Lombik program: Mit tehetünk, ha nem jön össze a baba?
Magyarország lakosságának nagyjából 3%-át érinti a meddőség kérdése napjainkban. Habár az arány nem tűnik nagynak, ez valójában több, mint 150 000 párt jelent, akik valamilyen fogantatási nehézséggel küzdenek. Nem vagytok tehát egyedül a problémával, ha a próbálkozások ellenére mégsem jön össze a baba, a lombik programoknak köszönhetően pedig nem is lehetetlen már a fogantatás.
Mit érdemes tudni, mielőtt belevágunk egy lombik programba?
A meddőségi kezelések egyik legismertebb módját jelenti a lombik program, habár többnyire nem ez szerepel a párok és az orvosok listájának élén. A mesterséges megtermékenyítésnek többféle változata is elterjedt és hatékony kezelést nyújt a meddőségi problémákra. Ezek közé tartozik például a ciklusmonitorozás, a hormonális stimuláció és az inszemináció is. Ha ezek egyike sem jár sikerrel, vagy a pár egyik, esetleg mindkét tagjánál bebizonyosodik a meddőség ténye, általában akkor kerül sor IVF (in vitro fertilizáció) kezelésre.
Az IVF lényege, hogy a női petesejt és a férfi hímivarsejt laboratóriumi körülmények között, a szervezeten kívül lombikban találkozik. Ezután szükség van néhány napra, hogy megállapítható legyen, hogy sikeres volt-e az eljárás. Ha szerencsénk van, ezután több életképes embrió áll majd a rendelkezésünkre.
Milyen vizsgálatok előzik meg a lombik programot?
A rendelkezésre álló adatok alapján a férfi és női meddőség nagyjából ugyanakkora valószínűséggel állhat a fogantatási problémák hátterében. Az első lépést ezért az átfogó vizsgálatok jelentik, amelyekkel megállapítható, hogy mi okozza a meddőséget, illetve a pár melyik felének kezelése nyújthatja a megoldást.
Férfi meddőségi vizsgálat
A férfi meddőség teljesen tünetmentes, kimutatása csak laboratóriumi vizsgálatokkal lehetséges. Ehhez ondómintára van szükség, amiből megállapítható a spermiumok száma, mozgékonysága, az ondó vegyhatása, illetve az esetleges összeférhetetlenségre is fény derülhet. Utóbbi akkor áll fenn, ha a hímivarsejtek a méhszájból nyert nyákkal érintkezve lebénulnak, így nem tudják teljesíteni feladatukat.
Női meddőségi vizsgálatok
A női meddőségi vizsgálatok igen sokrétűek. A lombik programot megelőzően szükség lehet különféle nőgyógyászati szűrésekre, hiszteroszkópiára, laparoszkópiára, andrológiai, genetikai és endokrinológiai felmérésekre. Ezekkel fény deríthető a méh és a petefészek, vagy petevezetékek problémáira, kizárható, vagy megerősíthető az endometriózis ténye, illetve kimutathatóak az ovuláció rendellenességei.
A vizsgálatok segítségével többnyire fény derül a meddőség okára is. Amennyiben mégsem, úgy ismeretlen eredetű meddőségről beszélhetünk.
A mesterséges megtermékenyítés lépései
A kezelés első lépéseként hormonok segítségével le kell állítani a peteérés folyamatát, hogy az ovuláció szabályozhatóvá váljon. Ezután következik a stimuláció időszaka, ami alatt a leendő kismama nagy mennyiségű hormonális készítményeket kap. Ezek segítségével úgymond túlstimulálják a petefészkeket és nagyobb mértékű lesz a tüszőérés. Ennek elősegítésére a páciensek speciális injekciót kapnak, ami beindítja az ovulációt.
Ezt követi egy kisebb műtéti beavatkozás, amely során leszívásra kerülnek a mesterséges megtermékenyítésre szánt petesejtek. Az időzítés ilyenkor nagyon fontos. A petesejtek leszívását akkor kell megejteni, amikor éppen kiszabadulnának a petefészekben található tüszőkből. Az eljárást általában altatásban, vagy bódításban végzik, tehát nem jár különösebb fájdalommal, mára pedig már rutin beavatkozásnak számít.
Ha kérdéseid merülnének fel ezzel kapcsolatban, ne habozd feltenni őket kezelőorvosodnak! Fontos, hogy végig biztonságban és megfelelő kezek között érezzük magunkat a lombik program során.
A petesejtek kinyerése után a megtermékenyítés kétféle módon is megtörténhet. Ha a spermiumok egészségesek, a partner ugyanaznap nyert hímivarsejtjeit a petesejt mellé helyezik. A megtermékenyítés folyamata ekkor nagyon közel áll a természeteshez. Ha ez nem lehetséges, akkor sor kerül az intracitoplazmatikus spermium injekcióra, amivel a leginkább életképes spermiumot közvetlenül a petesejtbe juttatják. Az eljárás után a petesejtek inkubátorba kerülnek, ahol egy speciális közegben lezajlik a fejlődési fázis első néhány lépése. Ez akár öt napot is igénybe vehet.
Ha az embrió elérte a hólyagcsíra szintet, vagyis már nagyjából 70-100 sejtből áll, megtörténhet a beültetés. Ez egy jóval egyszerűbb művelet, mint a petesejtek leszívása, az orvos ugyanis a vaginán és a méhnyakon keresztül katétert vezet a méhbe, amin keresztül bejuttatja az embriót, vagy az embriókat.
Mi történik a fel nem használt embriókkal?
A meddőségi kezelés során általában több petesejt is megtermékenyítésre kerül. Korábban azért is volt erre szükség, mert egyetlen IVF eljárás során akár három-négy embrió is beültetésre kerülhetett. Mivel a méh egy, vagy maximum két magzat kihordására alkalmas, az orvos javaslatának figyelembevételével ennél többet általában nem ajánlott egyszerre beültetni, ugyanis jelentősen megnő a koraszülés esélye.
A fel nem használt embriókat a pár lefagyasztathatja és egy későbbi terhesség során felhasználhatja, elajándékozhatja más meddőségi problémákkal rendelkező pár számára, vagy a megsemmisítésüket is kérheti. Fontos, hogy bármelyiket is választják, abba mindkét félnek beleegyezését kell adnia.
A lombik program sikerét befolyásoló tényezők
- A nő életkora jelentős hatással van rá, hogy sikerrel jár-e a mesterséges megtermékenyítés. A rendelkezésre álló adatok alapján 24-34 év között a legnagyobb a teherbeesés esélye.
- A termékenységi problémák is okozhatnak további gondokat. Ha például a pár mindkét tagjánál kimutattak valamilyen akadályozó tényezőt, jelentősen csökken az IVF kezelés hatásossága.
- A korábbi terhességek sikere, vagy épp a vetélések is befolyásolhatják a lombik program sikerességét. Ha például született már IVF segítségével gyermekünk, nagy valószínűséggel ismét sikeres lesz a beültetés.
- Az életmódbeli problémák, például a dohányzás, a túlsúly, vagy meglévő betegségek is hatással lehetnek a kezelésre.
Fontos, hogy a lombik program során mindenben kövessük az orvos utasításait. Mivel a mesterséges megtermékenyítéssel létrejött terhesség általában a fokozott kockázatú kategóriába tartozik, legyünk magunkkal türelmesek, igyekezzünk kerülni a stresszt és figyeljünk a megfelelő vitamin és tápanyag bevitelre. Saját és leendő magzatunk érdekében érdemes odafigyelnünk egészségünkre is. A káros szokások, például a dohányzás a nőknél és a férfiaknál is csökkenti a fogamzóképességet, de az alkoholfogyasztás, vagy a túlsúly is hatással lehet a teherbeesés valószínűségére.
Nincsenek hozzászólások