Nőgyógyász

Mikor kiderül, hogy új taggal bővül a család, egy igazán különleges és izgalmas időszak kezdődik a leendő szülők életében. Ilyenkor rendszerint sok kérdés merül fel, mind a várandós kismamában, mind pedig az édesapában a szüléssel kapcsolatban. Ez nem meglepő, hiszen életük egyik nap napjára készülnek, ahol, ha nem szeretnének egyszerűen csak sodródni az eseményekkel, érdemes részt venni egy szülésfelkészítő tanfolyamon, ahol a számos fontos információ mellett a kérdések feltevésére is van lehetőség. Páros vagy kiscsoportos szülésfelkészítő foglalkozások keretében szakemberek segítenek eligazodni nektek a kérdések útvesztőjében. [Tovább olvasom…]

A peteérés elmaradását más néven anovulációnak hívjuk. A peteérésért a progeszteron és ösztrogén hormonok szoros egyensúlya felel, azonban számos tényező befolyásolja a szabályozott működésüket. A teljesség igénye nélkül az alábbiakban kifejtjük a legfőbb okokat, amik miatt nem indul meg a peteérés folyamata.

Cukorbetegség

A cukorbetegség, valamint annak előszobája az inzulinrezisztencia nagyban befolyásolja a petefészek működését. A petefészekben számos inzulinreceptor található, mely érzékeli a magas vércukorszint csökkentésére termelődő megemelkedett inzulinszintet. Az inzulin hatással van a petefészek hormontermelésére, serkenti az ösztrogén és tesztoszteron hormonok kiválasztását. Ezen hormonok visszahatnak a peteérésért felelős FSH-ra (follikulus stimuláló hormon), annak kiválasztását gátolják. Ennek a mechanizmusnak eredményeként elmarad a peteérés, mely meddőséget okoz.

Ingadozó hormonszintek

A progeszteron felelős a peteérésért, valamint az LH hormon a tüszőrepedésért. Az ösztrogéndominancia gyakori egészségügyi probléma a nőknél. Jellemző tünete a fájdalmas menstruáció, a mellfeszülés, migrén, mellciszták, valamint a meddőség okaként is számontartjuk. Az ösztrogén túlsúlyba kerülésével a progeszterontermelés visszaszorul, ez által a peteérés nem történik meg.

Anorexia nervosa

Az anorexia nervosa étkezési zavarral járó megbetegedés, mely során az egyén nem vesz magához megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot a kialakult testképzavara miatt. Az elégtelen zsírbevitel negatív hatással van a hormontermelésre, a megváltozott tápanyagbevitel csökkenti a hormonszintézis folyamatát.

Meddőségről akkor beszélünk, ha rendszeres szexuális együttlét ellenére egy éven belül sem történik meg a teherbe esés, valamint, ha a teherbeesést követően rendszeresen elvetél a kismama. Napjainkban egyre több nőnél állapítanak meg meddőséget, melynek kialakulását számos tényező elősegíti. Leggyakoribb okok között tartjuk számon a hormonszintek ingadozását, a petevezetékek átjárhatatlanságát, az endometriózist, valamint az inzulinrezisztenciát.

Az inzulinrezisztencia a II-es típusú cukorbetegség kezdeti állapota, amikor még a vércukor és inzulin szint egyensúlyban van, azonban magas szénhidráttartalmú ételek fogyasztását követően a megemelkedett vércukorszintre a hasnyálmirigy túlzott mértékű inzulin kibocsátással reagál. Egy idő után az inzulintermelésért felelős béta sejtek kifáradnak és a vércukorszint tartósan magassá válik. Az inzulinrezisztencia tünetei sokszínűek, leggyakoribb panasz az étkezést követő fáradtság, ingerlékenység, cukor iránti sóvárgás, eredménytelen fogyókúrák, alvásproblémák, menstruációs zavarok és meddőség. Vannak esetek, amikor semmi jele nincs az inzulinrezisztencia meglétének, és egy orvosi vizsgálat alkalmával derül ki a probléma.

A meddőség egyik leggyakoribb oka az inzulinrezisztencia. A petefészekben számos inzulinreceptor található, melyek érzékelik a magas vércukorszint hatására kibocsátott inzulint. A magas inzulinszint a petefészket hormontermelésre készteti, így a vérben megemelkedik az ösztrogén és tesztoszteron szintje. Ezen hormonok hatására a peteérés szabályozásáért felelős hormon (FSH) termelése visszaszorul, így nem történik meg a peteérés.

Az inzulinrezisztencia kivizsgálása cukorterheléses vizsgálattal történik. Először éhgyomri vércukormérés történik, majd el kell elfogyasztani 75 mg glükózt tartalmazó folyadékot, ezt követően meghatározott időközönként vérvételre kerül sor. Létezik 3 és 5 pontos terheléses vizsgálat, mely szerint a cukros oldat elfogyasztását követően 30, 60, 90 és 120 perc után vesznek vért. A vércukorszinten kívül az inzulinszint is mérésre kerül, a kettő értékei alapján állapítja meg az orvos, hogy fennáll-e inzulinrezisztencia vagy cukorbetegség.

Az inzulinrezisztencia további kivizsgálási lehetősége az adiponektin szint meghatározása. Az adiponektin a zsírszövetekben termelődő hormon, melynek értéke határozza meg az inzulinrezisztencia meglétét.

Az emlőben különböző elváltozások alakulhatnak ki, megkülönböztetünk jó és rosszindulatú elfajulásokat. A mellciszta folyadékkal telt, kötőszöveti tokkal rendelkező hólyagot jelent, az emlőállomány jóindulatú elváltozása. Eredetét szövetmintavétel útján igazolni lehet. Kialakulását többféle tényező okozza, melyek közül a következőkben megosztunk néhányat.

Hormonzavar
A progeszteron és ösztrogén a női nemi ciklust befolyásoló hormonok. A progeszteron felelős a méhnyálkahártya megvastagodásáért, hogy a megtermékenyítést követően a zigóta majd beágyazódhasson a méh falába. Az ösztrogén a menstruáció szabályozásában vesz részt.

Ösztrogén dominancia
Az ösztrogén szintje a menstruációs ciklus első felében magas, és a ciklus második felében kezd csökkenni. Ösztrogén dominancia esetén a szint nem csökken le a ciklus félideje után sem, amely különböző testi tüneteket válthat ki. A magas ösztrogén szint mellfeszülést okoz, valamint fokozza a ciszták kialakulásának kockázatát.

Alacsony progeszteron szint
Az alacsony progeszteron szint egyidejűleg az ösztrogén szint túlsúlyához vezet. A progeszteron hatással van az emlőmirigyekre, így az emlőállományban kialakuló cisztaképződést is befolyásolja.

Helytelen étkezés
Sokan nem is hinnék, hogy az étkezéssel befolyásolni tudják hormonháztartásukat. Mind a fogyás, mind a hízás hatással van a hormonszintek ingadozására. A kóros soványság (anorexia nervosa) esetén az elégtelen zsírbevitel miatt a hormontermelés csökkent, ugyan is a koleszterin szintézis szoros összefüggésben áll a nemi hormonok termelődésével.

Elhízás
Az ösztrogén növeli a zsírraktárakat, így az elhízás kockázatát is növeli. Továbbá a zsírszövetek egyik tulajdonsága, hogy képesek bizonyos mennyiségű ösztrogént tárolni. Ebben az esetben a szervezetben ugyan csak ösztrogén dominancia alakul ki, melynek negatív hatásai között szerepel a mellciszták kialakulása.

Javasolt minden hónapban a mellek önellenőrzését elvégezni. Ennek ideje leginkább a menstruáció 2-3. Napjára tehető, ugyan is az emlőmirigyek és a szövetállomány ekkor a lazább. Nőgyógyászati vizsgálat alkalmával is kérje orvosát az ellenőrzésre, ugyan is az időben észlelt elváltozások eredményesebben kezelhetőek, mint a már későn észlelt elfajulások.

Talán mindannyian tapasztaltuk már a felfázás, azaz hólyaghurut egyes tüneteit, mint például a sürgető vizelési ingert, és fájdalmas, égő, csípő érzést a vizeletürítés alkalmával. A húgyhólyag gyulladását előidézheti fertőzés, de a téli időszakban legyengült immunrendszer csökkent ellenálló képessége is befolyással van a húgyutak megbetegedésére. Amennyiben az ürített vizeletben már vér látható, akár vesemedence gyulladás is fennállhat.

Felfázás alatt tulajdonképpen hólyaghurutot értünk. A kezdődő hólyaghurut legjellemzőbb tünete a vizelési inger és a fájdalmas vizeletürítés. Leggyakrabban baktérium, vagy vírus okozza, melyek kezelésére antibiotikumot rendelhet el az orvos. A hólyaghurut főként a nőket érinti, ugyan is a női húgycső rövid és a külső területeken megtelepedő baktériumok könnyebben bejutnak a húgyhólyagba. Az akut hólyaghurut 3-4 nap alatt gyógyul, az antibiotikumos kúra kiegészítésére ajánlott probiotikumot és vitaminokat szedni az immunrendszer erősítése érdekében.

Amennyiben a kialakult hólyaghurut több napig fennáll, a gyulladás a húgyvezetékekre és a vesére is kiterjedhet. Az akut vesemedence gyulladás magas lázzal, deréktáji fájdalommal, véres vizeletürítéssel jár. Kezelését azonnal meg kell kezdeni, ugyanis a vesemedence gyulladás számos szövődménnyel jár, mint például tályogok kialakulásával. A vesemedence gyulladás kezelése antibiotikummal történik, valamint ajánlott az ágynyugalom és a bő folyadékfogyasztás.

A felfázás kezdő tüneteivel egy időben ajánlott rögtön megkezdeni a kezelést, mint például fogyasszon elegendő folyadékot, valamint a tőzegáfonya kivonat is hatásosnak bizonyul a hólyaghurut kezelésében. Az időben megkezdett kúrával megelőzhető a hólyaghurut súlyosbodása, és a súlyos vesemedence-gyulladás.

A méhnyakrák a mellrák utáni leggyakrabban előforduló rosszindulatú megbetegedés. Megelőzésében kiemelkedő jelentőségű a szűrővizsgálatokon való rendszeres megjelenés, ugyanis a kezdeti stádiumú állapot jól diagnosztizálható, mely által elkerülhetőek a súlyos szövődmények. A méhnyakrákra irányuló szűrővizsgálat elvégeztetése évente ajánlott.

Kialakulás okai
Kialakulásának leggyakoribb oka a HPV (humán papillomavírus) fertőzöttség, de megjelenésében szerepet játszik a genetikai hajlam, a túlsúly, a dohányzás és a stressz. A betegség előfordulását segíti a legyengült immunrendszer, ebből kifolyólag a tápanyag dús táplálkozás és a rendszeres sportolás preventíven hat kialakulására.

Tünetek
A méhnyakrák kezdeti stádiuma nem okoz panaszokat, azonban a szűrővizsgálat alkalmával készült szövetminta vétel útján az eltérések már jól igazolhatóak. Legjellemzőbb tünetek közé tartozik a rendellenes vérzés, alhasi fájdalmak, vizelési panaszok, valamint az ismeretlen eredetű hüvelyi váladékozás. A vérzés jelentkezhet szexuális együttlét alkalmával is. A rendszeres vérvesztés miatt fáradékonyság, vérszegénység alakulhat ki, melynek következtében az immunrendszer jelentősen legyengül.

Kezelés
A korai stádiumban észlelt rosszindulatú elváltozást műtéti úton kezelik, melyet hivatalos néven konizációnak hívnak. Az eljárás során a méhnyakból egy kúp alakú részt távolítanak el. A II-es, illetve III-as stádiumnál eltávolításra kerül a méhnyak, méh és a medence nyirokcsomói. A műtétet követően sugár-, és kemoterápiás kezelést alkalmaznak. A petefészkek megtartása a hormonháztartás fenntartása miatt javasolt.

Napjaink egyik legrettegettebb nőket érintő betegsége az endometriózis. A méhnyálkahártya, azaz endometrium a menstruáció idején leválik a méh faláról, vérzés kíséretében. Endometriózisról akkor beszélünk, ha a méhnyálkahártya a méhen kívül, mint például petevezetékben, petefészekben, a belek környékén, valamint a húgyhólyag területén tapad meg. A ciklusnak megfelelően a méhen kívül megtelepedett nyálkahártya szigetek is megvastagodnak és véreznek.

Kialakulásának okai
Az endometriózis előfordulása még ma sem tisztázott. Kialakulását elősegíti a stressz, helytelen táplálkozás, genetikai hajlam, valamint újabb kutatások szerint az ösztrogén dominancia is szerepet játszhat megjelenésében. Az emelkedett ösztrogén szint hatására a méh nyálkahártyája túlburjánzik, a nyálkahártya szövetek pedig méhen kívüli területeken megtapadnak.

Tünetek
Fájdalmas menstruáció: a menzesz ideje alatt, nem csak a méhben történik nyálkahártya leválás, hanem a méhen kívüli nyálkahártya szigetek is bevéreznek. Az érintettnek erős, görcsös fájdalmai vannak, mely az életminőséget jelentősen csökkenti.
Meddőség: amennyiben az endometrikus csomó elzárja a petevezetéket, vagy a petefészek működését gátolja, a kívánt teherbeesés elmaradhat.
Krónikus hasi fájdalom, mely nem csak a menstruáció ideje alatt jelentkezik.

Kezelése
Az endometriózis kivizsgálása több lépcsős folyamat. Hagyományos nőgyógyászati vizsgálat keretein belül az orvos hüvelyi ultrahangot végez, mellyel a méh és petefészek környéke jól áttekinthető. A panaszok fennállása esetén kerül sor hasi tükrözésre, melyet laparoszkópos eszközzel végeznek el.
Az endometriózis kezelése műtéttel kezdődik. A hasüregben elhelyezkedő méhnyálkahártya csomókat el kell távolítani, ugyan is minden hónapban a menstruációs ciklus szerint bevéreznek, és helyi gyulladást idéznek elő. A hasüregben a bevérzett endometrikus csomó váladéka nem tud hova távozni, így a gyulladás elviselhetetlen fájdalmat okoz. Az adott területen hegképződés zajlik le, valamint összenövések is kialakulhatnak. A műtétet követően a nőgyógyász fogamzásgátló tabletta szedését javasolhatja, hogy a női nemi hormonok irányított szabályozás alá kerüljenek. Amennyiben a fogamzásgátlás a babatervezés miatt nem opció, a műtét után az orvos megtermékenyítést tanácsol. A petevezeték kivizsgálására is sor kerülhet, hogy átjárhatósága szabad-e a pete számára. Ajánlott az immunrendszer erősítésére C és D vitamint szedni, valamint a felépülés függvényétől fokozatosan beépíteni a napi szintű mozgást.