A mióma a női szervezet egyik leggyakoribb daganatos jellegű betegsége. Bizonyos statisztikák alapján minden negyedik nőt érint a világon, sok esetben pedig teljesen tünetmentes. Így a legtöbben a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat során tudják meg, hogy miómájuk van. Habár alapvetően egy jóindulatú sejtcsoportosulásról van szó, méretétől függően többféle kellemetlenséget és problémát is okozhat. Többek között hátráltathatja a teherbeesést is, szerencsére azonban nem zárja ki azt.
Cikkünkben összefoglaltuk, mit érdemes tudni róla és hogyan készüljünk a babavárásra, ha miómánk van.
A legfontosabb dolgok, amiket a miómáról tudni érdemes
A mióma egy jóindulatú sejtcsoportosulás, ami a méh falán jelenik meg, ezért méhizomdaganatnak is szokták nevezni. Kialakulása és mérete összefüggésbe hozható az ösztrogénszint változásával, ezért főként a fogamzóképes korban lévő nőknél jelenik meg 25-30 éves korban. A menopauza bekövetkeztével pedig rendszerint a meglévő miómák mérete is csökken az ösztrogénszinttel együtt.
A mióma tünetei
A kis méretű miómák a legtöbb esetben teljesen tünetmentesek és csak az évi rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatok alkalmával derül fény rájuk. Van azonban néhány jel, ami segíthet kiszűrni őket, ezáltal pedig időben felkeresni nőgyógyászunkat, ha például családot tervezünk.
- Szokatlanul erős görcsökkel járó, vagy nagy mennyiségű menstruációs vérzés,
- gyakori székrekedés,
- erős vizelési inger,
- alhasi görcsök és fájdalom a menstruációs ciklustól függetlenül,
- fájdalom a szexuális együttlétek során,
- a menstruációs ciklus zavarai, például elhúzódó vagy a szokásosnál gyakoribb vérzés.
A mióma diagnosztizálása és típusai
Ahogy említettük is, a miómák jól felderíthetőek a szokásos nőgyógyászati szűrővizsgálat során. Mivel a méhfalon helyezkednek el, akár már az egészen kis méretű kinövések is kimutathatóak ultrahang segítségével. Attól függően pedig, hogy a méh ürege felé, a méh falában, vagy a méh külső oldalára nőnek, többféle típust is megkülönböztethetünk belőlük.
Amennyiben ezek elhelyezkedése vagy mérete nem okoz panaszokat, többnyire beavatkozás nélkül, rendszeres szűrővizsgálatokkal történik a páciens állapotának nyomon követése. Jelentkezhetnek azonban olyan tünetek, amelyek a mióma eltávolítását indokolják. Ilyen például, ha nyomást gyakorol a húgyhólyagra vagy a belekre, ezáltal fokozott vizelési ingert, emésztési és székletürítési nehézségeket okoz. Esetleg hirtelen növekedésnek indulva nyomja a belső szerveket. Bizonyos esetekben pedig akár a teherbeesést is akadályozhatja.
Mióma és a terhesség
Koránt sem igaz az, hogy akinek miómája van, az képtelen a fogantatásra. Ugyanakkor a méh alakjának eltérése miatt előfordulhat, hogy nehezebben jön létre terhesség. Például, ha a méh ürege felé növekvő miómánk van, az megakadályozhatja a megtermékenyült petesejt beágyazódását a méhnyálkahártyába. Ugyanakkor az esetek azt bizonyítják, hogy külön orvosi beavatkozás nélkül is létrejöhet spontán terhesség a miómával rendelkező nők körében. Ráadásul az esetek 70%-ában mindenféle komplikáció nélkül.
Érdemes említést tenni ugyanakkor a maradék 30%-ról is. Itt sem fejlődési rendellenességre kell gondolni, de ebbe a halmazba esnek azok a nők, akiknél nehezebb a beágyazódás folyamata, illetve akiknél nagyobb arányban következik be spontán vetélés a terhesség első harmadában.
Mivel az ösztrogénszint növekedése a terhesség alatt a mióma növekedését is okozhatja, különösen fontos odafigyelni az alhasi panaszokra, például a fokozott vizelési ingerre, vagy nyomásérzésre. Ha már létrejött a terhesség, a rendszeres ultrahangos vizsgálatok során gyorsan kiderül, ha valami problémát okoz a mióma. Egyébként a terhesség lefolyása a szokásos módon zajlik.
A várandósság későbbi szakaszában ezen kívül a mióma miatt megnőhet a koraszülés esélye is. A nőgyógyászok ezért gyakran sorolják veszélyeztetett kategóriába azokat a terhességeket, amelyek mióma mellett alakultak ki. Ilyenkor ajánlott a fokozott odafigyelés, a gyakoribb terhességi szűrővizsgálatok és terhesgondozás az orvos és a kismama részéről egyaránt, valamint a pihenés. A mióma állapota azonban általában jól karban tartható gyógyszeres kezelés segítségével még a problémás esetekben is és csak kevés alkalommal teszi indokolttá a császármetszést.
A mióma kezelése
Felmerül a kérdés, hogy mi a teendő, ha kiderül, hogy miómánk van? A terhesség során, ahogy azt említettük is, a kismama és az orvos részéről is fokozott odafigyelést indokol a mióma. Ha azonban még csak a családtervezés fázisában járunk, felmerülhet a mióma műtéti eltávolítása.
A lehetséges kezelési módokról mindig a nőgyógyászunk adhat pontos tájékoztatást, hiszen ő ismeri kórelőzményünket és egyedi esetünket. Amennyiben azonban a mióma mérete vagy elhelyezkedése nem veszélyezteti egészségünket, vagy csökkenti a fogantatás esélyét, ritkán javasolják a műtéti eltávolításukat.
Mivel jóindulatú daganatokról van szó, a kisméretű miómák kezelése általában csak a rendszeres szűrővizsgálatokból áll. Ha kellemetlen tünetekkel járnak pedig jól kordában tarthatók bizonyos gyógyszerek, megfelelő diéta és egészséges életmód kombinációjával. Érdemes például kerülni a tej és tejtermékek, valamint a cukor fogyasztását és nagyobb figyelmet fordítani a rostban gazdag zöld leveles növényeknek.
A miómát a terhesség alatt csak nagyon súlyos esetben operálják, hiszen ez veszélyezteti a magzat épségét is. Terhesség előtti műtéti eltávolítása pedig fokozhatja a terhesség során kialakuló szövődmények kockázatát. Amennyiben mégis szükséges az eltávolítása, a műtét mellett szóba jöhet például az embolizáció, vagy a fókuszált ultrahangos eltávolítás is, amelyek kevésbé invazív megoldások.
Ha arra gyanakszunk, hogy mióma miatt nem tudunk természetes úton teherbeesni, mindenképp osszuk meg kételyeinket orvosunkkal. Előfordulhat ugyanis, hogy a méhfal elváltozása miatt nem tud megtapadni a megtermékenyült petesejt a méhüregben, amit segíthet a sejtburjánzás eltávolítása.
Nincsenek hozzászólások