehet, ha természetes úton biztosan nem jöhet létre terhesség. A meddőség okának megszüntetése ugyanis fokozza az asszisztált reprodukciós eljárások sikerét is.

A férfiaknál leginkább két dologra vezethető vissza a meddőség ténye. Ez a mechanikai tényező, vagyis a közösülés képessége, a másik az ondó minősége, amit vegyhatása és állaga, valamint a spermiumok száma, mozgékonysága és minősége határoz meg. A férfiak meddőségi vizsgálata ezért sokkal egyszerűbb, mint a nőké, hiszen már egy egyszerű spermavizsgálatból fény derülhet a termékenységi problémák okára.

Ha babát tervezünk, káros szokásainkról is érdemes lemondani legalább három hónappal azelőtt, hogy aktív próbálkozásba kezdünk. A dohányzás és az alkoholfogyasztás ugyanis a férfiak és nők esetében is hatással lehet a termékenységre, illetve befolyásolja az ivarsejtek minőségét, ezáltal növeli az esetleges genetikai, vagy fejlődési rendellenességek esélyét.

Meddőségi vizsgálatok

A meddőségi vizsgálatok során a szakorvos felméri a párok általános egészségi állapotát, és megállapítja, hogy milyen vizsgálatokra van szükség pontosan a fogantatási nehézségek okának megállapításához. A vizsgálatok közé tartozhat:

• az ultrahang vizsgálat,
• a hormonvizsgálat,
• a spermavizsgálat
• és a petevezeték átjárhatóságának vizsgálata is.

Amennyiben ezek nem hoznak eredményt, további vizsgálatok elvégzésére lehet szükség. Előfordulhat például, hogy intim fertőzés, vagy a szervezetben lévő gyulladás akadályozza a baba érkezését. Mivel a nők és férfiak esetében egyaránt 40-40% az esélye a termékenységi problémáknak, ma már elengedhetetlen mindkét fél vizsgálata.

Miért van szükség a vizsgálatokra, ha a páromnál van a baj?

Ma már elengedhetetlen a pár férfi és női tagjának vizsgálata, a statisztikák alapján ugyanis a termékenységi gondokkal küzdő leendő szülők között 20% az esélye annak, hogy mindkettőjüknél van valami gond. Hiába derül ki például, hogy petevezeték elzáródás gátolja a fogantatást, előfordulhat, hogy az apa spermiumai sem olyan aktívak, mint lenniük kellene, vagy épp a jó minőségű spermiumok aránya alacsonyabb a normálisnál.

Ebben az esetben jó eséllyel segíthet a lombik program, hiszen ennek során kivonják az anya érett petesejtjét a petefészkekből, tehát kiiktatják az elzáródott petevezeték problémáját. Az apa spermiumait pedig előzetesen válogatják és a legéleterősebbet juttatják be az érett petesejtbe, amit az embrió kezdeti fejlődési szakaszában ültetnek be az anyaméhbe. Az így fogant terhességeknek aztán nagyjából 30%-ából születik egészséges kisbaba, amivel az egyik legnagyobb sikerrátával rendelkező beavatkozás.

A meddőségi vizsgálatok tehát fontos szerepet töltenek be a meddőség diagnosztizálásában és kezelésében is. Mivel a meddőség okai lehetnek mind a nőknél, mind a férfiaknál, így mindkét félnek részt kell vennie a vizsgálatokon, amelyek segítségével az orvosok fel tudják mérni a probléma okát, és javasolhatnak életmódváltoztatásokat, gyógyszereket vagy műtéti beavatkozásokat, amelyek segíthetnek megszüntetni a meddőség okát, ezzel járulva hozzá a sikeres terhesség létrejöttéhez.

Amennyiben a babavállalás életszakaszában kitartó próbálkozás ellenére sem jön a baba, nem érdemes halogatni orvosunk felkeresését! Az életmódbeli tényezők mellett ugyanis az életkor is jelentősen befolyásolja esélyeinket.

A nőgyógyászat az orvostudomány egyik legfontosabb ága, amely számos szolgáltatást nyújt a nők egészségének megőrzése és javítása érdekében. Alapvető szolgáltatás a nőgyógyászati szűrővizsgálat. Hogyan zajlik ez a szakorvosi vizsgálat a nőgyógyászaton és miből áll?

A nőgyógyászati szakorvosi vizsgálat a női nemi szervek, azaz a hüvely, a méhnyak és a petefészkek alapos vizsgálatát jelenti, amelyet nőgyógyász szakorvos végez. A vizsgálatot megelőzően a nőgyógyász szakorvos feltárja a kórelőzményeket, majd a vizsgálat során laboratóriumi és eszközös vizsgálatok eredményét alapul véve azonosítja a női nemi szervekkel kapcsolatos betegségeket. Ilyen betegségek a ciszták, polipok, hüvelyi fertőzések vagy a rosszindulatú daganatok. Előfordul az is, hogy további szakorvosi vizsgálatokra irányítja a pácienst.

Kinek ajánlott a nőgyógyászati szakorvosi vizsgálat elvégzése?

A nőgyógyászati vizsgálatokat a szexuális érettségtől kezdődően, de legkésőbb 18 éves kortól minden nőnek el kell végeztetnie legalább évente egyszer, függetlenül attól, hogy vannak-e tünetei vagy sem. Az évente elvégzett vizsgálatok nagyon fontosak az időben történő betegségmegelőzés és a korai diagnózis érdekében. A nőgyógyászati magánrendelők számos szolgáltatást kínálnak a nők számára, amelyek segítenek a női egészség megőrzésében és a betegségek diagnosztizálásában. Az előző részben már szó volt a nőgyógyászati vizsgálatokról, most pedig részletesebben tárgyaljuk, milyen szolgáltatások érhetőek el a nőgyógyászati magánrendelőkben vagy a nőgyógyászati szakorvosi rendelőkben.

Van-e ellenjavallat?

Általában nincs ellenjavallat a nőgyógyászati vizsgálat elvégzésére. Azonban, ha a betegnek erős vérzése van, vagy ha a hüvelyi területeken sebek vagy sérülések vannak, akkor a vizsgálatot általában el kell halasztani. Ezenkívül ha a beteg terhes, akkor a vizsgálat során az orvos különös figyelmet fordít a magzatra, hogy biztonságosan végezhessék el a vizsgálatot.

Így történik a nőgyógyásznál a vizsgálat

A nőgyógyászati vizsgálat több lépésből áll, és célja a női reproduktív rendszer egészségi állapotának feltárása és a méhnyakrák korai szűrése. Az alábbiakban ismertetjük a vizsgálat folyamatát, de fontos megjegyezni, hogy ettől a nőgyógyászok eltérhetnek:

• Beszélgetés és anamnézis-felvétel: Az első lépés egy beszélgetés a nőgyógyásszal, amely során az orvos megismeri a nő egészségügyi problémáit, valamint a nő életkorának megfelelő szűréseket ajánl. A nőgyógyász feltesz néhány kérdést az egészségi állapotáról, az előző nőgyógyászati vizsgálatairól, a menstruációs ciklusáról, szexuális életéről és a családi egészségi állapotáról.
• Fizikai vizsgálat: A nőgyógyászati vizsgálat során a nő levetkőzik derékig, majd a nőgyógyász megvizsgálja a külső nemi szerveket, például a hüvelyajkakat, a hüvelyt és a méhnyakat. A vizsgálat során a nőgyógyász szokásos eszközökkel dolgozik, például fényforrással ellátott mikroszkóppal (kolposzkóp), amely lehetővé teszi a hüvelyajkak és a méhszáj valamint a méhnyak megtekintését, emellett ultrahanggal „megméri” a petefészkeket és képet kap a méh állapotáról. A következő lépésben a nőgyógyász egy ecetsavas pálcát használ a méhnyak felszínének tisztítására, ami elősegíti a hámeltérések azonosítását. Majd jóddal színezi a vizsgált területet, amely segít abban, hogy megkülönböztesse a potenciálisan rákot jelző hámelváltozásokat (rákmegelőző állapot) és az egészséges hámot. A vizsgálat során egy speciális kefével mintát, kenetet vesz a vizsgált területről, és azt továbbítja szövettani vizsgálatra.
• Méhnyakrák-szűrés: A kenetet laboratóriumba küldik, ahol megvizsgálják a sejteket, hogy felismerjék a méhnyakrákra vagy más rendellenességekre utaló jeleket. A méhnyakrákszűrést általában évente ajánlják azoknak a nőknek, akik már szexuálisan aktívak. A méhnyakrák többnyire a HPV-fertőzés következtében alakul ki, ezért a szexuálisan aktív és a nem monogám kapcsolatban élő nőknek érdemes a HPV-szűrést (humán papillóma vírus) rendszeresen elvégeztetni.
• Mellvizsgálat: Ajánlott a nőgyógyásznak a páciens mellét is megvizsgálni, hiszen tapintással feltárhatók a csomók vagy más rendellenességek.

Miért fontos a kenetvizsgálat?

A kenetvizsgálat segítségével a nőgyógyász különböző betegségekre deríthet fényt, köztük:

• Hüvelyi fertőzések: a kenetvizsgálat segítségével az orvos azonosíthatja a hüvelyben jelenlévő kórokozókat, mint például a Candida albicans, a baktériumok és a trichomonasok.
• HPV-fertőzés kimutatása: A kenetvizsgálat segítségével a laboratóriumban azonosíthatják a HPV jelenlétét illetve az egyes HPV-törzsekre tipizálás is kérhető.
• Rák: a kenetvizsgálat segítségével az orvos azonosíthatja a méhnyakrákot és a hüvelyi rákot.
• Egyéb állapotok: a kenetvizsgálat segítségével az orvos azonosíthatja a méhnyakgyulladást, az eróziót és a leukoplakiát is.

A laborvizsgálatok az érintett páciens életkorától és panaszaitól függően változhatnak. A nőgyógyászati laboratóriumi tesztek általában a fertőzések szűrését, a hormonszintek ellenőrzését és az esetleges kóros hüvelyi-méhnyak-elváltozások ellenőrzését foglalják magukban. A kenetvizsgálat mellett végezhet még az orvos vérvizsgálatot, valamint a húgycsőből és a hüvelyből mintavételt is.

Nőként a rákmegelőzés minden életkorban kiemelt fontosságú, ezért a szexuálisan aktív életkortól kezdődően érdemes rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálaton részt venni. Milyen nőgyógyászati vizsgálaton ajánlott részt venni, milyen tünetek, panaszok esetén ne halogassuk a szűrést? Miért javasolt évente elmenni méhnyakrák-szűrésre?

Az általános nőgyógyászati vizsgálat része a méhnyakszűrés és az emlők vizsgálata tapintással. Mindkettő célja az, hogy a daganatos elváltozás méhnyakon illetve az emlőkben még a tünetmentes időszakban kiszűrhető legyen. Most a méhnyakrák-szűrés tudnivalóit foglaljuk össze.

A méhnyakszűrés célja a méhnyakrák korai felismerése, mert a méhnyakrák sokáig nem okoz tüneteket. A szűrések célja az, hogy a kenetvizsgálat elvégzése után a méhnyakrákra utaló elváltozásokat még idejében, a rákmegelőző állapotban sikerüljön „elcsípni”, és a megfelelő kezeléssel visszafordítani vagy a súlyosabb szövődményeket megelőzni.

Mikor menjünk méhnyakrák szűrésre?

A hazai gyakorlat – negatív citológiai lelet esetén – háromévenkénti méhnyakszűrést javasol a nőknek. Azonban a méhnyak daganatos elváltozását nagy többségben okozó humán papillóma vírus (HPV) jelenléte a szexuálisan aktív korosztályban indokolja az évenkénti szűrést. Sőt! Akik a menzeszükkel kapcsolatban bármilyen rendellenességet tapasztalnak, vagy a HPV-tesztjük valamelyik magas rákkockázatú variánsra pozitív eredményt adott, ennél szorosabb nyomon követést javasolhat az orvos.

Méhnyakrák szűrés gyakorisága az életkortól is függhet. Ebből a szempontból veszélyeztetettnek minősül a 30-39 éves, és a 60-69 év közötti korosztály, nekik mindenképpen javasolt az évenkénti méhnyakrákszűrés.

Méhnyakrák szűrés menete

Méhnyakszűrésen a méh alsó részét, azaz a méhnyak állapotát ellenőrzik. A kenetvizsgálat során a méhnyak felületéről egy speciális „ecsetszerű” mintavételi eszköz segítségével egy kis adag sejtmintát vesz az orvos vagy a védőnő. Magát a kenetet ezt követően vizsgálják majd meg laboratóriumban. A citológiai vizsgálat során nemcsak a daganatos vagy az azt megelőző állapotokat sikerül kimutatni, hanem más betegségek – gyulladások, fertőzések vagy jelenlevő kórokozók észlelésére is alkalmas.

A méhnyakrák szűrés eredménye néhány napon belül megérkezik, viszont azt érdemes hangsúlyozni, hogy akár álnegatív eredmények is előfordulhatnak, ezért fontos rendszeres időközönként megismételni ezt a vizsgálatot. Tévhit, hogy a méhnyakrák szűrés fáj. A páciensek a mindössze 10 percet igénylő műveletet inkább kellemetlennek, mint fájdalmasnak ítélik.

Lehet-e méhnyakszűrésre menni menstruáció alatt?

Méhnyakrákszűrés menstruáció alatt nem lehetséges, hiszen ebben az esetben a levett sejtminta véres lesz, amely elfedheti a diagnózishoz szükséges sejteket. Érdemes menstruáció előtt/után 3 napot kihagyva időpontot foglalni a nőgyógyászatra. Lehetőleg a menstruációs ciklus közepére időzítsük a rákszűrést.

Hogyan vehetek részt szűrésen?

Bármelyik nőgyógyászaton kérhető az általános nőgyógyászati szűrés keretében méhnyakrák szűrés. Népegészségügyi szűrés keretében citológiai vizsgálatot a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) is szervez. Erre az ingyenes kenetvizsgálatra jelenleg a 25–65 év közötti nők kapnak meghívót – egyszeri negatív szűrővizsgálat után 3 évenként. Az érintettek a lakóhely szerinti illetékes nőgyógyászati szakrendelőben, vagy védőnői tanácsadóban is elvégeztethetik a szűrést.

Az nnk.gov.hu méhnyakrák szűrés jelentkezés menete az alábbi: a postai vagy elektronikus úton megküldött meghívóban szereplő internetes linken megkeressük az illetékes szakrendelőt vagy védőnői körzetet, ezután a megadott elérhetőségeken időpontot egyeztetünk a szűrésre.

Fontos hangsúlyozni, hogy a népegészségügyi szűrés keretében csak a citológiai vizsgálatot végzik el, és a szűrésnek nem része a HPV-teszt, valamint nem feltétlenül része a hüvelyi ultrahang és a kolposzkópos vizsgálat. A HPV-teszt elvégzésére ebben az esetben csak akkor van mód, ha a citológiai sejtmintán gyanús, rákot megelőző állapotot fedeznek föl.

Megdöbbentő eredmény született abban az online felmérésben, amelyben 400, 18 és 59 év közötti nőt interjúvolt meg szeptember végén az Inspira Research Healthcare „A nők egészsége piackutatói szemmel 2022” vizsgálat keretében: nagyon jelentős az elmaradás a nőgyógyászati szűrővizsgálatok terén, és leginkább a túlsúly, a magas vérnyomás és koleszterinszint, illetve a visszeres véna okozza a legnagyobb problémát a megkérdezett nők körében.

Volt, aki soha nem volt még nőgyógyásznál!

Minden ötödik megkérdezett csak négy évnél ritkábban jár nőgyógyászati vizsgálaton, holott évente vagy kétévente javasolt. Volt olyan hölgy, aki azt nyilatkozta, még soha nem is kereste fel a nőgyógyászát.

Nem ment még el mammográfiára a 18 és 39 éves korosztály 69 százaléka, a 40 és 49 év közötti nők 49 százaléka, valamint az 50 és 59 évesek 24 százaléka, pedig 45 és 65 éves kor között kétévenként indokolt az emlők röntgenvizsgálata, és 2001 óta emlőrákszűrő program is létezik, ennek keretében pedig az érintett korosztályban élő nők névre szóló értesítést kapnak a vizsgálat időpontjáról, ha pedig elmennek, a fizikális emlővizsgálat mellett elkészül a mammográfia felvétel.

Hasonlóan lesújtó a helyzet a méhnyakrákszűrés területén: minden ötödik megkérdezett 3 évnél ritkábban vagy soha nem végeztette el ezt a típusú szűrővizsgálatot, pedig a méhnyak laphámsejtjeinek rosszindulatú elfajulásából kialakuló daganatos megbetegedés évente körülbelül 1300 nőt érint, és kiemelkedő helyet foglal el a halálozási statisztikákban. Hiába vezették be a méhnyakrákszűrést hazánkban, a nők jelentős része nem vesz részt a vizsgálaton, pedig a méhnyakrák igen korai stádiumban felismerhető, illetve az időben megkezdett kezeléssel az esetek nagy részében gyógyítható. Kialakulásában a humán papillomavírus (HPV) egyes típusainak szerepe bizonyított. Ami aggasztó, hogy nincs vagy alig van tünete, így sokan el sem mennek ilyen panasszal az orvosukhoz. A felmérésből kiderült: HPV szűrésen sem járt még a megkérdezettek közel fele, és a 18 és 29 évesek 41 százaléka, a harmincas korosztály csupán 21 százaléka kapott HPV elleni védőoltást.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni: nagyon fontosak a nőgyógyászati szűrések, és a nőgyógyászt nem csak panasz esetén szükséges felkeresni. A felmérés arra is rávilágított, hogy a nők többsége (42 százaléka) vegyesen állami- és magánellátást is igénybe vesz, ha nőgyógyászhoz megy, 30 százalékuk pedig csak magánorvoshoz jár.

Ami lesújtó: megszakított és védekezés nélküli szexuális együttlét

Soha nem használt fogamzásgátló megoldásokat a maximum 8 általános iskolát végzett nők 35 százaléka! A 18 és 29 éves korosztály többsége, 71 százaléka hormonmentes fogamzásgátló eszközöket (a többség óvszert) használ, 54 százalékuk a tablettára esküszik, igen sokan, 41 százalékuk megszakítja a szexuális együttlétet, 9 százalékuk pedig semmit sem használ, ha a védekezés kerül szóba. Ennél sokkal rosszabb a helyzet a 30 és 39 évesek körében: a többség, 59 százalékuk tablettát szed, 55 százalékuk óvszerrel védekezik, 39 százalékuk a megszakítást választják, 13 százalékuk pedig szó szerint a véletlenre bízza, mert semmiféle módon nem védekeznek, a megkérdezettek 19 százaléka egyébként gyermeket tervez, aktívan próbál teherbe esni.

Arra is kíváncsiak voltak a felmérésben, hogy az elmúlt 1 hónapban miként védekeztek a megkérdezett hölgyek: a 18 és 29 éves korosztály többsége, 38 százaléka az óvszert választotta, 26 százalékuk pedig semmilyen fogamzásgátló módszert sem alkalmazott. A harmincas korosztályban megoszlott azok aránya, akik a tablettát és a védekezés nélküli együttlétet választották. Azok, akik nem védekeztek az előző hónapban, bevallották, hogy családtervezésen gondolkodnak.

TOP3: Magas vérnyomás, túlsúly, visszeres vénák

A kor előrehaladtával egyre több egészségügyi probléma, betegség érinti a nőket: 50 év felett a magas vérnyomás és koleszterinszint, a mindennel összefüggő túlsúly, illetve a visszeres vénák, valamint a migrén kerülnek előtérbe. A teljes korosztályt figyelve nincs sok különbség a top5 betegségben, csak a sorrendben van némi eltérés: vezet a migrén, majd a túlsúly és a magas vérnyomás következik a listában.

A felmérésben fővárosi és vidéki hölgyeket is faggattak, valamint rákérdeztek körükben az iskolai végzettségükre is, és arra a következtetésre jutottak: a diplomások és jobb anyagi helyzetűek tudatosabbak és könnyebb a hozzáférésük az egészségügyi szolgáltatásokhoz, ezáltal magasabb körükben a betegségek átlagos száma is, ugyanis időben felismerésre kerülnek a problémák.

Digitális egészségügy: van hová fejlődni!

Időpontfoglaló applikációt vagy internetes megoldást a megkérdezett hölgyek 24 százaléka ismer, 15 százalékuk kipróbálná, és aktívan használta az elmúlt félévben csupán 8 százalékuk. Egészségügyi témájú honlapot 22 százalékuk ismer, 6 százalékuk rendszeresen olvassa is az ott található információkat, híreket, cikkeket. Kiderült az is a felmérésből, hogy a leginkább az EESZT információs portált, menstruációs ciklust rögzítő applikációt és a menzesz időpontját megjósoló app-ot használtak az elmúlt hat hónapban az érintett nők. Az 50 év felettiek több mint fele semmilyen egészségügyi témájú internetes megoldással nem éltek az utóbbi időszakban.

Forrás: A nők egészsége piackutatói szemmel 2022

Inspira – Healthcare

Amikor egy pár több mint egy éven keresztül hiába próbálkozik, mégsem jön létre terhesség, szükségessé válik egy teljes körű meddőségi kivizsgálás. Előfordulhat, hogy a fogantatás létrejöttét egyszerűen kezelhető hormonális, vagy mechanikai tényezők akadályozzák, de az is, hogy valami összetettebb probléma áll a hátterében. Ahhoz, hogy ezekre fény derüljön, érdemes szakorvoshoz fordulni. A kivizsgálás egyik első lépését általában a petevezeték átjárhatósági vizsgálat jelenti. Az alábbiakban így áttekintjük, hogy milyen tünetek jelezhetnek problémát, illetve, hogy milyen lehetőségek közül választhatunk, ha átjárhatósági vizsgálatra van szükség.

Mi az a petevezeték átjárhatósági vizsgálat?

A petefészkeket a méhhel összekötő csatorna a petevezeték, amely elzáródása esetén az érett petesejt és a hímivarsejt között nem jöhet létre kapcsolat. Az átjárhatósági vizsgálat ezért az egyik legfontosabb lépése a meddőségi kivizsgálásnak a hormonális és andrológiai vizsgálatok mellett. Az eljárást többnyire nem műtéti úton végzik, röntgen vagy ultrahang segítségével, de műtéti beavatkozásra is szükség lehet. Ebben az esetben laparoszkópia és hiszteroszkópia segítségével történik a diagnosztizálás.

Mindegyik módszer célja az, hogy meggyőződjön a petevezetékek átjárhatóságáról, amire kontrasztanyag, vagy kamera segítségével van lehetőség.

Ultrahanggal végzett átjárhatósági vizsgálat

Kevés kellemetlenséggel jár, általában érzéstelenítés nélkül bármelyik ultrahanggal felszerelt nőgyógyászati rendelőben elvégezhető. Két típusa van attól függően, hogy fiziológiás sóoldatot, vagy ultrahangos kontrasztanyagot használnak-e a vizsgálat során.

SIS (saline infusion sonography)

A módszer során testmeleg fiziológiás sóoldatot fecskendeznek a méhűrbe egy a méhszájon keresztül felhelyezett speciális katéteren keresztül. Átjárható petevezetékek esetén ezt a folyadékot lehet detektálni ultrahang segítségével a hasüregben. Előnye, hogy olcsó és fájdalommentes beavatkozás, ami alacsony eséllyel okoz bármiféle diszkomfortot. Hátránya, hogy más típusokhoz képest csak ritkán egyértelmű az eredmény.

Emiatt nehéz megállapítani, hogy melyik petevezeték nem átjárható, illetve, hogy mindkét oldali megfelelően működik-e. Az egyre fejlettebb ultrahangos technológiáknak köszönhetően azonban a SIS eredményei is egyre inkább pontosnak bizonyulnak. Ha átjárhatósági vizsgálatot javasol nőgyógyászunk ezért érdemes rákérdezni, hogy van-e lehetőség erre a típusra.

HyCoSy (hysterosalpingo-contrast sonography)

A SIS-hez hasonló ultrahangos vizsgálat, a sóoldat helyett azonban fényes jelet adó kontrasztanyag segítségével történik. Ennek köszönhetően a petevezetékek átjárhatósága pontosabban kivehető, így megállapítható akár az is, hogy melyik van elzáródva, ami a hatékony kezelést is elősegítheti.

Előnye, hogy az ultrahangos és kontrasztanyagos technológiának köszönhetően több dimenziós, pontos képet kapunk a petevezetékek és a méhűr állapotáról. Ezzel fény derülhet például a méhfal esetleges elváltozásaira, illetve a méh fejlődési rendelleneségeire is.  Hátránya, hogy alacsony mértékű diszkomfortot okozhat a kontrasztanyag miatt, amit azonban egyszerű fájdalomcsillapítóval, görcsoldóval könnyen csökkenthetünk, illetve meg is előzhetünk. Ehhez érdemes egy órával az átjárhatósági vizsgálat előtt bevenni a megfelelő gyógyszert, de ha biztosra akarunk menni, kérdezzük meg kezelőorvosunkat. Továbbá a sóoldatos ultrahangnál és a lentebb részletezett röntgen vizsgálatnál jóval költségesebb beavatkozásról van szó.

Röntgennel végzett átjárhatósági vizsgálat (HSG)

Az egyik legtöbbször alkalmazott petevezeték átjárhatósági vizsgálat a HSG. Ennek során a már korábban említett módon a méhszájon keresztül juttatnak kontrasztanyagot a méhüregbe, a petevezetékekbe és végül a hasüregbe. Ultrahang helyett azonban ennél a típusnál röntgennel készül képfelvétel, amely segítségével jól láthatóvá válik a méhüreg, illetve vizsgálható a méh mérete, formája és esetleges elváltozásai.

A HSG során azt vizsgálják, hogy a kontrasztanyag akadálytalanul el tud-e jutni a méhüregből a petevezetékeken keresztül a hasüregbe. Ha ez valamiért nem történik meg, akkor pedig jól láthatóvá válik annak útja és esetleges gátjai is. Előnye, hogy rendkívül pontos, hátránya azonban, hogy jelentős diszkomforttal járhat. A beavatkozást ezért általában bódításban, vagy érzéstelenítő mellett végzik műtői körülmények között.

Szerencsére nem jár hosszabb kórházi tartózkodással. Amennyiben szükség van a beadott bódítószer miatti megfigyelésre, úgy is néhány órán belül, egynapos beavatkozás, vagy járóbeteg-ellátás keretében néhány órán belül távozhatunk. Ha tudjuk, hogy rosszul viseljük a fájdalmat, például erős menstruációs görcsök miatt gyakran érzékelünk szédülést, hányást, esetleg ájulást, azt mindenképp jelezzük orvosunknak, mielőtt döntenénk a beavatkozás típusáról!

Has- és méhtükrözéssel végzett vizsgálat

Kisebb alhasi műtétről van szó, amit a hasfalon, vagy a méhen keresztül bevezetett 3,5-7 mm átmérőjű eszköz segítségével végeznek. Ennek végén egy kis kamera található, amin keresztül jól láthatóak az esetleges szervi elváltozások, illetve a petevezetékek elzáródásai is. Előnye, hogy akár azonnali kezelési módot is jelenthet, mivel bizonyos esetekben a segítségével feloldhatók a diagnosztizált blokkok, vagy eltávolíthatóak a méhfal elváltozásai (miómák, polipok). Hátránya, hogy műtét lévén kórházi felvételt igényel és olykor az alhasi műtétek kellemetlenségeivel is jár. Például számolni kell a sebgyógyulással, az altatás következményeivel, illetve a lehetséges mellékhatásokkal.

A petevezeték elzáródás tünetei

A petevezeték elzáródás olykor teljesen tünetmentes is lehet, vannak azonban olyan tényezők és panaszok, amik erős gyanúra adhatnak okot és mindenképp indokolttá teszik a kivizsgálást.

Ilyenek például:

• a gyakran visszatérő kismedencei gyulladások, felfázásos panaszok,
• korábbi szexuális úton terjedő betegségek, például Chlamydia,
• kimaradó, vagy rendszertelen menstruáció,
• erős menstruációs görcsök,
• fogantatási nehézségek, a meddőség gyanúja,
• korábbi vetélés,
• méhen kívüli terhesség.

Ha gyermeket szeretnénk és rendszeres, védekezés nélküli együttlétek ellenére már egy éve folyamatosan negatív a terhességi teszt, mindenképp érdemes szakemberhez fordulni. A fogantatási nehézségek gyakran kisebb műtéti beavatkozásokkal, illetve gyógyszeres kezeléssel is orvosolhatóak. Ha pedig az átjárhatósági vizsgálat során bebizonyosodik, hogy a problémának mechanikai okai vannak, még mindig segíthet a lombik program a saját gyermek születésében.

Amennyiben egy éven túl sem történik meg a gyermekáldás, úgy meddőségről beszélünk. A petevezeték átjárhatósági vizsgálatot nőgyógyász szakorvos, meddőségi specialista végzi. A vizsgálatot ultrahang vezérlésével végzik, jellemzően bódításban. A hüvelyen keresztül kontrasztanyagot juttatnak a méh üregébe, majd az ultrahang monitorján keresztül figyeli a szakorvos, hogy az oldat milyen sebességgel jut a hasüregbe. A vizsgálat némi kellemetlenséggel járhat, mint például hasi görcs, diszkomfort érzés és fájdalom. A vizsgálatot követően a pácienst megfigyelés alatt tartják, majd meghatározott idő letelte után távozhat otthonába. A vizsgálatra jellemzően a menstruáció utolsó napját követő napokban kerül sor.

A petevezeték szűkületét okozhatja endometriózis, korábbi kismedencei gyulladások, a méh gyulladása, méhen kívüli terhesség, valamint fennálló fertőzés. A petevezeték elzáródása ritkán okoz tünetet, jellemzően a meddőség hívja fel rá a figyelmet. Az elzáródott petevezetékeket műtéti úton keresztül állítja helyre a szakorvos, azonban ha a műtéti megoldás kizárt, akkor a megtermékenyítés a továbbiakban mesterséges úton történhet meg.

Amennyiben a teherbeesés nem történik meg egy éven belül, úgy ajánlott nőgyógyász szakorvoshoz fordulni a meddőség kivizsgálásának céljából. Számos vizsgálati lehetőséggel deríthet fényt a szakorvos az állapot okára, ezek közül az egyik leggyakoribb a petevezeték átjárhatósági vizsgálat. A beavatkozás során a szakorvos képet kap a méh és petevezetékek állapotáról, mely által pontos diagnózist tud felállítani a szerv állapotát illetően.

1. Pajzsmirigy alulműködés

A menstruáció késésének egyik leggyakoribb oka a pajzsmirigy alulműködés, más néven a hipotireózis. A pajzsmirigy alulműködés nem ad mindig egyértelmű tüneteket a betegség meglétére, jellemzően a menzesz felborulása hívja fel rá a figyelmet. Laborvizsgálat útján könnyen diagnosztizálható a pajzsmirigy működése, melyet gyógyszerrel kezel az endokrinológus szakorvos.

2. Hirtelen bekövetkező fogyás

Manapság egyre több diéta jelenik meg a köztudatban, jellemzően bizonyítékon nem alapuló módszereket hirdetnek. A legtöbb rohamos fogyást ígér, mely a szervezet számára egyértelműen káros lehet. Szervezetünknek ugyanolyan szüksége van a zsírra, mint a szénhidrátra, azok szigorú megvonásával nem csak az anyagcsere borul fel, hanem a hormonháztartás is. Amennyiben fogyni szeretne, előbb kérjen tanácsot dietetikustól, aki előzetesen felméri a testösszetételt és táplálkozási szokásokat, majd ezek alapján állít össze egyénre szabottan egy étrendet.

3. Policisztás Ovárium Szindróma

A PCOS során a petefészekben több, apró folyadékkal telt ciszta jön létre, melynek oka máig tisztázatlan. Egyes feltételezések szerint a genetikai hajlam, környezeti faktorok és anyagcsere folyamatok zavara hozza létre. Kezelését összetett team végzi, szükséges diabetológiai, endokrinológiai és nőgyógyászati kivizsgáláson is reszt venni.

4. Betegségek

Különböző fertőző betegségek, úgy mint influenza, tüdőgyulladás, továbbá gyomor-, bélrendszeri megbetegedések nagy terhet rónak az immunrendszerre. A betegségek elleni védekezőmechanizmus által a szervet legyengül, amely hatással lehet a menstruációra is. A betegségek kezelésére felírt gyógyszerek, mint például antibiotikumok mellékhatásaként is keletkezhet zavar a hormonális rendszerben.

5. Változó kor

A változó kor, más néven menopauza 40-45 éves kor környékén kezdődik. A nemi hormonszintek csökkenésével a menstruáció rendszertelenné válik, 12 hónapnyi folyamatos menzesz kimaradás jelenti a menopauza beálltát.

Rendszertelen, kimaradó menstruációd esetén keresd fel szakorvosod, foglalj időpontot megbízható nőgyógyászhoz a FoglaljOrvost oldalán, vagy válassz 2019 legnépszerűbb nőgyógyászai közül!