Kialvatlanság és általános rosszkedv: Szerotoninhiány is okozhatja a tüneteket

A szerotonin alacsony szintje a szervezetben gyakran okoz olyan hétköznapi tüneteket, amelyekre sokan csak legyintenek, hiszen majd úgyis elmúlnak egyszer. A valóság azonban az, hogy rohanó, stresszes életmódunk mellett könnyen válnak állandóvá a kellemetlen panaszok. Hosszú távon pedig nemcsak depresszió, hanem akár súlyosabb idegrendszeri betegségek kialakulásához is vezethet a szerotoninhiány. Érdemes tehát figyelni szervezetünk figyelmeztető jelzéseire és megtenni a megfelelő óvintézkedéseket a megelőzés, vagy épp a kezelés érdekében, mielőtt nagy lenne a baj!

A szerotonin szerepe testünk normális működésében

A szerotonint gyakran emlegetik boldogsághormonként is, ezért könnyű úgy nézni rá, mint valami extrára, amiből jó, ha van a szervezetünkben. Valójában azonban az egyik legfontosabb ingerület átvivő anyagról van szó, aminek többek között az idegrendszer működésére is jelentős hatása van. Ha túl kevés van belőle, okozhatja migrén, ingerlékenység, fülzúgás, depresszió, vagy akár fizikai fájdalom kialakulását is.

A hormon egyaránt megtalálható állatokban és növényekben is, valamint számos élettani körülmény befolyásolhatja az életmódunktól és egészségünktől kezdve a környezetünkig. Nem véletlen például, hogy gyakrabban érezzük magunkat levertnek, vagy fáradékonynak a szürke téli időszakban, a napsütés és a mozgás ugyanis jótékonyan hat a szintjére. Ráadásul mivel nyáron hajlamosabbak vagyunk szabadságra menni, elutazni és pihenni, sokkal könnyebben tudjuk feltölteni a szerotonin készleteinket, mint a gyakran túlhajszolt őszi-téli hónapokban.

Mitől alakul ki szerotoninhiány?

Általános egészségi állapotunk és a szerotonin szintje között kölcsönös összefüggés figyelhető meg, ami viszont nehézkessé teszi a szerotoninhiány kialakulása mögötti okok meghatározását. Mivel egy hormonról van szó, mennyisége akár rövid időn belül is változhat. Nagy hatással van rá például a női ciklus is, mivel az ösztrogén szinttel együtt növekszik, majd csökken a szerotonin szintje is. Ezért érezzük magunkat általában jókedvűbbnek, kiegyensúlyozottabbnak a peteérés időszakában és pityeredünk el könnyebben a menstruáció előtt és alatt.

Gyakran borul fel ezért a szervezet szerotonin egyensúlya hormonkezelések hatására is, amelyek mesterségesen befolyásolják a hormonháztartás működését. Illetve a menopauza, vagy akár a terhesség során is kialakulhat szerotoninhiány.

A mozgásszegény, stresszes életmód, az akut, vagy krónikus betegségek, illetve a nem kiegyensúlyozott étrend is befolyásolhatja a boldogsághormon szintjét. Épp ezért nem mindig könnyű megmondani, hogy általános egészségi állapotunk van hatással a szerotonin szintünkre, vagy épp annak mértéke okozza a negatív változást közérzetünkben.

Az alacsony szerotonin szint tünetei

Alvászavarok, kialvatlanság

A szerotonin alacsony szintjére figyelmeztet a belső biológiai óránk felborulása. Ez szabályozza többek között, hogy mikor leszünk éhesek, mikor ébredünk fel és hogy mennyire érezzük kipihentnek magunkat. Ha reggel például nem bírunk kimászni az ágyból, vagy este órákig forgolódunk, mégsem bírunk elaludni, érdemes lehet elmenni egy kivizsgálásra.

Koncentrációs zavarok

Mivel az idegrendszer egyik fontos közvetítőjéről van szó, a koncentrációs zavarok és a memória problémák is lehetnek intő jelek. A szerotoninhiányban szenvedők gyakran panaszkodnak például feledékenységre.

Szorongás

A stressz és a szorongás gyakran kéz a kézben járnak, ezért is fontos, hogy megtanuljuk helyén kezelni a különféle helyzeteket. Míg az előbbi a szervezetünk természetes reakciója egy veszélyhelyzetre, amit napjainkban például munkahelyi problémák váltanak ki, a szorongás inkább ennek a következménye. Gyakori tünetei közé tartozik az ingerlékenység, a pesszimizmus, valamint a pánikbetegség is, ami sokszor jár heves szívveréssel és ziháló légzéssel is.

Depresszió

A szerotoninhiány és a depresszió kapcsolata szintén bonyolult, a köztük lévő ok-okozati viszony nem teljesen tisztázott. Az viszont biztos, hogy a boldogsághormon növelésével hatékonyan csökkenthetőek a depressziós tünetek. A depresszió kezelésével pedig a szerotoninhiány is megszűnik.

Hogyan lehet diagnosztizálni és kezelni?

A szerotonin mennyisége könnyen kimutatható egy egyszerű vérvizsgálat segítségével. Mivel azonban egyénenként eltérő lehet, hogy mi a megfelelő a szervezetünk számára, előfordulhat, hogy hiába van határértéken belül, mégis tapasztaljuk a szerotoninhiány tüneteit. Érdemes azonban részt venni egy átfogó kivizsgáláson, ha erre gyanakszunk, mivel az életmódbeli és pszichológiai tényezők mellett akár nem diagnosztizált betegségek is állhatnak a panaszok hátterében.

Mivel a probléma igen sokrétű lehet, kezelésében első sorban a tünetek csökkentésére fordítanak nagyobb figyelmet az orvosok. Bizonyos antidepresszánsok például hatékonyan növelik a szervezet szerotonin szintjét, ezáltal segítik a szorongás, az álmatlanság, vagy akár a hiperaktivitás leküzdését is. Ezen kívül azonban életmódunk megváltoztatásával is sokat tehetünk annak érdekében, hogy jobban érezzük magunkat.

Fontos a mozgás

A fizikai aktivitás nemcsak a stressz levezetésében segíthet, hanem a szerotonin szint emelkedésére is jótékony hatással van. Nem kell ráadásul megerőltető edzésre gondolni, a napi rendszeres séta, vagy akár az intim együttlétek is hozzájárulnak a boldogsághormon termelődéséhez.

Hasznos vitaminok

Érdemes odafigyelni a B5- és B6-vitamin pótlására, ha szerotoninhiányra gyanakszunk. Ezek a vitaminok többek között javítják a memóriát és a koncentráció készséget, valamint hozzájárulnak a szorongás és a depresszió tüneteinek csökkentéséhez is. Ha különösen stresszes időszakot élünk meg az életünkben, rendszeresen szedünk fogamzásgátlót, vagy fájdalomcsillapító gyógyszereket, esetleg egy betegségből lábalunk ki éppen, sokat segíthetnek a megfelelő vitaminok.

Változatos étrend

Az egészséges bélflórának nagyon fontos szerepe van általános közérzetünk alakításában. Egyes kutatások azonban a szerotonin szintjével is összefüggésbe hozzák az emésztési panaszokat. Emiatt érdemes odafigyelnünk rá, hogy mit, hogyan és mikor eszünk. Az előre feldolgozott, vagy gyors élelmiszerek helyett fogyasszunk rostban gazdag ételeket, színes zöldségeket és gyümölcsöket, amik ráadásul nemcsak a bélflóra működéséhez járulnak hozzá, hanem számos hasznos vitamint és ásványi anyagot is tartalmaznak.

Ha a fentebb felsorolt tüneteket észleljük, fontos, hogy ne csak legyintsünk rájuk! Akár kisebb életmódbeli változtatásokkal is hozzájárulhatunk a szerotonin szint egyensúlyához és hosszútávú problémákat előzhetünk meg.