A premenstruációs tünetek olyan kellemetlenségek, amelyeket sok nő jól ismer. A menstruáció előtt tapasztalt tünetek döntő többsége a premenstruációs szindróma (PMS) kritériumainak felel meg. Olyan esetekben azonban, amikor a PMS tünetei annyira súlyosak, hogy kedvezőtlenül hatnak a mindennapi élet minőségére, akkor már többnyire inkább premenstruációs diszforikus zavarról (PMDD) beszélhetünk.
Honnan tudhatom, hogy a tüneteimet PMDD okozza?
Nem minden PMS PMDD, de minden PMDD PMS
Miből tudhatjuk, hogy ami rendszeresen nyomaszt, az a PMDD?
Hogyan lehet a PMDD tüneteit enyhíteni?
Honnan tudhatom, hogy a tüneteimet PMDD okozza?
A PMDD azért alakul ki, mert rendellenes választ ad a szervezetünk a ciklusunk során teljesen természetes módon bekövetkező hormonváltozásokra. A PMDD azonban jelentős mértékben befolyásolhatja az életminőséget.
A PMDD egyébként fizikális és viselkedésbeli tünetcsoport. Fő jellemzője, hogy havi rendszerességgel visszatérő mintázatnak megfelelően jelentkeznek az állapottal járó kellemetlenségek.
A premenstruációs diszfóriás zavarral járó nehézségek a menstruációs ciklus második felében törnek rá az érintett nőkre. A tünetegyüttes jelentkezése összefüggésbe hozható a hormonokkal és az agy kémiai hírvivőanyagaival, a neurotranszmitterekkel.
A menstruációs ciklus során a nők az ösztrogén és a progeszteron szintjének emelkedését és csökkenését tapasztalják. Vannak, akiknek a szervezete érzékenyebben reagál ezekre a hormonális változásokra. A menstruációs ciklus befolyásolhatja az agyban lévő neurotranszmittereket, például a szerotonint is. A neurotranszmitterekre gyakorolt hatás a viselkedésben megmutatkozó tünetekhez vezethet, ilyen például a szorongás, a depresszió vagy az érzelmek kontrollálásának nehézsége.
A PMDD kialakulását valószínűségét növelhetik bizonyos kockázati tényezők is:
- Dohányzás
- Elhízás
- Korábbi traumás események
- Már meglévő szorongásos zavarok
Nem minden PMS PMDD, de minden PMDD PMS
Mivel alapjában véve a PMDD a PMS nagyon súlyos változata, az alap tünetcsoportban sok az egyezés. Több olyan fizikális tünete van a két állapotnak, amelyek megegyeznek. A PMDD tünetegyüttesében azonban a nőre bénítóan ható érzelmi és hangulati tüneteket is azonosítani lehet. A PMDD és a PMS között a legfőbb különbség az, hogy milyen mértékben befolyásolhatja a nő életminőségét.
A PMDD annyira kedvezőtlenül hat a mindennapi életre a ciklus adott szakaszában, hogy az érintett kimarad a munkahelyéről, az iskolából vagy egyszerűen képtelen arra, hogy társaságban töltse a napját.
A PMDD sajátságos tünetei
Azok esetében, akik PMDD-ben szenvednek, körülbelül hat és fél napig tartanak a súlyos tünetek mindegyik menstruációs ciklusban, vagyis rendszeresen, minden hónapban kimutatható a tünet mintázat.
Az alábbi tünetek kifejezetten a PMDD jellemzői:
- PMS gyakori fizikális tünetei, mint például görcsök, puffadás, mellfeszülés és fejfájás
- Depresszió, szomorúság és kétségbeesés érzése (beleértve akár az öngyilkos gondolatokat is)
- Feszültség és szorongás érzése, lehetséges pánikrohamokkal
- Ízületi vagy izomfájdalom
- Enerváltság
- Kimerültség
- Érdektelenség a mindennapi tevékenységek vagy kapcsolatok iránt
- Hangulatingadozások, amelyek másokat is érintenek
- Mindenkit irritálónak tart
- Dühroham
- Sírógörcs
- Kontrollálhatatlan idegesség
- Alvászavar
Természetesen egyéb, a fentiekhez hasonló tünetek is kialakulhatnak a PMDD kapcsán.
Az érintettek mindig a tünetek széles spektrumáról számolnak be. Fontos, hogy minden hónapban a ciklus adott szakaszában, ugyanazok a tünetek jelentkeznek.
Miből tudhatjuk, hogy ami rendszeresen nyomaszt, az a PMDD?
Nincs teszt, amely alkalmas lenne a PMDD diagnosztizálására.
A diagnózis a tünetek felmérése alapján történik. Kritériumai közé tartozik öt vagy annál is több érzelmi és fizikális tünet megléte. Nagyon fontos, hogy legalább az egyik tünet a kontrolállhatatlan hangulatingadozás.
Azok, akik PMDD-ben szenvednek, legalább két egymást követő menstruációs ciklusban ugyanazokat a tüneteket tapasztalják.
Laborvizsgálat alapján kizárhatók azok az egyéb betegségek, mint a pajzsmirigy-túlműködés (hyperthyreosis) és a pajzsmirigy-alulműködés (hypothyreosis), amelyek hasonló tünetekkel járhatnak, mint a PMDD.
Fontos lehet a diagnózis felállításához a páciens által a tünetekről, a tünetek súlyosságáról és időpontjáról, illetve az adott ciklusban a menstruációhoz kapcsolódó megfigyelésekről vezetett napló.
Lényeges kritérium az az aspektusa is a PMDD állapotnak, hogy a tünetei teljesen megszűnnek a menstruáció kezdetén vagy röviddel utána.
Hogyan lehet a PMDD tüneteit enyhíteni?
A PMDD tünetei számos módon enyhíthetők:
- Mozgás, amely csökkentheti a stressz, szorongás és depresszió tüneteit
- Vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók (például ibuprofen), amelyek enyhíthetik a fizikális tüneteket
- Relaxációs terápia, mint a meditáció és hipnózis
- Vitamin- és ásványianyag-kiegészítők, például B6-vitamin — amely segít a szerotonin és más neurotranszmitterek előállításában
Receptre kapható gyógyszerek általában hatékonyabbak a PMDD kezelésében, és ide tartoznak:
- Antidepresszánsok, úgynevezett SSRI-k (szelektív szerotonin-visszavétel gátlók), amelyek megváltoztatják a szerotoninszintet
- Fogamzásgátló tabletták, amelyek enyhítik a tipikus PMS tüneteket és segíthetnek kihagyni a menstruációt, így nem kell átesnie az érintettnek a hormonszint folyamatos váltakozásán
- Petefészek működésére ható gyógyszerek, amelyek megakadályozzák, hogy a petefészkek ösztrogént és progeszteront termeljenek, így ideiglenes menopauzát idéznek elő.
A PMDD tüneti kezelésének első lépése mindenképpen az, hogy fel kell keresni a panaszainkkal a nőgyógyász szakorvost. A diagnózis felállítását követően a nőgyógyász dönt arról, hogy melyik kezelést tartja a legmegfelelőbbnek az esetünkben és segíthet nyomon követni tüneteink alakulását is.
Nincsenek hozzászólások