Miért baj, ha az agyalapi mirigy elégtelenül működik?

Miért baj, ha az agyalapi mirigy elégtelenül működik?

Az agyalapi mirigy az agy alsó részén található és a hipotalamusz irányítása alatt olyan hormonokat termel, amelyek a szervezet működésében játszanak szerepet. Az agyalapi mirigy alulműködése, a hipopituitarizmus azt jelenti, hogy ez a mirigy nem termel elegendő mennyiséget egy vagy több hormonból.

Mire hathat az agyalapi mirigy alulműködése?

Az agyalapi mirigy alulműködésére utaló jelek

Az agyalapimirigy alulműködésének okai

Mire hathat az agyalapi mirigy alulműködése?

Az agyalapi mirigy olyan hormonokat bocsát ki, amelyek különféle funkciókért felelősek a szervezetünkben. Elősegíti egyebek mellett például a csontok megfelelő növekedését és serkenti a pajzsmirigy működését , így kihat az anyagcsere szabályozására is.

Bizonyos okok miatt előfordulhat, hogy az agyalapi mirigy nem termel elegendő mennyiséget egy vagy több hormonból. Ezt nevezzük hipopituitarizmusnak.

Nőgyógyászati szempontból a legismertebb ok a szülés utáni vérzés miatt bekövetkező agyalapi mirigy funkció károsodás, ami a vérveszteség miatti oxigénhiányos állapot következménye lehet ilyen esetekben.

Az agyalapi mirigy az alábbi hormonok termelésével járul hozzá a szervezet megfelelő működéséhez. Egyebek között olyan hormonok termeléséért is felelős, amelyek például a terhesség idején játszanak kulcsfontosságú szerepet:

• Adrenokortikotrop hormon (ACTH): Ez a hormon serkenti a kortizol termelését, valamint az adrenalint és noradrenalint előállító kémiai reakciókat.
• Antidiuretikus hormon (ADH): Ez a hormon szabályozza a vérnyomást és megőrzi a test folyadékegyensúlyát.
• Follikulus-stimuláló hormon (FSH): Elősegíti a petefészekben a tüszőérést nőknél, és a spermiumtermelést férfiaknál.
• Növekedési hormon (GH): Gyermekeknél növekedést idéz elő, felnőtteknél pedig fenntartja a test szerkezetét és anyagcseréjét.
• Luteinizáló hormon (LH): Nőknél a termékenységért, pubertásért és menstruációért, míg férfiaknál a tesztoszteron termeléséért felelős.
• Oxitocin: Fontos szerepet játszik a szülés beindításában, majd a baba születését követően a méhizomzat regenerálódását és a tejürítést serkenti szoptatáskor.
• Prolaktin (PRL): Elősegíti a tejtermelést nőknél a szülés után, de más funkciókat is ellát. A prolaktin (PRL) egy fontos hormon, amely elsődlegesen a szülés után serkenti az anyatej termelését az édesanyák szervezetében. Az agyalapi mirigy elülső lebenyében termelődik, és kulcsszerepet játszik a szoptatási folyamat elindításában és fenntartásában. Bár leggyakrabban az anyatej termeléséhez kapcsolják, a prolaktin számos egyéb funkcióval is rendelkezik a szervezetben. Szerepe van például az immunrendszer működésében, a vízháztartás szabályozásában, valamint bizonyos anyagcsere-folyamatok befolyásolásában. A hormon szintje terhesség és szoptatás idején természetesen megemelkedik, de egyéb élethelyzetekben is változhat, például stressz hatására vagy bizonyos betegségek következtében.
• Pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH): Szabályozza a pajzsmirigy hormontermelését.

Az agyalapi mirigy alulműködésére utaló jelek

A hipopituitarizmus tünetei attól függnek, hogy mely hormonból nem termelődik elegendő.

• A növekedési hormon hiánya (GHD) tartósan alacsony termetet okozhat.
• Ha az agyalapi mirigy nem termel elegendő follikulus-stimuláló vagy luteinizáló hormont, az problémákat okozhat a nemi funkciókban, a menstruációban és a termékenységben (hipogonadizmus).
• Mellékvese-elégtelenség (ACTH-hiány): Fáradtság, hangulatingadozás, menstruációs problémák, emésztési zavarok, étvágytalanság és testsúlycsökkenés fordulhat elő.
• Pajzsmirigy-alulműködés (TSH-hiány): Izomgyengeség, ízületi fájdalom, súlygyarapodás, depresszió, magas koleszterinszint és memóriazavar lehet a tünet.
• Diabetes insipidus (ADH-hiány): A szervezet vízmegőrző képességének a rendellenessége, túlzott szomjúság, kiszáradás, láz, növekedésben visszamaradás, túlzott vizeletürítés és ingerlékenység jelentkezhet.

Az agyalapimirigy alulműködésének okai

Többnyire valamilyen trauma okozhatja az agyalapi mirigy alulműködését, ami miatt nem termel elegendő hormont. Traumának tekintjük az agyműtétet, az agyat érintő fertőzést, illetve olyan fejsérüléseket, amelyek befolyásolhatják a mirigy működését.

Daganatos megbetegedések szintén hatással lehetnek az agyalapi mirigy működésére. Ide tartozik az

• agydaganat,
• agyalapi mirigy daganat (a hipopituitarizmus gyakori oka),
• hipotalamusz daganat (a hipotalamusz szabályozza az agyalapi mirigy (hipofízis) hormontermelő funkcióit).

Az agyalapi mirigy alulműködésének azonban egyéb okai is lehetnek, és többnyire azokat a betegségeket soroljuk ide, amelyek az agyalapi mirigy vérellátására, vagyis a működéséhez szükséges oxigénhez jutására hatnak.

• Szarkoidózis: Krónikus tüdőbetegség.
• Hemokromatózis: Öröklődő betegség, melyben túl sok vas halmozódik fel a szervezetben.
• Hisztiocitózis X: Ritka autoimmun betegség, amelyben az immunsejtek támadják a szerveket.
• Tuberkulózis: Fertőző tüdőbetegség.
• Limfocitás hipofizitisz: Autoimmun betegség, amely gyulladást okoz az agyalapi mirigyben.
• Sheehan-szindróma: Vérveszteség a szülés során.
• Szülés utáni vérzés
• Sugárkezelés
• Traumás agysérülés: Újszülötteknél, csecsemőknél és gyermekeknél okozhat hipopituitarizmust.

Az agyalapi mirigy alulműködésének kezelése

A hipopituitarizmus kezelését legjobb endokrinológusra bízni. Mivel több hormont is érinthet, nincs egységes kezelési mód. Általában a cél a hormonok egészséges szintjének helyreállítása.

A specifikus kezelés attól függ, hogy mely hormon hiányzik. Ez gyógyszerek szedését jelentheti, amelyek pótolják a nem megfelelően termelt hormonokat. Amennyiben daganat okozza a problémát, a daganat eltávolítását célzó műtét helyreállíthatja a hormontermelést.

Ha hipopituitarizmusra utaló tüneteket észlelünk, érdemes orvoshoz fordulni, hogy megfelelő vizsgálatokkal azonosítsák az okot és megkezdhessék a megfelelő kezelést.