Endometriózis és adenomyózis

Mind az adenomyózis, mind pedig az endometriózis olyan nőgyógyászati rendellenesség, amely az endometriális-, vagyis a méhnyálkahártya szövettel függ össze. Az előbbi inkább a késői reproduktív korban jelentkezik, az utóbbi előfordulása gyakoribb a nők még aktív reproduktív életszakaszában.

Az endometrium szövet, a méh belső falát béleli és míg az endometriózis esetében a méhen kívülre jutva a nő hasüregében valamelyik szerven, vagy valahol a kismedencében tapad meg, és ott folytatja ciklikus működését, addig az adenomyózis a méhen belül kialakuló olyan jóindulatú elváltozás, amely során az endometrium alsó részén elhelyezkedő mirigyek és a mirigyek közötti szövetállománya „benő” a méh izomrostjai közé és ott szigetszerű képleteket alakítanak ki, amelyek olykor alacsonyabb ciklikus aktivitást mutatnak, mint normális esetben a méhnyálkahártyától várható.

Jóllehet a szövet, amely a nőgyógyászati problémát okozza egy szervből, a méhből származik, eltérő módon fejlődik ki és más tünetegyüttest vált ki a kétféle rendellenesség a nő szervezetén belül.

Az adenomyózis esetében lényegében az endometrium egy része a méh izmaiba nő bele, ezen a helyen tulajdonképpen szövet megvastagodás-szerű képletet hozva létre.

Ezek az adenomyózissal érintett területek a méhben, jóllehet hormonális hatásra hasonlóképpen követik a ciklus tevékenységét, nem mutatnak annyira jelentős ciklikus aktivitást, mint a normálisan kialakuló és működő méhnyálkahártya.

A méhfal megvastagszik, és fájdalmat okoz az, hogy az adenomyózissal érintett területről a benőtt méhnyálkahártya a menstruáció idején nem képes megfelelően leválni, és kiürülni a méhből. Míg az adenomyózis inkább a reproduktív kor vége felé gyakoribb, az endometriózis inkább a nők reproduktív időszakának még aktívabb szakaszában jelentkező rendellenesség .

Amikor endometriózis fejlődik a nő szervezetében, az endometrium egy része rendellenes módon a menstruáció idején nem a méhnyakon keresztül hagyja el a méhüreget, miután leválik a méhfalról hormonális hatásra, hanem a petevezetéken keresztül jut ki a hasüregbe és a kismedencébe és ott valahol megtapad. Megtapadást követően azonban a hormonális hatások ugyanúgy szabályozzák e megtapadt szövetdarab ciklikus működését, vagyis a ciklus során megvastagszik, majd amikor normális esetben hormon hatásra menstruációval le kellene válnia a méhfalról, valahol a hasüregben, a rendellenes letapadás helyén okoz vérzést.

Az endometrium szövet általában az ovariumokon, a méh támasztó szalagjain és a medence üregeiben tapad meg, itt léziót képezve. A megtapadt szövet fájdalmat okozhat, és negatív hatása lehet a termékenységre is.

Előfordulhat az is, hogy mindkét nőgyógyászati rendellenesség kialakul egy azon páciens szervezetében, vagyis, akinek volt fiatalabb korában endometriózisa, nagyobb valószínűséggel lesz idősebb korában adenomyózissal diagnosztizálva.

Milyen gyakoriak ezek a nőgyógyászati rendellenességek?

Mind az adenomyózis, mind pedig az endometriózis viszonylag gyakori előfordulású nőgyógyászati rendellenesség.

Milyen tüneteket tapasztalhatunk?

Mindkét betegség esetében igaz, hogy nem egyszerű diagnosztizálni, mert a fájdalom és kellemetlenségek, amiket kiváltanak a fájdalmas menstruációs tünetekkel (dysmenorrhea) összetéveszthetők egy ideig. Néhány tünet hasonló lehet akár más állapotok, például petefészek ciszta vagy méhmióma okozta tünetekhez.

Adenomyózis esetén tapasztalhatják a betegek az alábbi tüneteket:

• fájdalmas menstruáció (dysmenorrhoea)
• fájdalmas szexuális együttlét (dyspareunia)
• krónikus medencefájdalom
• rendellenes vérzés (metrorrhágia) vagy hosszantartó menstruáció
• a méh megnagyobbodása

Endometriózis esetében is vannak olyan átfedést mutató tünetek, amelyeket az adenomyiózis kapcsán is észlelhetünk, ám olyan esetekben, amikor más szervekre, pl. húgyhólyagra vagy a belek falára tapad az endometrium, ott az adott szerv szöveteiben elváltozást okoz, és az adott szerv abnormális működéséhez vezethet, amely súlyosbodik a menstruáció közeledtével. Így jelentkezhetnek ciklikus emésztési problémák, vagy akár ciklikus vizelési nehézségek is, attól függően, hogy az emésztő szervet vagy a húgyhólyagot érinti az endometriózis.

Az endometriózist is kísérik az alábbi tünetek:

• fájdalmas menstruáció (dismenorrhoea)
• fájdalmas szexuális együttlét (diszpareunia)

De attól függően, helyileg hol okoz léziót a megtapadásával az alábbi tüneteket is tapasztalhatjuk:

• fájdalmas bélműködés (diszkezia)
• fájdalmas vizeletürítés (diszuria)
• medencei vagy alhasi fájdalom
• fáradtság, hányinger és hasmenés, különösen menstruáció idején
• Kellemetlen közérzet

Különféleképpen kezelik a két rendellenességet?

Mindkét állapot kezelése széleskörű. Az enyhébb esetekben akár gyógyszeres kezelés is elegendő lehet, míg a legsúlyosabb állapotok akár invazívabb, műtéti beavatkozást igényelhetnek. A rendellenesség súlyossága annak függvényében változik, hogy hol helyezkednek el a megtapadások adenomyózis esetében a méhben, míg endometriózis tekintetében pontosan hol tapad meg az endometrium a hasüregen belül, és ott milyen szövődményeket okoz.

A nőgyógyász szakorvossal tudjuk a diagnózis felállítása után megbeszélni a kezelés lehetőségeit. Mindkét esetben fontos, hogy a fentiekben ismertetett panaszainkkal forduljunk mielőbb orvoshoz.

A kezelés tekintetében fontos mérlegelni azt is, hogy az érintett nő gyermekvállalás előtt áll-e még.

Tisztáznunk kell a szakorvossal, hogy a tüneteinket csak a menstruáció idején tapasztaljuk-e, azaz időszakosan jelentkezik-e a panasz, vagy gyakrabban, és a menstruációtól függetlenül is tapasztaljuk-e bármelyiket az említett tünetek közül.

A szakorvos a kezelés menetének meghatározásakor figyelembe veszi azt is, hogy a páciens a menopauzához közel áll-e, amikor az adenomyosis szimptómái már fokozatosan meg is szűnhetnek.

Egyeztetni kell a nőgyógyász szakorvossal, hogy szükség lesz-e nőgyógyászati-sebészeti beavatkozásra, és annak lehetnek-e következményei.

Érdemes szem előtt tartanunk, hogy mind az adenomyosis, mind pedig az endometriózis idővel fájdalmat okozhat. Mindkét rendellenesség esetében progresszivitás jellemző, de kezelhetők. A korai diagnózis lehetővé teszi a hatékony kezelést, és megelőzhető ezáltal a komolyabb, fájdalmasabb tünetekkel járó betegség stádium.

Mind az adenomyosis, mind pedig az endometriózis megnehezítheti a teherbeesést, és sokszor éppen amiatt derül fény ezekre a rendellenességekre, mert a nőgyógyász szakorvos vizsgálni kezdi a problematikus terhességek és sikertelen teherbeesés okát.

Forrás: https://www.healthline.com/health/womens-health/adenomyosis-vs-endometriosis