Teherbeesés miómával: Mit kell tudni az egyik leggyakoribb női betegségről?

A mióma, vagy teljes nevén méh leiomyoma a méhben, vagy méhen kialakuló jóindulatú kinövések gyűjtőneve. Egyes becslések szerint a nők akár 80%-át is érintheti, esetei pedig a teljesen tünetmentestől az erős fájdalmakat, vagy akár meddőséget is okozó változatig terjedhetnek. A jó hír, hogy nem lehetetlen a teherbeesés miómával sem, ha a próbálkozásaink ellenére sem jön össze a baba, esetleg már diagnosztizálták az esetünket, mindenképp érdemes orvoshoz fordulni a családtervezés miatt.

Mi az a mióma?

A miómát általában a méhfalból kinövő izom- és kötőszöveti sejtek alkotják, amelyek a méhen belül, vagy akár azon kívül is előfordulhatnak. Ezek a jóindulatú kinövések megjelenhetnek önmagukban, vagy akár csoportosan is, méretük pedig a pár milimétertől akár 20 centiméterig is terjedhet. Diagnosztizálásuk nem mindig egyszerű feladat, bizonyos esetekben ugyanis akár teljesen tünetmentesek is maradhatnak, így a páciens is legfeljebb akkor szerez tudomást a létezésükről, ha egy nőgyógyászati vizsgálat során feltárásra kerülnek.

A mióma tünetei, megjelenésének területei és a kinövések száma is egyéntől függ, ahogy az esetleges mellékhatásokat sem lehet mindenkire vetítve meghatározni. A méhen belül megjelenő sejtcsoportosulások azonban bizonyítottan befolyásolják a termékenységet, mivel akadályozzák a petesejt megtapadását a méhfalon.

A mióma leggyakoribb tünetei

Számos egészen általánosnak tűnő panaszt okozhat a mióma, amelyek önmagukban, vagy akár együtt is jelentkezhetnek. Mivel egy tünetet sokszor könnyű összetéveszteni más betegség ismertetőjeleivel is, például felfázás, PMS, vagy épp derékfájás, jellemző, hogy a páciensek nem is fordulnak vele rögtön orvoshoz.

Erős menstruáció

Mióma jelenlétére utalhat a menstruáció erőssége is. Ez mind a menstruációs vér mennyiségében, illetve a görcsök és egyéb tünetek intenzitásában megnyilvánulhat. Ilyenkor érdemes konzultálni nőgyógyászunkkal, hiszen lehet, hogy fölöslegesen szenvedünk a ciklusunk minden hónapjában. Megfelelő kezeléssel akár meg is szüntethető a probléma.

Haspuffadás

Különösen a menstruáció kezdetéhez közelítve gyakori a puffadás érzése. A miómák is okozhatják azonban ezt a kellemetlenséget, mivel a kinövések miatt szokatlan telítettség érzet keletkezhet az alhasban. Ha a puffadás nem múlik el magától, esetleg olyan mértékűvé válik, hogy szemmel látható, mindenképp forduljunk orvoshoz kivizsgálás céljából!

Tartós hüvelyi folyás

A nem múló hüvelyi folyás okát minden esetben érdemes kivizsgáltatni, ugyanis számos nőgyógyászati probléma állhat a hátterében. Ezek eredete általában egyszerű kenetvétellel, vagy helyi vizsgálattal megállapítható, ha pedig nagyobb lenne a baj, a kezelését minél hamarabb érdemes megkezdeni a gyors gyógyulás érdekében.

Fájdalmas együttlétek

Amennyiben a szexuális együttlétek fájdalmat okoznak bármelyik félnek, annak okát minél előbb fel kell deríteni. Aggodalomra adhat okot, ha például korábban nem tapasztalt fájdalmat érzékelünk, de mióma is okozhatja a kellemetlen tüneteket.

A mióma kivizsgálása

A mióma diagnosztizálása alapvetően hüvelyi ultrahang vizsgálattal történik, ami az éves rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatnak is része. Ennek köszönhetően akár a legkisebb elváltozások is kimutathatóak a méhfal felületén és szükség szerint további képalkotó vizsgálatok kérhetőek.

MR-, és CT-vizsgálat

A két leggyakoribb képalkotási módszer, amelyek segítségével részletes információt kaphat a kezelőorvosunk a mióma elhelyezkedéséről, méretéről, és akár felépítéséről is.

Méhtükrözés

A hüvelyen keresztül egy vékony, kamerával ellátott csövet vezetnek a méhbe, amivel közelről, részletesen is megvizsgálható a mióma.

Hiszteroszalpingográfia (HSG)

A CT-hez hasonló vizsgálatról van szó, amely során egy kontrasztanyagot juttatnak a petevezetékbe, ennek segítségével vizsgálják annak átjárhatóságát. Rendszerint a meddőségi kivizsgálás részeként kerül rá sor.

Laparoszkópia

Kis műtétről van szó, mégis csak erős nőgyógyászati indok esetén hajtják végre. A laparoszkópos vizsgálathoz egy kis vágást ejtenek a hasfalon, amin keresztül egy kamerával ellátott vékony csövet vezetnek az alhasi területbe. Ezen keresztül jól megvizsgálható a méhfal és a környező szervek, illetve szövetminta is nyerhető a segítségével.

A mióma kezelése

A mióma kezelésére többféle módszer is létezik annak méretétől, elhelyezkedésétől illetve tüneteitől függően.

Gyógyszeres kezelések

A kevésbé invazív kezelési módszerek közé tartoznak a gyógyszerek, amelyek közül gyakran fájdalomcsillapítókkal, vaspótló szerekkel, illetve fogamzásgátló tablettával is enyhíthetőek a mióma tünetei. A GnRH tartalmú gyógyszerek csökkentik is a miómák méreteit, hatásuk azonban nem tartós, így gyakran műtéti eltávolítás előtt alkalmazzák őket. Egyébként tartós szedésük csökkenti a női nemi hormonok termelődését, ezáltal hatással van a miómák méretére is.

Műtéti kezelések

Számos műtéti megoldás létezik a miómák eltávolítására, amit mindig kezelőorvosunk az adott mióma alapján tud meghatározni. Ezek közül a leggyakoribbak a méhtükrözés és a laparoszkópia, amelyek során a kezelőorvos egy vékony hajlékony csövet juttat a méhbe és az annak végén található sebészi eszközökkel csippenti le a nemkívánt kinövéseket.

Amennyiben a mióma mérete megkívánja, nagyobb műtétekre is szükség lehet, a megfelelő kezelésről azonban mindig a kezelő orvosnak kell döntenie.

Teherbeesés miómával

Sajnos a mióma egyik leggyakoribb tünete a terhesség esélyének csökkentése, mivel megakadályozza a petesejt beágyazódását és a méhnyálkahártya megtapadását a méhfalon. Természetes úton ezért megfelelő kezelés nélkül nem is mindig jön létre terhesség. Amennyiben mégis megtörténik a fogantatás, úgy a mióma miatt gyakoribb vizsgálatokra lehet szükség, mivel a terhesség hatására megnő a szervezet hormonszintje, ami a kinövések hirtelen növekedéséhez is vezethet.

Ha a gyermektervezés kezdetén már tudjuk, hogy miómával rendelkezünk, mindenképp érdemes felkeresni nőgyógyászunkat a lehetséges kezelési módok és komplikációk egyeztetése miatt. Egy átfogó kivizsgálás azonban akkor sem árt ilyenkor, ha úgy tudjuk, hogy teljesen egészségesek vagyunk, hiszen így nyugodtabban vághatunk bele a családalapításba.