Méhszájseb

A méhszájseb alatt a laikusok a méhszájon található különféle elváltozásokat értik. A méhszáj egy pontszerű nyílás, ahol a méhnyakcsatornájában lévő szőlőfürtszerű hengerhámszövet találkozik  a méhszáj körül elhelyezkedő laphámszövettel. A méhszájseb (ectropium, cervicalisatio, méhnyakerózió, méhszájrepedés) egy jóindulatú banális elváltozás, amikor a méhnyakcsatorna belsejét fedő hengerhámszövet átterjed a méhnyak külső felületére, ezért a méhszájon egy rózsaszínes, vöröses folt jelenik meg.

Kialakulásának okát nem ismerjük. Gyakran fiatal korban, fogamzásgátló szedése alatt vagy hüvelyi szülés estén jelentkezhet. Néhány nemi úton terjedő betegség ( Chlamydia, Gonorrhoea) is okozhatja a kialakulását.

A méhszájseb meglehetősen gyakori (kb. 40%) a fogamzóképes nők körében, önmagában teljesen ártalmatlan, nem befolyásolja a termékenységet és nem is rákos daganat .

Tünetek

A legtöbb nőnek egyáltalán nincsenek olyan tünetei amelyek a méhszájsebre utalnának, illetve a tünetek nem elég specifikusak, könnyen összetéveszthetők más betegségekkel.

Előforduló tünetek:

• Pecsételő vérzés: közösülés után vagy valamilyen belső irritáció hatására
• Fájdalom és vérzés: a közösülés közbenvagy a szexuális együttlét után
• Gyakori vagy állandó hüvelyi folyás: visszatérő fertőzések, gyulladásos állapot

Diagnózis

Mivel a méhszájseb általában tünetmentes, ezért a legtöbben nincsenek is tisztában a betegség létezésével. A nőgyógyász rendszerint kismedencei vizsgálat során diagnosztizálja a méhnyakerózió meglétét.

A vizsgáló orvosnak mindenképpen ki kell zárnia a méhnyakrákot, ha a méhnyaka a szokásosnál vörösebb vagy gyulladtabb.

A következő vizsgálatok jöhetnek szóba:

Pap-teszt (Papanicolau rendszer vagy P-rendszer): a méhnyak felszínéről levett sejtek mikroszkópos vizsgálata

Kolposzkópia (hüvelytükrözés): erős fényben, többszörös nagyításban vizsgálják a méhnyakat

Kezelés

Műtét nélküli eljárások

A kezelés célja a hüvely normál flórájának és a megfelelő ph értékének visszaállítása, ami történhet tejsavas irrigálással, hüvelykúpok használatával, amit kiegészíthetnek a szájon át szedhető gyógyszerekkel.

Ha ezek a kezelések nem hoznak eredményt, akkor szükségessé válhat a hengerhámszövet eltávolítása.

• Ecsetelés: a enyhébb esteknél különféle érösszehúzó oldatokkal (Vagothyl, Albothyl). A seb nem tűnik el, de a páciens tünetmentessé válhat.
• Fagyasztás: a kitüremkedő hámszövetet lefagyasztják. A roncsolódott hengerhámszövet helyét a laphámszövet foglalja el. 2 hónapon belüli negatív citológiai eredmény birtokában lehet elvégezni.
• Lézeres kezelés: Hasonló a fagyasztáshoz, de itt a lézersugár vaporizálja (elpárologtatja) a nem kívánt szövetet.

Műtéti eljárások

• hideg késes konizáció (kúpkimetszés): a méhnyak kúp alakú kimetszése, egyszerre terápiás és diagnosztikai jellegű műtét.
• loop konizáció (hurokkimetszés): korszerűbb műtéti technika, gyorsabb, a vágás mellet vérzéscsillapító hatása is van. Korlátozott diagnosztikai lehetőséget biztosít

Akkor válnak szükségessé ha :

• a citológia kóros
• az elváltozás nagy kiterjedésű
• egy éven túl nem szűnik meg

Megelőzés

A betegség kialakulásának megelőzése érdekében figyelni kell, a hüvely természetes savasságának megtartására.

A méhnyak-gyulladás kockázatának csökkentése érdekében, javasolt az óvszer használata, amely megakadályozza a nemi úton történő fertőzést.

Méhnyakrák

A méhnyakrák legtöbbször pont a méhszájsebnek megfelelő területről indul ki. Az elhanyagolt méhnyakerózió rák megelőző állapot, mert fennáll a lehetősége, hogy tumoros elváltozássá alakul át.

• 80-85%-ban a daganat kiindulása a laphám, ez általában szűréssel jól kimutatható.
• 15-20%-ban találkozunk mirigyhám eredetű daganatokkal (adenocarcinoma).

Nagyon fontos, hogy a szexuális élet megkezdése után évente egyszer mindenképpen végezzünk méhnyakrák szűrővizsgálatot.