A méhpolip, más néven endometriumpolip, a méh belső falát bélelő méhnyálkahártyából kialakuló és a méhüregbe benyúló nyeles növedék. Ezek a méhben növekedő változó méretű polipok általában jóindulatúak. Vannak-e olyan tünetek, vagy jelek, amelyek alapján gyanítható, hogy méhpolipok növekednek a méhnyálkahártyánkon?

A méhpolip jellemzői és elhelyezkedése

Tipikus jelek vagy tünetek, amelyek a méhpolipok jelenlétére figyelmeztethetnek

Mi miatt alakul ki a méhpolip

Milyen szövődményeket okoz a méhpolip

Hogyan kezelhető a méhpolip

A méhpolip jellemzői és elhelyezkedése

A méhpolipok vékony nyéllel vagy széles alappal kapcsolódhatnak a méh falához. Személyfüggő, hogy egy vagy több polip alakul ki az adott nő méhében. Bár leggyakrabban a méhüregen belül maradnak, időnként előfordul, hogy kijutnak a méhnyakon (cervix) keresztül a hüvelybe.

Méhpolip jelentkezésére számítani lehet a nő életének bármelyik szakaszában. A reproduktív szakaszban éppen úgy diagnosztizálhatnak méhpolipot, mint a menopauza időszakában vagy azt követően.

Tipikus jelek vagy tünetek, amelyek a méhpolipok jelenlétére figyelmeztethetnek

A méhpolip sokféle tüneteket okozhat. Ezek közül a legjellemzőbbek az alábbiak:

• Szokatlan hüvelyi folyás.
• Menstruációkor jellemző görcs és fájdalom  a menstruációtól eltérő időszakban.
• Kiszámíthatatlan menstruáció, amelynek hossza és erőssége változó.
• Két menstruáció közötti vérzés.
• Nagyon erős menstruációs vérzés.
• Terméketlenség.
• Menopauza utáni hüvelyi vérzés.

Fontos megjegyezni, hogy nem minden esetben jelentkeznek tünetek. Vannak, akik csupán enyhe vérzést vagy pecsételő vérzést tapasztalnak, míg a teljesen tünetmentes esetek sem ritkák.

Nem érdemes halogatni a probléma megoldását. Amint rendszertelen menstruációs vérzést, két menstruáció közötti vérzést vagy a menopauzát követően vérzést tapasztalunk, mindenképpen forduljunk nőgyógyász szakorvoshoz, hogy kiderítse mi okozza a rendellenes méhvérzést. Ezek a tünetek ugyanis méhpolip jelenlétére utalhatnak, amely megfelelő kezelést igényelhet.

Mi miatt alakul ki a méhpolip

A kutatások szerint a hormonális tényezők jelentős szerepet játszanak a méhpolipok kialakulásában. Főképpen az ösztrogén nevű női nemi hormon tekinthető meghatározónak a polipok növekedése szempontjából.

A hormonális hatáson túl, azonban számos egyéb tényező növelheti a méhpolipok kialakulásának kockázatát, többek között:

• Perimenopauzális vagy posztmenopauzális állapot.
• Elhízás.
• Tamoxifen alkalmazása, amely egy mellrák elleni gyógyszer.
• Hormonpótló terápia, amelyet gyakran használnak a menopauza tüneteinek enyhítésére.

Milyen szövődményeket okoz a méhpolip

A méhpolip összefüggésbe hozható a terméketlenséggel, és előfordulnak olyan esetek, amikor a polipok eltávolítása javíthatja a teherbeesés esélyeit.

A méhpolipok jelentős hatással lehetnek az érintettek életminőségére, mert sok kellemetlenséggel járhat az általuk okozott rendellenes menstruáció. Ezért fontos, hogy a tünetek jelentkezése esetén időben orvoshoz forduljanak. A megfelelő diagnózis és kezelés segíthet megelőzni a komolyabb szövődményeket.

Hogyan kezelhető a méhpolip

A méhpolipok diagnosztizálását követően többféle kezelési eljárás közül választhat az esettől függően a nőgyógyász szakorvos:

Dönthet a nőgyógyász egyrészt a várakozó megfigyelés mellett. A kisméretű polipok, amelyek nem okoznak tüneteket, önmaguktól eltűnhetnek. Amennyiben csak kisméretű polipok vannak a méhben, és nem  áll fenn a méhrák kockázata, a polipokat nem szükséges eltávolítani.

Gyógyszeres kezeléssel rendszerint csak a tüneteket enyhítik. Hormonális gyógyszerek, beleértve a progesztinokat és a gonadotropin-felszabadító hormon agonistákat, enyhíthetik azokat a tüneteket, amelyeket a méhpolip okozhat. Azonban az ilyen gyógyszerek szedése legfeljebb rövid távú megoldás lehet – a tünetek általában visszatérnek, amint a gyógyszer szedését abbahagyják.

Sebészeti úton történő eltávolítás mellett is dönthet a nőgyógyász szakorvos. Ebben az esetben a méh belsejének megtekintésére használt eszközön (hiszteroszkóp) keresztül behelyezett műszerekkel távolítják el a polipokat. A műtéti úton eltávolított polipot szövettani vizsgálatra küldik.

Ha a méhpolip rákos sejteket tartalmaz, a kezelő orvos megbeszéli a pácienssel a kezelés további lépéseit.

Ritka esetekben a méhpolipok kiújulhatnak. Ha ez megtörténik, további kezelést igényelnek.

Mindenképpen fontos a nőgyógyászati tünetekkel nőgyógyászhoz fordulni, mert nagyon sok kellemetlen szövődményt megelőzhetünk ezáltal.

Sokunkat ér olykor meglepetésként a nem várt vérzés. Rendellenes méhvérzésről beszélünk, amikor a hüvelyi vérzés a normális menstruációs ciklustól eltérő időpontban jelentkezik. E rendellenes méhvérzésnek számos oka lehet. Ezek egyike a nemi hormonok egyensúlyhiánya, de akár gyógyszerek is kiválthatják.

Melyik életszakaszban fordul elő leggyakrabban rendellenes méhvérzés?

Mi miatt tapasztalhatnak a nők hormonális egyensúlyhiányt?

Milyen tünetek utalhatnak a rendellenes méhvérzésre?

Milyen esetekben van szükség a rendellenes méhvérzés okának a kezelésére?

Melyik életszakaszban fordul elő leggyakrabban rendellenes méhvérzés?

A rendellenes méhvérzés fő oka a nemi hormonok egyensúlyhiánya. A pubertáskorú lányok és a menopauzába lépő nők esetében hónapokig vagy akár évekig is fennállhat hormonális egyensúlyhiány. Ez szórványos (sporadikus) vérzést, erős vérzést és pecsételő vérzést egyaránt okozhat.

A pecsételő vérzés a normális menstruációnál könnyebb vérzés. Különbözik a normális menstruációtól egyrészt mennyiségét tekintve, mivel a megszokottnál jóval kevesebb vér ürül a méhből. Másrészt ennek a vérzésnek a színe sem a megszokott menstruációs vérzéssel azonos. A pecsételő vérzés gyakran barnás, rózsaszínes vagy világos piros színű.

Mi miatt tapasztalhatnak a nők hormonális egyensúlyhiányt?

A rendellenes méhvérzést (DUB) okozó hormonális egyensúlyhiány különféle nőgyógyászati problémák miatt alakulhat ki, de lehet gyógyszerek mellékhatása is.

Az alábbiakban említünk néhány nőgyógyászati problémát, amelyek gyakran váltanak ki hormonális egyensúlyhiányt, és ezzel együtt rendellenes méhvérzést is:

• Policisztás ováriumszindróma (PCOS): Endokrin rendellenesség okozza ezt a nőgyógyászati állapotot, amely a nők nemi hormonjainak egyensúlyhiányát okozza. A rendszertelen menstruációs ciklusokhoz az vezet, hogy felborul az ösztrogén és progeszteron hormonok egyensúlya.
• Endometriózis: Ez az állapot akkor fordul elő, amikor a méhnyálkahártya a méhen kívül növekszik valahol a hasüregben, például a petefészkeken. Az endometriózis erős vérzést okozhat a rendszeres menstruációk során, de előfordulhat a cikluson kívül is vérzés miatta.
• Méhpolip: Ezek kisméretű szövetkinövések a méhen belül. Bár az oka ismeretlen, a polip növekedését nagymértékben befolyásolja az ösztrogén hormon. A polipok kis véredényei okozhatnak rendellenes méhvérzést és a menstruációs ciklus bármelyik szakaszában pecsételő vérzést is.

• Méhfibróma: A méhnyálkahártyában vagy a méhizomban előforduló kis kiterjedésű növekedések a méhfibrómák. A kiváltó oka nem ismert, de növekedésükre hatással van az ösztrogénhormon.
• Szexuális úton terjedő betegségek (STD-k): A szexuális úton terjedő betegségek (STD) gyulladást is okoznak. Ilyen a gonorrhea és a chlamydia. A gyulladás miatt rendellenes méhvérzés előfordulhat, ha az említett szexuális úton terjedő betegségekkel fertőződünk. Az STD-k miatt rendszerint a szexuális együttlét után jelentkezik rendellenes méhvérzés, amikor a léziók, vagyis a gyulladás miatt hegesedő területek irritálódnak.
• Terhesség: Rendellenes méhvérzés jelentkezhet a terhesség korai szakaszában.

A rendellenes méhvérzés jelentkezhet például az alábbi gyógyszerek mellékhatásaként is:

• fogamzásgátló tabletták
• hormonális szerek, mint a spironolakton és tamoxifen
• Warfarin gyógyszerkészítmények

Milyen tünetek utalhatnak a rendellenes méhvérzésre?

A DUB legáltalánosabb tünete az, hogy szabálytalanná válik a menstruációnk, vagyis nem akkor van vérzésünk, amikor a naptár szerint várnánk, hanem a normál menstruációs időszakon kívül. Gyanúra adnak okot az alábbi vérzési minták, akár a menstruációs cikluson belül is:

• erős menstruációs vérzés
• sok vagy nagy vérrögöket tartalmazó vérzés
• több mint 7 napig tartó vérzés
• menstruációk közötti vérzés:
  • vérzés, amely kevesebb mint 21 nappal az előző ciklus után jelentkezik
  • vérzés, amely több mint 35 nappal az előző ciklus után jelentkezik
• pecsételő vérzés

A szokásostól vagy szabályostól eltérő vérzésmintán túl, az alábbiakban említett egyéb tünetekkel is járhat a rendellenes méhvérzés:

• puffadás
• medencetáji fájdalom vagy nyomás

Súlyosabb tünetekkel is járhat a DUB. Amennyiben a rendellenes méhvérzés eddig ismertetett tünetei mellett tapasztalja az alábbiakat is, mindenképpen azonnal keresse fel a nőgyógyászt:

• szédülés
• ájulás
• gyengeség
• alacsony vérnyomás
• szapora szívverés
• sápadt bőr
• görcsös fájdalom
• nagy vérrögök kiürülése a hüvelyen keresztül
• egy óra alatt egy egész betét vagy tampon átázása, akár több órán vagy napon keresztül is
• vérzés megállapított terhesség idején

Milyen esetekben van szükség a rendellenes méhvérzés okának a kezelésére?

A pubertás korban rendszerint nem történik különösebb beavatkozás, ha a vizsgálatok nem mutatnak ki semmilyen nőgyógyászati betegséget a páciensnél. Pubertás kor végére a hormonális egyensúly kialakul.

Egyéb életkorban a kezelés attól fog függeni, hogy mi okozza a rendellenes méhvérzést.

Ha nincsenek szervi okok, akkor elegendő lehet a hormonszint kiegyensúlyozására valamilyen hormonpótló terápia, leggyakrabban kombinált orális fogamzásgátlók alkalmazása. A kombinált orális fogamzásgátlók szintetikus ösztrogént és progeszteront tartalmaznak. Mindkettő feladata a menstruációs ciklus szabályozása. Fogamzásgátló módszerek, beleértve néhány progesztin IUD-t és a progesztin implantátumot, hormonális kezelésként is használhatók olyan esetben, ha a páciens nem tervez gyermekvállalást.

Ha a vérzés hirtelen nagyon erős, és az alacsonyabb dózisú gyógyszerek nem hatásosak, intravénásan adagolható az ösztrogén, amíg a vérzés alábbhagy. Ezt követheti egy orális progesztin kúra a hormonok egyensúlyának helyreállítására.

Erős és hosszan tartó vérzéssel járó állapot esetén, amely jellemzője a vastagabb méhnyálkahártya, dilatációs és küretázs nevű eljárással kezelhető a beteg. Ez egy ambuláns sebészeti eljárás, amely során eltávolítják a méhnyálkahártya egy részét.

Ha méhsejtek rendellenességet mutatnak, biopsziát rendelhet el a nőgyógyász, amelynek eredménye alapján történik a kezelés.

Általában a rendellenes méhvérzés átmeneti állapot. Miután a nemi hormonok szintjét sikerül helyreállítani, a rendellenes vérzés is rendszerint megszűnik.

A rendellenes méhvérzés nagyon gyakori nőgyógyászati panasz. Mivel sokféle ok állhat mögötte, mindenképpen érdemes a panaszokkal a nőgyógyászhoz fordulni, aggodalomra azonban általában nincsen semmi ok.

Előfordul, hogy nem tudjuk, már a menstruációnk miatt vérzünk, vagy csak pecsételő vérzéssel van dolgunk. Mi a különbség? A menstruáció során a vérzés általában olyan erős, hogy szükséged lesz egészségügyi betétre vagy tamponra, hogy elkerüld az alsóneműd és a ruháid eláztatását. A pecsételő vérzés ennél jóval enyhébb. Általában nem termelődik annyi vér, hogy átáztassa a betétet. A vér színe is világosabb lehet, mint a menstruációs vérzésnél. Gond-e ha pecsételő vérzésünk jelentkezik?

Tünetek, amik segítenek eldönteni: Menstruáció vagy pecsételő vérzés?

Mi állhat a pecsételő vérzés hátterében?

Diagnózis

A pecsételő vérzés kezelése attól függ, mi okozza

Tünetek, amik segítenek eldönteni: Menstruáció vagy pecsételő vérzés?

Más módja is van annak, hogy megállapítsd, pecsételő vérzéssel vagy a menstruációval van-e éppen dolgod. Figyeld meg, vannak-e egyéb tüneteid is.

Közvetlenül a menstruációd előtt és alatt előfordulhatnak az alábbi tünetek:

• puffadás
• mellérzékenység
• görcsök
• fáradtság
• hangulatingadozások
• hányinger

Ha a pecsételő vérzést más állapot okozza, előfordulhat, hogy az alábbi tüneteket is tapasztalod, akár a hónap egyéb szakaszában, akár a pecsételő vérzés idején:

• a megszokottnál erősebb vagy hosszabb menstruáció
• viszketés és bőrpír a hüvelyben
• kimaradt vagy rendszertelen menstruáció
• hányinger
• fájdalom vagy égő érzés vizelés vagy szexuális együttlét során
• fájdalom az alhasban vagy a medence területén
• szokatlan hüvelyi folyás vagy kellemetlen szag
• súlygyarapodás

Mi állhat a pecsételő vérzés hátterében?

A menstruációd akkor kezdődik, amikor a méhnyálkahártya leválik a havi ciklusod elején. A pecsételő vérzést viszont az alábbi tényezők bármelyike okozhatja:

• Ovuláció. A menstruációs ciklusod közepén történő ovuláció során egy petesejt lökődik ki a petefészekből. Enyhe pecsételő vérzést tapasztalhatsz ovulációkor.
• Terhesség. A nők körülbelül 20%-ánál jelentkezik pecsételő vérzés a terhesség első három hónapjában. Gyakran a vérzés a terhesség első napjaiban jelentkezik, amikor a megtermékenyített petesejt beágyazódik a méhnyálkahártyába. Sok nő ezt a beágyazódási vérzést menstruációnak véli, mert olyan korán történik, hogy még nem tudják, hogy terhesek.
• Policisztás petefészek szindróma (PCOS). A rendszertelen vérzés a PCOS egyik tünete. Ez a betegség azzal jár, hogy a petefészkek extra férfi hormonokat termelnek. A PCOS fiatal nőknél gyakori, és kis, folyadékkal telt ciszták kialakulásához vezethet a petefészkekben.
• Fogamzásgátlás. A fogamzásgátló tabletták pecsételő vérzést okozhatnak, különösen akkor, amikor először kezded el szedni a tablettát, vagy átváltasz egy új típusú tablettára. A folyamatos fogamzásgátló tabletták nagyobb valószínűséggel okoznak áttöréses vérzést, mint a 21 vagy 28 napos tabletták. A pecsételő vérzés gyakori a méhen belüli fogamzásgátló eszközt (IUD) használó nők körében is.
• Miómák. A miómák kicsi, jóindulatú csomók, amelyek a méh külső vagy belső részén alakulhatnak ki. Ezek rendellenes hüvelyi vérzést okozhatnak, beleértve a menstruációk közötti pecsételő vérzést is.
• Fertőzések. A hüvely, a méhnyak vagy a reproduktív traktus más részének fertőzése néha pecsételő vérzést okozhat. Baktériumok, vírusok és gombák mind fertőzéseket okozhatnak. A kismedencei gyulladásos betegség (PID) egy súlyos fertőzés, amelyet szexuális úton terjedő betegségek, mint a chlamydia vagy a gonorrhea okozhatnak.
• Méhszáj polip. A polip a méhszájon kialakuló kinövés. Nem rákos, de vérezhet. Terhesség alatt a polipok nagyobb valószínűséggel véreznek a hormonális változások miatt.
• Menopauza. A menopauza átmenete évekig tarthat. Ebben az időszakban a menstruációid valószínűleg szokatlanabbak lesznek, mint korábban. Ennek oka a hormonok szintjének az ingadozása. A vérzésed teljesen megszűnik, amikor belépsz a menopauzába.
• Durva szex vagy szexuális bántalmazás. A hüvely nyálkahártyájának bármilyen sérülése enyhe vérzést okozhat.

Diagnózis

Bár a pecsételő vérzés általában nem jelez komoly problémát, nem normális jelenség. Ha bármikor vérzést tapasztalsz a menstruáción kívül, említsd meg a háziorvosodnak vagy nőgyógyászodnak. Különösen fontos, hogy orvoshoz fordulj, ha terhes vagy, és pecsételő vérzést tapasztalsz. A pecsételő vérzés komoly komplikáció, például méhen kívüli terhesség vagy vetélés jele lehet.

A nőgyógyászati vizsgálat során az orvos kikérdez a tüneteidről, és elvégzi a szokásos nőgyógyászati  vizsgálatot, annak érdekében, hogy azonosítsa a pecsételő vérzés okát.

A diagnózis felállítását segítheti:

• vérvizsgálat
• pap-teszt
• terhességi teszt
• a petefészkek és a méh ultrahangvizsgálata

A pecsételő vérzés kezelése attól függ, mi okozza

Szükséged lehet:

• antibiotikumra vagy gombaellenes gyógyszerre a fertőzés kezeléséhez
• fogamzásgátlóra vagy más hormonokra a menstruációs ciklusod szabályozásához
• műtéti beavatkozásra, ha el kell távolítani a polipot vagy más kinövéseket a méhedből vagy méhszájadról.

A pecsételő vérzés akár magától is megszűnhet, de mindenképpen kezelni kell az okát, ha nem így lenne.

A terhesség alatt vagy fogamzásgátló váltás miatt jelentkező pecsételő vérzés általában néhány héten vagy hónapon belül megszűnik.

A pecsételő vérzés általában nem jelent komoly problémát, de kellemetlen lehet, különösen akkor, ha nem vagy felkészülve a vérzésre.

Nőgyógyászati szempontból nagyon fontos, hogy nyomon kell követnünk a ciklusainkat.

Vezess naplót, vagy használj egy menstruációs alkalmazást a telefonodon, hogy rögzítsd, mikor kezdődik és végződik a havi vérzésed, és mikor tapasztalsz esetleg pecsételő vérzést. Oszd meg ezt az információt a nőgyógyász szakorvossal, így valószínűleg sikerül valamilyen mintázatot megállapítani a vérzéseid kapcsán.

Érdeklődj a hormonkezelés lehetőségeiről, amelyek segíthetnek a menstruációs ciklusod szabályozásában és a pecsételő vérzés megelőzésében.

Terhesség alatt a vérzés megelőzése érdekében törekedj minél több pihenésre, és ne emelj nehéz tárgyakat, kerüld a cipekedést.

Amíg nem sikerül kontrollálni a pecsételő vérzésedet, mindig tarts magadnál tisztasági betétet arra az esetre, ha váratlanul elkezdenél vérezni.

Hormonális alapú fogamzásgátlás

Egyéb kiváltó okok

Milyen egyéb egészségügyi állapot okozhat pecsételő vérzést nőknél?

Kell-e orvoshoz fordulni a pecsételő vérzéssel?

Pecsételő vérzés terhesség idején

Hormonális alapú fogamzásgátlás

Ha olyan fogamzásgátlót használsz, ami hormonokat tartalmaz (fogamzásgátló tabletta, tapasz, injekció, gyűrű vagy implantátum) az alkalmazás első három hónapjában bármikor előfordulhat pecsételő vérzés. Ez amiatt van, mert a szervezetbe bevitt hormontöbblet változást idéz elő a méhnyálkahártyában.

Egyéb kiváltó okok

Természetesen számos egyéb olyan dolog felmerülhet a női egészségben, amely kiválthat pecsételő vérzést két menstruáció között. Ezek oka lehet a női reproduktív szerveket érintő fertőzés. A fertőzések között megemlíthetjük a

• szexuális úton terjedő fertőzések (STI), mint például a chlamydia
• A méhnyak vagy a méhnyálkahártya fertőzése

A női reproduktív szervrendszert érintő valamilyen megbetegedés tüneteként is tapasztalhatnak az érintett nők pecsételő vérzést két menstruáció között:

• A méhnyálkahártyában vagy a méhizomzatban kialakuló nem rákos eredetű elváltozások, mint a mióma vagy polip.
• Policisztás ovárium szindróma (PCOS) is vezethet pecsételő vérzéshez vagy rendszertelen menstruációs ciklushoz.
• Rákos elváltozás a nő reproduktív szerveinek bármelyikében. Ezek előfordulásával leginkább a menopauza után számíthatunk.

Negyven év felett sokaknál jelentkezhetnek már a perimenopauza jelei is. Ahogy közeledsz a menopauzához, a menstruációs ciklusaid nehezebben előre jelezhetővé válnak. A változó hormonszint miatt a méhnyálkahártya vastagabbá válik. Emiatt jelentkezhet olykor pecsételő vérzés.

De ha már túl vagy negyvenen és a menstruációs ciklusok között pecsételő vérzést észlelsz, mindenképp keresd fel a nőgyógyász szakorvost, aki megnyugtató módon ki tudja zárni a komolyabb problémákat.

Milyen egyéb egészségügyi állapot okozhat pecsételő vérzést nőknél?

Oka lehet a ciklus bármelyik szakaszában pecsételő vérzésnek az alábbi egészségügyi állapotok közül bármelyik:

• véralvadási rendellenesség, mint amilyen a von Willebrand-betegség
• a pajzsmirigy alulműködése, vagyis a hipotireózis
• májbetegség vagy
• krónikus vesebetegség.

Kell-e orvoshoz fordulni a pecsételő vérzéssel?

Akkor érdemes nőgyógyászhoz fordulnod a pecsételő vérzés miatt, ha aggodalomra ad okot a változás, mert korábban nem tapasztaltál ilyet, és esetleg a szokatlan időpontban jelentkező vérzés mellett az alábbi tüneteket is tapasztalod:

• Alhasi fájdalom
• Láz
• Szédülés
• Ájulás
• A tünetek rosszabbodnak vagy gyakrabban fordulnak elő
• Bármilyen típusú hüvelyi vérzés menopauza után, beleértve a pecsételő vérzést is.

A pecsételő vérzés és a tartós vérzés nem azonos. A hosszan tartó, erős vérzés okát mindenképpen ki kell vizsgáltatni.

Minden esetben jegyezzük fel a menstruáció időpontját. Jól tesszük, ha felírjuk azt is, hogy mennyi ideig tartott a menstruáció és mennyire volt erős. Ezek az adatok segítenek a nőgyógyásznak megállapítani, hogy mi lehet a gond.

Pecsételő vérzés terhesség idején

Terhességük idején a nők 15-25%-a tapasztal némi vérzést az első trimeszterben. Enyhe vérzés észlelhető 1-2 héttel azután, hogy a megtermékenyített petesejt beágyazódik a méhbe. Az első trimesztert követően azonban azonnal nőgyógyászhoz kell fordulni, ha vérzést tapasztalsz. Ilyenkor a vérzés már jelezhet előre:

• vetélést, ami általában az első 13 hétben történik
• ektopiás terhességet, amikor a megtermékenyített petesejt a méhen kívül ágyazódik be
• koraszülést
• méhnyak problémát.

Pecsételő, nagyon enyhe vérzést tapasztalhatunk olykor szex, PAP-teszt vagy kismedencei vizsgálat után is. Ezek azonban nem adnak okot semmiképpen aggodalomra.

Mi válthat ki vérzést a menstruációk közötti időszakban?

Miért kell a tünetekkel orvoshoz fordulni?

Mint sok egyéb rendellenességet a szervezetünk működésében, az intermenstruációs vérzést is kiválthatja stressz, vagy akár valamilyen változtatás a gyógyszeres kezelésben, de utalhat a menstruációk közötti vérzés valamilyen nőgyógyászati problémára, fertőzésre is.

A kiváltó okok rendszerint könnyen kezelhetők. Fontos mindenképpen nőgyógyász szakorvoshoz fordulnunk a tapasztalt panaszainkkal, hogy mielőbb azonosítani tudja a probléma okát és súlyosabb esetekben a kezelést rövid időn belül meg tudja kezdeni a teljes gyógyulásunk érdekében.

Két menstruáció között kiválthat vérzést:

• daganat a méhben vagy méhnyakrák
• vetélés
• hormonális egyensúlyhiány
• hüvelyszárazság
• stressz
• gyógyszeres kezelés változása

Mi válthat ki vérzést a menstruációk közötti időszakban?

A menstruációs ciklusunknak nem normális része a vérzés két menstruáció között. A női ciklus általában 21-35 napig tart.

A normális havi vérzés, vagyis a menstruáció, rendszerint néhány napig, legfeljebb egy hétig tart. A cikluson kívül tapasztalt vérzést mindenképpen abnormálisnak tekinthetjük.

Kiválthat vérzést két menstruáció között a ciklust szabályozó ösztrogén és progeszteron hormonok egyensúlyának az eltolódása. Ezt az egyensúlyhiányt előidézheti a petefészkek működési zavara, pajzsmirigyproblémák, fogamzásgátló tabletta szedésének elkezdése vagy abbahagyása. A hormonális fogamzásgátlók, vagyis a fogamzásgátló tabletta, méhen belüli fogamzásgátló eszköz, fogamzásgátló tapasz, fogamzásgátló implantátum vagy injekció, esetében számíthatunk az első három hónapban rendellenes vérzésre.

Pecsételő vérzést ovuláció idején is tapasztalhatunk.

Pecsételő vérzést tapasztalhatunk terhesség idején is. Ezekre azonban fokozottan oda kell figyelnünk, és jelezni kell mielőbb a problémát a nőgyógyászunknak is. A terhesség során fellépő szövődmények ugyanis pecsételő vérzéssel jelezhetik a gondokat.

Mind a spontán vetélés, mind pedig a méhen kívüli terhesség vérzést okoz. Méhen kívüli  terhesség akkor következik be, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhen belül, hanem a petevezetékben ágyazódik be.

Nem szabad azonnal megijedni, hiszen a terhesség alatt fellépő pecsételő vérzés nem feltétlenül jelent vetélést.

Terhesség idején azonban mindenképpen azonnal konzultálni kell a nőgyógyász szakorvossal, amikor bármilyen hüvelyi vérzést tapasztalunk.

Méhmióma is lehet oka a rendellenes, menstruációk közötti vérzésnek vagy pecsételő vérzésnek. A méhmióma nem rákos szövetburjánzás a méhben. Egyáltalán nem ritka a miómák kialakulása azoknál a nőknél, akik már szültek.

A menstruációk közötti hüvelyi vérzés utalhat arra is, hogy a reproduktív szervekben valamilyen fertőzés van. Ez a jellegű fertőzés gyulladást és vérzést okozhat. A nemi szervekben fertőzést idézhet elő nemi úton terjedő fertőzés vagy betegség, túl gyakori hüvelyi öblítés vagy közösülés.

A reproduktív szervek gyulladása és hegesedése is okozhat rendellenes vérzést a menstruációk között.

A méhnyak, hüvely, a méh, a petefészkek rákos megbetegedése is okoz ritka esetben rendellenes vérzést, de mindenképpen lehet a vérzés e betegségekre utaló jel.

A hüvelyi vérzés okozhat két menstruáció között akár idegen tárgy behelyezése a hüvelybe, nagyon erős stressz, cukorbetegség, pajzsmirigyproblémák, jelentős mértékű és hirtelen bekövetkező testsúlygyarapodás vagy -vesztés.

Miért kell a tünetekkel orvoshoz fordulni?

Fontos minden esetben konzultálni a szakorvossal, ha abnormális hüvelyi vérzést tapasztalunk, hiszen egyedül őt tudja megállapítani, hogy komoly probléma áll-e a tünetünk hátterében.

Bár nem szabad mindjárt pánikba esni, de a kismamák bármilyen jellegű hüvelyi vérzés esetén haladéktalanul fel kell, hogy keressék a kezelő orvosukat, hiszen az anya és a magzat épsége is veszélyben lehet.

Minden nő számára elengedhetetlen az, hogy pontosan feljegyezze havi rendszerességgel a menstruációjának a pontos időpontját. Így nem csupán azt tudja követni, hogy mikor számíthat a következő menstruációra, hanem pontos adatokkal tud számolni a nőgyógyász szakorvos számára is, amikor rendellenes vérzés miatt kénytelen orvoshoz fordulni.

Érdemes lehet a menstruáció erősségét és időtartamát is pontosan feljegyezni.

A vérzés mellett esetlegesen tapasztalt egyéb tüneteink alapján fogja tudni a problémánkat diagnosztizálni és kezelni az orvos.

Az orvos ultrahangot is végezhet és kenetet is vehet a kivizsgálás során.

Az orvos által előírt kezelés attól függ, hogy az abnormális menstruációnk hátterében mi áll.

A menstruációk közötti vérzést nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hiszen az esetek többségében orvosi kezelést igényel a kiváltó ok, persze abban az esetben, amikor nem betegség áll a hátterében, magától fog elmúlni a pecsételő vérzés.

Ha a vérzés okozója azonban fertőzés, rák vagy más súlyos rendellenesség, a betegség életveszélyes lehet.

A menstruációk közötti vérzést nem minden esetben tudjuk megelőzni.

Segíthet azonban a rendellenes vérzés megelőzésében az egészséges életmód és a normál testsúly fenntartása, mivel a túlsúly és a hirtelen fogyás is abnormális menstruációt okozhat.

Ha fogamzásgátló tablettát szedünk, mindig az előírásokat betartva kell alkalmazni, hogy elkerüljük a hormonális egyensúly felborulását.

Igyekeznünk kell kerülni minden egyéb módon a hüvely falának a felsértését a szexuális együttlétek, örömszerzés alatt is, hiszen ezzel is megelőzhetjük nem csupán a fertőzéseket, hanem a menstruációk közötti vérzést is.

Ez az enyhe vérzés akár két napig is eltarthat. A beágyazódási vérzés bekövetkezhet akkor is, ha a terhességgel minden rendben van.

Mi válthatja ki a vérzést?

A spermium megtermékenyíti a petesejtet, ezt már embriónak nevezik. Az embrió lehalad a petevezetékeken a méhbe. A női ciklusnak ebben a szakaszában az endometrium megvastagszik és sűrűn erezett, vérbő. Ez ideális helyet biztosít a fejlődő embrió rögzítéséhez és növekedéséhez. A beágyazódás során a méhnyálkahártyában a véredények megrepedhetnek, emiatt következhet be a vérzés, amit beágyazódási vérzésként tapasztalhatunk.

Nem mindenki tapasztal beágyazódási vérzést. A fentiekben ismertetett folyamat alapján a problémamentes terhességnek is velejárója lehet, így rendszerint nem ad okot aggodalomra.

Mikor következik be a beágyazódási vérzés?

A beágyazódási vérzés nem azonos a menstruációval, jóllehet tapasztalhatod éppen abban az időszakban is, amikor a menstruációdnak kellett volna megjönnie.  Bár egészen pontosan nem lehet meghatározni  az időpontját, a legtöbb beágyazódás, és az esetleg ezzel járó vérzés a petesejt megtermékenyítése után körülbelül hat-tizenkét napon belül megtörténik. A legtöbb esetben ilyenkor még nem is végzünk terhességi tesztet, mert nem gyaníthatjuk még, hogy terhesek vagyunk.

Mennyire intenzív vérzésre számíthatunk az embrió beágyazódásakor?

A beágyazódási vérzés nem szokványos intenzitású menstruáció, inkább csak úgynevezett pecsételő vérzésről van szó. Erre a könnyű vérzésre egy-két napig lehet számítani, de a leggyakrabban egyetlen vérfolt lesz, amit tapasztalunk ilyenkor a fehérneműben, a tisztasági betéten vagy a toalettpapíron.

A beágyazódási vérzés lehet enyhén rózsaszín vagy barnás vérfolt. Semmi esetre sem erőteljes annyira, hogy a tisztasági betétet eláztassa. A beágyazódási vérzés érzetre inkább hasonlít ahhoz, amikor a szokványos hüvelyi váladék ürül, de vér színű, viszonyt nem ugyanaz az érzés, mint a menstruációs vér ürülése, mert nem intenzív. Ha a vér világospiros vagy vérrögöket is látsz benne, akkor az inkább azt jelenti, hogy megjön a menzeszed, vagyis nem marad meg a terhesség vagy arra utal, hogy probléma lehet a terhességgel.

Kísérik-e egyéb tünetek a beágyazódás folyamatát?

A beágyazódási vérzés gyakran a terhesség egyik első jele. A fő tünet enyhe, pecsételő vérzés, ami egy, legfeljebb két napig tart. Előfordulhat, hogy egyéb korai terhességi tünetekkel is együtt jár. Ilyen tünet lehet például:

• Fejfájás
• Érzékeny mell
• Puffadás vagy hányinger.
• Fáradtságérzet.

Meg tudom-e különböztetni a beágyazódási vérzést a menstruációs vérzéstől?

Több különbség van a menstruációs vér és a beágyazódási vérzés között. A beágyazódási vérzés miatt a vérfoltokat legfeljebb 1-2 napig tapasztalhatod. A vérzés könnyű, csak foltokra számíthatunk. Nem lehet intenzív vérzés és nincsenek benne vérrögök. Ha kíséri is görcs, az nagyon enyhe, nem olyan, mint a menstruációs görcs, csak emlékeztet arra, leginkább olyasmi rövid kis görcsökre számíts, mint amelyek azt jelzik, hogy hamarosan megjön a menstruációd.

A menstruációs vérzés kezdetben intenzív, majd egyre kevesebb a mennyisége. A vér tartalmazhat vérrögöket. Több betétet vagy tampont áztat el naponta. A vér világospiros, rózsaszín vagy barna. A menstruációs görcsök egy-két nappal a vérzés előtt már rendszeresen jelentkeznek és a menstruáció napjához közeledve egyre tartósabbak és intenzívebbek.

Mit tegyek a beágyazódási vérzés kezelésére?

Nincs olyan kezelés, amely megállítaná vagy csökkentené a beágyazódási vérzést, mivel egészséges terhesség esetén magától megszűnik. Általában csak egy betét viselése az alsóneműdben elegendő. Ha a vérzés átáztatja a betétet, valószínűleg nem beágyazódási vérzésről van szó, hanem leválik a méhnyálkahártya és nem alakul ki terhesség; megjön a menstruációd.

Mi más okozhat hüvelyi vérzést a beágyazódáson kívül?

A hüvelyi vérzés és a terhesség alatti vérzés viszonylag gyakori. Néha súlyos állapotra utalhat, de más esetekben normálisnak tekintik.

Néhány hüvelyi vérzést kiváltó ok a korai terhesség alatt:

• Méhen kívüli, vagy ektopiás terhesség.
• Lepény tapadási rendellenessége, amikor a méhlepény a méh üregének alsó szakaszán, a méhszáj közelében tapad
• Placentaleválás.
• Vetélés.
• Fertőzés.
• Szexuális együttlét.

A szokásos menstruációs cikluson kívüli vérzés nem mindig beágyazódási vérzés. A terhességgel nem összefüggő hüvelyi vérzés oka lehet:

• Menstruáció.
• Irritáció szex közben.
• Endometriózis.
• Méhdaganat vagy méhpolip.
• Fertőzés.
• A méhszáj állapota.
• Meddőségi kezelés.
• Hormonváltozás a fogamzásgátló miatt.

Mikor forduljak nőgyógyászhoz?

A beágyazódási vérzés nem árt sem nekünk sem a magzatnak. Ha a vérzés könnyű, és nem jár fájdalommal, általában nincs ok aggodalomra. Fordulj viszont nőgyógyászhoz, ha erős vérzést, vérrögöket, medencei fájdalmat vagy görcsöket tapasztalsz, mivel ezek utalhatnak problémára a terhességgel, de jelezhetik a fent említette egyéb nőgyógyászati problémákat is.

Forrás: https://my.clevelandclinic.org/health/symptoms/24536-implantation-bleeding